NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012.május 15. Kedd 2012.05.16. 05:36

Napi kommunikációs összefoglaló
Gazdaság
KSH: 0,7 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012. első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a gyorsbecslést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal esett vissza a GDP. A negyedéves GDP a múlt év első negyedéve óta nem mutatott növekedést a tavalyi második és negyedik negyedévben stagnált, a harmadikban 0,1 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, az információ kommunikáció nemzetgazdasági teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett az év első negyedében- áll a KSH közleményében.
KSH: márciusban csökkent az ipari termelés volumene
Az ipari termelés 2012 márciusában 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A kismértékű visszaesésben - a bázishatáson túl - elsősorban a kisebb fűtésigény, valamint a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése is szerepet játszott. Ezt csak némileg ellensúlyozta a járműgyártás termelésének bővülése. Márciusban a belföldi értékesítés 7,6 százalékkal visszaesett, az export növekedése pedig 0,5 százalékra lassult. A belföldi értékesítés hanyatlása a 2010 októbere óta a legmélyebb volt, az export növekedése tavaly június óta nem volt ilyen szerény mértékű.
Matolcsy: fontos lépés a kohéziós pénzek részleges befagyasztásának feloldása felé
Matolcsy György szerint az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében foglalt költségvetési adatok azt igazolják: Magyarország fontos lépést tett annak érdekében, hogy az unió még ebben a szemeszterben feloldja az országot megillető kohéziós források részleges befagyasztását. Az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek kedden írt, a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett levelében a nemzetgazdasági miniszter rámutat, hogy a bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos államháztartási deficit az idén és jövőre is a (3 százalékos maastrichti) referenciaérték alatt marad, amire nem volt példa Magyarország uniós csatlakozása óta. A strukturális deficit az idén a GDP több mint 2 százalékával csökken, és jövőre további javulás várható. Levelében a miniszter hangsúlyozza: a tavaszi előrejelzés azt is megerősíti, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tartósan csökkenő pályára került.
Kormányszóvivői iroda: nemzetközi trendek vezérlik a GDP-adatokat
Nemzetközi trendek által vezéreltek a kedden közzétett GDP-adatok a kormányszóvivői iroda szerint, hangsúlyozzák azonban, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár a második negyedév elején kezdte meg termelését, amely a következő GDP-adatra már rendkívül pozitív hatással jár majd. A kedden publikált európai gazdasági adatok a kormányszóvivői iroda szerint - mint azt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében tudatta - világosan mutatják, hogy Európának még mindig komoly növekedési kihívásokkal kell szembenéznie, az Eurostat számai alapján a 27 európai uniós tagállam és az eurózóna is jelentősen veszített lendületéből.
A kormányszóvivői iroda megítélése szerint az európai gazdasági fejlemények tükrében fontos, hogy a magyar kabinet sikerre vigye a keleti nyitás politikáját, vagyis új stratégiai szövetségek megkötésével növelje az ország gazdasági biztonságát. "Ebben a nemzetközi gazdasági környezetben rendkívüli fontossággal bír az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika. Mint ismert, a kormány továbbra is elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett, amely a hazánk iránti nemzetközi bizalom erősödését vonja maga után".
MNB: az államadósság 2026-ra csökkenhet 60 százalékra
A jelenlegi 80 százalékos GDP-arányos államadósság 2026-ra csökkenhet 60 százalékra
változatlan költségvetési politika mellett - mondta Fehér Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető elemzője kedden Budapesten újságíróknak, hozzátéve, hogy az elemzés technikai kivetítésnek minősül és nem előrejelzésnek. Az MNB elemzése az idén 0,1, jövőre 1,3, 2014-ben 2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, hosszabb távon pedig 2,5 százalékos bővüléssel. A GDP-arányos államháztartási hiány a kivetítés szerint az idén 2,7, jövőre 2,4, majd hosszabb távon 2,7-2,9 százalék lesz. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-től, a nyugdíjrendszer reformja pedig középtávon javítják az egyenleget - hangsúlyozta az MNB vezető elemzője. Az államháztartás adósságának finanszírozásánál azzal számolt az
MNB stábja, hogy az európai adósságválság 2015 utáni kifutása, valamint az IMF/EU-hitelmegállapodás csökkentheti a magyar kamatprémiumot, azaz kisebb finanszírozási költséget jelent, miközben az IMF/EU-hitel elővigyázatossági jellegű, azaz felvételére nem kerül sor.
