"A tudás orvosságként védi a jövőt a múlt hibáitól"

Kerekasztal beszélgetéssorozatot indított a Kremlinológiai Intézet, melynek fő területe a XX. századi szovjet-orosz történelem, annak magyar és közép-európai vonatkozásainak, illetve a kommunista múlt „fehér foltjainak” feltérképezése. Az első eszmecserének, amely a katyni tragédiát dolgozta fel a Károli Gáspár Református Egyetem adott otthont. Rétvári Bence megnyitó beszédében hangsúlyozta: a sorsfordító pillanatokban nem volt külön cseh, magyar vagy lengyel történelem csak közép-európai történelem. Horváth János köszöntőjében kiemelte: patriótaként is tisztában kell lennünk a lengyel történelmi eseményekkel, mert attól csak jobb magyar hazafiakká válunk.

nyomtat

kapcsolódó

	"A két nép egy lélek" + képgaléria
	"Összetartozik a két nép" + képek
	Fidelitas: Emlékezünk az áldozatokra

A beszélgetéssorozat házigazdája Kun Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem professzora és a Kremlinológiai Intézet vezetője.

A katyni mészárlás kapcsán Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára rámutatott, hogy nemcsak azért fontos számunkra ez a történelmi esemény, mert magyar áldozatai is voltak, hanem azért is, mert ugyanúgy támadta meg a kommunista elnyomó gépezet a polgári középosztályt Magyarországon, mint Lengyelországban. Hozzátette: bár más módszerekkel, de mindig, mindenhol az volt a cél, hogy a nemzeti ellenállás gerincét megtörjék a kivégzésekkel, deportálásokkal és az erőszak mindennapossá tételével.

Fotó: fidesz.hu

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a „lengyel-magyar barátság napjai a naptárban egyre inkább sokasodnak”. A magyaroknak és a lengyeleknek missziójuk van, hiszen e két nép állt az élére Közép-Európában a múlt feltárásának – utalt Rétvári a Lengyelországban már működő Nemzeti Emlékezet Intézetre és a hazánkban hamarosan felállítandó Nemzeti Emlékezet Bizottságára.

Az államtitkár szólt arról is, hogy 2011-től augusztus 23-a a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja az Európai Unióban, mely napon 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum megpecsételte Lengyelország sorsát. „Fontos ez a közép-európai nemzetek emancipációjában, hiszen sokszor érezzük azt, mintha másodrendű polgárok lennénk az európai közösségben” – húzta alá. A közös siker a lengyel-magyar összefogás eredményeként jöhetett létre – fogalmazott Rétvári Bence.

Emlékezzünk és emlékeztessünk

Horváth János, az Országgyűlés korelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tudás orvosságként védi a jövőt a múlt hibáitól. Ezzel összefüggésben kiemelte: „emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy utódaink jobbá tegyék a jövőt”. Mint mondta: Katyn nem fehér, hanem gyászos folt a történelemben. Hozzátette: ezért patriótaként is tisztában kell lennünk a lengyel történelmi eseményekkel, mert attól csak jobb magyar hazafiakká válunk.

Az idős politikus a kerekasztal beszélgetés jelentőségét érzékeltetve leszögezte: a mondatok nem dicsekvésként hangzanak el, hanem önvizsgálatunk részeként. Horváth János összegzésében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „az álnok politika nemcsak a gonoszságban gyökerezik, hanem a tudatlanságban is”, ezért szavai szerint mindent meg kell tenni a múlt feltárásának érdekében.