Energiastratégia 2030 - az energiafüggetlenség elérése a cél

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát, és ezzel felhatalmazást adott a fejlesztési minisztériumnak arra, hogy elkészítse az energetikai cselekvési terveket: az erőmű- a távhőfejlesztési, az ásványvagyon hasznosítási, a kutatás-fejlesztési, az energetikai ipari ágazati és a szemléletformálási tervet.

kapcsolódó

	2,16 milliárd panelpályázatokra és kéményfelújításra
	Fagyott árak a távfűtéses háztartásoknak
	Geopolitikai-stratégiai kérdés az energiabiztonság
	A negyedik negyedévben sem változik a gáz ára

Bencsik János az energetikai stratégiát ismertetve kifejtette: jelentős változások mentek végbe a globális energiagazdaságban az elmúlt két-három évben, ezért volt szükség az ágazati cselekvés újragondolására. Mint mondta: hazánk 80 százalékban importból szerzi be a primer energiahordozókat, ami nagyon sebezhetővé teszi az országot.

Az államtitkár ezzel összefüggésben rámutatott: az új energiastratégia lehetőséget biztosít a fokozatos energiafüggetlenedésre. Hozzátette: a korábbi stratégia nem tartalmazott alternatív megoldásokat a megnövekedő igények kielégítésre a gáz- és hőpiacon, ami szintén az ágazat újraszabályozását tette szükségessé.

Bencsik kiemelte, hogy az előkészítés során készült környezeti és gazdasági hatástanulmány, illetve a tárca egyeztetett többek közt az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsával is. Hozzátette: a dokumentum megalkotásánál a megfizethetőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesítése volt a cél.

Az államtitkár az ország energetikai függetlenedéséről szólva elmondta, az ahhoz vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai infrastruktúrákhoz és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti villamosítás épülhet.

Bencsik kitért arra is, hogy a villamos energia átviteli rendszer jelenleg nem megfelelő arra, hogy a megújuló energiát gazdaságosan befogadja. Mint mondta: ehhez rugalmasabbá és szabályozottabbá kell tenni a rendszert.

A paksi atomerőművel összefüggésben az államtitkár hangsúlyozta: a kapacitás szintjét meg kell őrizni, azaz a jelenlegi négy blokk élettartamát meg kell hosszabbítani.

Az atomerőmű leépítésével kapcsolatban Bencsik kifejtette: a paksi blokkok áramtermelése nélkül télen 1500-1800, nyáron pedig 2200-2500 megawatt importtöbbletre lenne szüksége az országnak. Az így kieső energia helyettesítése földgázzal 5-6 Ft/KWh, míg megújuló energiákból való pótlása 17-18 Ft/KWh többlet költséget jelentene a végfelhasználóknak, sőt a teljes leállás hazánk üvegházhatású gázkibocsátását is jelentősen növelné – tette hozzá.

A jelenlegi blokkok üzemi idejének lejártával elő kell készíteni új blokkok építését, azonban erről mindaddig nem születik kormánydöntés, amíg a biztonsági felülvizsgálat kiértékelésével nem végez a kabinet – fogalmazott az államtitkár.

Tovább csökkenthető hazánk energiafüggősége azzal is, ha az európai struktúrákhoz kapcsolódik a hazai hálózat – mondta, hozzátéve: a horvát-magyar, valamint a román-magyar interkonnektorok már elkészültek, illetve a szlovák kapcsolódási pont előkészítése jelenleg is zajlik.

Szavai szerint azért van szükség e kapcsolódási pontok kiépítésére, hogy a jövőben az energiaszerződések tárgyalásakor hazánk jobb tárgyalási pozícióba kerüljön, ugyanis az interkonnektorok léte is jelentősen hozzájárul a valódi energiadiverzifikáció megvalósulásához.

Bencsik szólt arról is, hogy a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai és egyben krízishelyzeti tartalékát képezi egy nem várt földgáz árrobbanás vagy elhúzódó, rendszerszintű üzemzavarok esetére.

Az államtitkár a stratégia egyik hangsúlyos elemeként említette az állami szerepvállalás megerősítését az ágazatban, természetesen az uniós szabályozás figyelembevételével. Elsősorban a stratégiai infrastrukturális elemek állami tulajdonlása lenne a cél – mondta a politikus, emlékeztetve arra, hogy a korábbi években rövidtávú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján mondott le az állam fontos energetikai vagyonelemeiről.

E folyamatot kívánja a jelenlegi kabinet megfordítani – mutatott rá Bencsik. A közvetve állami tulajdonban lévő Mavir-nál lévő villamosenergia hálózat állami tulajdon, s a földgázhálózatra is "rálátást" enged az, hogy a Mol, amelynek leányvállalata birtokolja a gázhálózatot, közel 25 százaléka állami tulajdonba került - magyarázta az államtitkár.

Bencsik kiemelte: ennek ellenére a szektorban természetesen szükség van a magánbefektetőkre. A stratégia további új elemeként a politikus szólt arról is, hogy sor került az Energiahivatal megerősítésére, és reményei szerint a jövőben növekedni fog az állam szabályozóereje is.

(fidesz.hu)