NGM: igen kedvező az új ipari rendelések éves növekedése
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint rendkívül kedvező adat a jövőre nézve, hogy márciusban a feldolgozóipari ágazatok új rendelésállománya 17,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A minisztérium a következő időszakra nézve különösen örvendetesnek tartja, hogy az új exportrendelések 21,2 százalékkal az összes rendelésállomány éves alapon 24,4 százalékkal bővült. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint az ipari termelés 2012 márciusában 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A kismértékű visszaesésben - a bázishatáson túl - elsősorban a kisebb fűtésigény, valamint a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése is szerepet játszott. Ezt csak némileg ellensúlyozta a járműgyártás termelésének bővülése.
ÁSZ-konferencia - Kulcskérdés a hitelesség visszaállítása
A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék keddi, "Államadósság és gazdasági növekedés" című budapesti konferenciáján. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélekedett: az új konvergencia program intézkedései várhatóan elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól, a bizalom rövid távú helyreállítása, majd fenntartása azonban kulcskérdés. Domokos László, az ÁSZ elnöke a beszámoló szerint ugyancsak a hitelesség fontosságáról beszélt. Elmondta: egy ország hitelessége nagy érték, s Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha az ország kikerül a túlzott deficit eljárás alól. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni - mondta Simor András.
ÁSZ: szemléletváltás a közpénzek felhasználásában
Domokos László szerint szemléletváltásra van szükség a közpénzek felhasználásában, a hangsúlyt a hatékonyságra és az értékteremtésre kell helyezni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke ezt kedden Budapesten fogalmazta meg azon a sajtótájékoztatón, amelyen a számvevőszék által rendezett, az Államadósság és gazdasági növekedés című konferencián elhangzott előadások főbb tanulságait ismertette. Magyarország 2004 óta az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alatt áll, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományos megoldásokkal csak azok az országok tudtak kikerülni az eljárás alól, ahol jelentős növekedést ért el a gazdaság - közölte.
Szakszervezetek: nem javult a munkaerőpiac és a munkavállalók helyzete sem
A kormány a ciklus első két évében nem tudta növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, a munkavállalók helyzete pedig romlott - vélekedik a kabinet eddigi munkájáról a Liga, az MSZOSZ és az Autonómok elnöke. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: nem látszanak megvalósulni azok a remények, amelyeket a kormány fűzött a foglalkoztatás növeléséhez, és ezt nagy valószínűséggel az új Munka törvénykönyve sem teljesíti. Az elnök szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése pozitív irány, de egy-egy így létrejövő álláshelyet nem lehet konvertálni a versenyszférába. A 10 év alatt egymillió munkahely időarányos része nem teljesül Gaskó István szerint, a gazdaság növekedése pedig ezért nem tud megindulni.
Becsey: a magyar gazdaságba integrált befektetőkre van szükség
Magyarországnak olyan befektetőkre van szüksége, amelyek jól integrálódnak a magyar gazdaságba, és rajtuk keresztül megerősödhetnek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is; ez a folyamat már elindult - mondta Becsey Zsolt miniszterelnöki külgazdasági megbízott több külföldi kereskedelmi kamara keddi budapesti rendezvényén. A brit, a francia, a holland, a német, az olasz és a kanadai kereskedelmi kamara rendezvényén Becsey Zsolt közölte, Magyarország azon kevés európai uniós tagország közé tartozik, amely képes csökkenteni államháztartási hiányát az államadósság csökkentése mellett. Bár a munkának még nincs vége, sikerül stabilizálni a pénzügyi helyzetet - tette hozzá. Elmondta: a magyar gazdaság stabilizálása áldozatokkal jár, és azt reméli, a különböző vállalkozásokra kivetett extra terhekkel sikerül további stabilizációt elérni.
