Kiegyezésre van szükség + videó, képgaléria

Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt. Képgalériánk megtekinthető itt.

nyomtat

kapcsolódó

Hivatalba lépett Áder János + videó

„Elnöki munkám első napja olyan alkalom, amikor hazánk államfőjeként állok Önök előtt, és Magyarország polgáraként szólok Önökhöz” – fogalmazott Áder János. Hálás szívvel állok nemzetem előtt, mert egy lehetek azok közül, akik azonos nyelvi és kulturális közösséget, államalkotó népként pedig egy politikai nemzetet alkotnak – tette hozzá.

Szent István intelmeiből idézve kifejtette: „tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és semmi sem emel fel csakis az alázat, semmi sem taszít le csakis a gőg és a gyűlölség”.

 

Áder János köztársasági elnök beszéde

„Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában sem születik senki, semmilyen közjogi méltóságnak” – mutatott rá, hozzátéve: „magyarnak szültettem, és ezért hálás vagyok a sorsnak”. „Egy vagyok azok közül, akik az anyákat édesanyának, a nyelvet anyanyelvnek, országukat hazának hívják” – hangsúlyozta az új köztársasági elnök.

Fotó: fidesz.hu

„A tanulást és kötelességet csak két dolog előzhette meg náluk; egymás szeretete és tisztelete” – mondta szüleiről szólva Áder János. „Tanulni számomra annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot” – jegyezte meg, hozzáfűzve: felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, mégsem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint.

Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy tudomásul kell vennünk, hogy felelősek vagyunk egymásért, és közös boldogulásunkért. Ennek felismerésével válunk nyitottá, és tudunk különbséget tenni jós és rossz, hasznos és ártalmas, igaz és talmi között – tette hozzá.

Ez a tudás, ez minden tanulás értelme – szögezte le. „Ha ezt tudjuk, nagy baj már nem érhet” – emelte ki.

„Mi tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté?” – tette fel a kérdést az államfő. Elsősorban népünk jóra való nyitottsága – vélekedett. Ezzel összefüggésben kifejtette: ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása. Ez magyarázza, hogy bár kis nép a mienk, ám a történelem során mégis sokszor kerültünk a világ nagy fordulatainak középpontjába – tette hozzá. Áder János megfogalmazása szerint, voltunk Európa védőbástyája, s volt, hogy mi magyarok mutattunk utat a kontinens többi népének – utalt az ötvenhatos forradalomra és szabadságharcara és a békés, vér nélküli rendszerváltásra.

Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új államfője.

„Készen állok, hogy a nemzet előtt álló nagy feladatból a rám jutó részt elvégezzem” – húzta alá, hozzátéve: az önmagunkkal való kiegyezés útját követve kezdjünk el változtatni közgondolkodásunkon, lépésről lépésre.

„Készen állok, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek, hogy közös erővel lélekben ismét felemeljük országunkat” – fogalmazott. „Készen állok arra a feladatra, hogy az Önök érdekeit és értékeit képviseljem, arra, hogy Magyarország köztársasági elnökeként hazámat szolgáljam. A haza minden előtt!” – zárta szavait Áder János.