Elfogadták az új országgyűlési törvényt

Elfogadta a parlament hétfőn az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

	nyomtat

kapcsolódó

	Létrejön az Országgyűlési Őrség
	Csak a parlamenti munkáért jár majd pénz a képviselőknek
	Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását. A javaslatot a teljes kormányoldal megszavazta, nemmel pedig a Jobbik és az LMP frakciója, valamint a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők voksoltak. A szocialisták nem nyomtak gombot a szavazásnál.
   
A jogszabály rögzíti az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek, valamint a házbizottságnak a feladatait, továbbá létrehoz két új tisztséget, a háznagyot és a főigazgatót. A háznagy - aki országgyűlési képviselő is lehet, és először az idei év végéig kell megválasztani titkos szavazással - azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki. A háznagyot mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig megegyezik az alelnök tiszteletdíjával, aki egyébként legfeljebb miniszteri fizetésre jogosult.
   
Az új szabályok szerint az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti majd, akit a házelnök nevez ki és ment fel, javadalmazása pedig megegyezik a háznagyéval.
   
Kimondja a törvény továbbá azt, hogy különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését az Országháztól eltérő helyszínre is összehívhatja.
   
Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Bővítik a kötelezően létrehozandó bizottságok körét, így az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a - paritásos alapon működő, és a jövőben fegyelmi kérdéseket is tárgyaló - mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó testület mellett biztosan lesz nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai bizottság is.
   
Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók. A testület feladata lesz egyebek mellett, hogy állást foglaljon a nemzetiségek helyzetéről készített kormányzati beszámolóról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. A mentelmi joggal rendelkező szószóló egyébként fel is szólalhat majd az Országgyűlés ülésén, ha a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, szavazati joga a plenáris ülésen azonban nincs, csak tanácskozási.
   
Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak - rögzíti a törvény, majd úgy részletezi, hogy a nyilvános ülésen a hallgatóság a bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodnia kell. Az ülés rendjének megzavarása esetén a testület elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét kiutasíthatja az ülésről.
   
A jelenleginél részletesebben szabályozza a jogszabály a vizsgálóbizottságok működését. Eszerint nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van, és olyan kérdés megvizsgálására sem, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.