Origo.hu - Senkit nem véd meg az új adóktól a kormány
A kormány sokszor hangoztatta, hogy az új adókat nem háríthatják át az emberekre a szolgáltatók, de a telefon- és sárgacsekk-adónál ezt nem tiltja meg egyértelműen. Az origo-nak nyilatkozó elemzők szerint a cégek apránként átcsepegtetik majd áraikba az új adókat, amivel ráadásul még a kormány is jól járhat, mert védeni tudja magát az Európai Unióban. Az új adók nem látványos áremelkedésekben jelennek majd meg, hatásukat rengeteg helyre elrejthetik a cégek.
Túlteljesítette a várt profitot a Mol
A Mol Nyrt. az első negyedévben 73,7 milliárd forint nettó eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 92,7 milliárd forinttal. A kedden közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a Mol bevétele 1348,3 milliárd forint volt, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a cég elnök-vezérigazgatóját, aki elmondta, a Mol jó helyzetben van ahhoz, hogy kiemelkedő növekedést érjen el középtávon.
Origo.hu - Értéknövekedési adót vetne ki a kormány
A kormány az építési törvény módosításával bevezetné az értéknövekedési hozzájárulást, amit az ingatlantulajdonosoknak kellene megfizetni az eladás után - derül ki a kormány holnapján kedden megjelent tervezetből. Az előterjesztés szerint, ha a helyi építési szabályzat megalkotása, módosítása eredményeként a hatálya alá tartozó területen lévő telkek, épületek forgalmi értéke emelkedik, akkor a növekedés legfeljebb tizedét a települési önkormányzat elvonhatja. A terhet csak akkor vetheti ki az adott önkormányzat, ha a helyi építési szabályzat elkészítésével párhuzamosan az érintett területre elkészíti az ingatlanérték-katasztert a vonatkozó jogszabályok alapján.
Kormány
Halász János: érdemben rendezi az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét az egészségügyi törvénycsomag
Az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének érdemi rendezését, a munkavállalók önkéntes túlmunkáját, az ügyelet, és a készenléti ügyelet szabályainak egyszerűsítését, valamint több szociális ellátás, köztük a táppénz elbírálásának egyszerűsödését teszi lehetővé az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - hangzott el a kormány képviselőjének részéről az előterjesztés kedden megkezdődött általános vitájában a parlamentben. Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta: a javaslatcsomag összesen kilenc törvény módosítását tartalmazza. Megszokottnak nevezte, hogy egy olyan egészségügyi tárgyú törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely az ágazat működését átfogóan szabályozza, de ezt nem egyszeri, "drámai" változtatásokkal, hanem lépésről-lépésre, a szakmai és betegszervezetekkel folyamatos együttműködésben kívánják elérni. Céljuk egy olyan átalakítás, amely a rendszert hosszú távon fenntarthatóvá teszi, a betegellátást nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, az egyre jobb minőségűvé válik - jelezte.
Czomba: több mint 4.500 bérkompenzációs pályázat érkezett
A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4.538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden az MTI-nek az előzetes adatok alapján. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett. Az NGM hétfői közlése szerint vasárnap estig 3.972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra. Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. "Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott" - mondta. A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.
NGM: a fogyasztók érdekében módosult a fogyasztóvédelmi törvény
Az Országgyűlés elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amelynek köszönhetően a jövőben gyorsabbá válik a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye szerint a kormány célja egy olyan fogyasztóvédelmi törvény megalkotása volt, amelynek elfogadását széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetés előzi meg. Ennek megfelelően az egyeztetésbe bevonták a fogyasztóvédelmi egyesületeket és a vállalkozói érdekképviselőket is, a javaslatot a Fogyasztóvédelmi Tanács is tárgyalta. A módosítás szorosan kapcsolódik a kormány által 2012 januárjában elfogadott IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikában meghatározott célkitűzésekhez.
Szócska: a kórházberuházások nyomán javul a betegellátás színvonala
Az országszerte uniós támogatással megvalósuló kórházfejlesztések nyomán javul a betegellátás színvonala és jobbá válnak az egészségügyi dolgozók munkakörülményei - jelentette ki Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára kedden Szegeden. A csongrádi megyeszékhelyen és az ország több más pontján folyó kórházi beruházások kézzel foghatóan bizonyítják, hogy Magyarországon épül, fejlődik az egészségügy – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új klinikai tömbjének alapkőletétele kapcsán. A szegedi fejlesztés javítja az ellátás hatékonyságát is, mivel párhuzamosan valósul meg a műtéti szakmák legnagyobb részének összevonását lehetővé tevő tömbkórház megépítése, valamint a sürgősségi és a koraszülött ellátás fejlesztése – emelte ki Szócska Miklós.
Fazekas: eddig 574 pályázó 16 ezer hektár földhöz jutott
Az állami földhasznosítási program keretében eddig 574 pályázó 16 ezer hektár földterülethez jutott - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden Fülöpházán. Hozzátette, a Nemzeti Földalap és a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 65 ezer hektár föld hasznosítását hirdeti meg pályázati úton. Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy Magyarország ötmillió hektár földterülettel rendelkezik, amelyből 500 ezer hektár az állami szántóföld. Egyetlen kormány sem hirdetett még meg ilyen mennyiségű területet hasznosításra ilyen rövid idő alatt - mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy a pályáztatás célja a családi gazdaságok földhöz juttatása.
Közel másfél milliárd forint jut 2012-ben tanyafejlesztésre
Az idén közel 1,5 milliárd forint tanyafejlesztési támogatáshoz lehet jutni a június végén induló pályázaton - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden, Fülöpházán. A magyar forrásból finanszírozott Nemzeti Tanyafejlesztési Program a nemzeti vidékstratégia kiemelt eleme, amely a 300 ezer, tanyán élő embernek nyújt segítséget - mondta Fazekas Sándor, aki átadta az előző évben kiírt pályázaton elnyert, a földutak javítást végző munkagépet. Fazekas Sándor emlékeztetett arra: a 2011-ben kiírt pályázat közel egymilliárd forintot biztosított a programra.
Némethné: a Nabucco-projektben részt vevők nem Orbántól értesültek a Mol álláspontjáról
Nem Orbán Viktor miniszterelnöktől tudták meg a Nabucco-projekt résztvevői, hogy a Mol kiszáll a nemzetközi gázvezeték-építési beruházás finanszírozásából - válaszolta egy képviselői kérdésre Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. A tárcavezető a parlamenti honlapon elérhető válaszában azt írta: a kormányfő újságírói kérdésre közölte április 23-án Brüsszelben, hogy a Mol kivonul a Nabucco-projektből, ez azonban az érintettek előtt már ismert volt. Hozzátette: az idei költségvetéssel összefüggő problémákat a Mol már hónapokkal korábban jelezte a Nabucco-konzorciumnak. Hangsúlyozta, hogy a projektben való részvételről és általában a magánjogi szerződések megkötéséről a Mol dönt, a miniszterelnöknek sem felhatalmazása, sem szándéka nincs arra, hogy az olajtársaság nevében döntést hozzon.
Balog: piacképes a vidéki jogászképzés
Az emberi erőforrások minisztere szerint a 2012-es jelentkezési adatok azt igazolják, hogy a vidéki jogászképzés piacképes, de ennek a képességnek komolyan árt az elsorvasztásáról szóló politikai hangulatkeltés. Balog Zoltán ezt egy írásbeli kérdésre írta az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában. Oláh Lajos, független képviselő arra volt kíváncsi, milyen minőségi és munkaerő-piaci mutatók alapján döntött a kormány, a jogászképzés államilag finanszírozott keretszámainak csökkentéséről és ezek elosztásáról a 2012-es év vonatkozásában? A miniszter válaszában kiemelte: az elmúlt 5 év nyilvános felvételi adatai azt mutatják, hogy európai viszonylatban magas állami támogatott létszám mellett tömeges mértéket öltött a költségtérítéses jogászképzés, amelyre jelentős túljelentkezés volt jellemző és ez megmaradt ebben az évben is.
Egyszerű és rugalmas uniós "agrárzöldítési" rendszert szeretne Magyarország
Magyarország alapvetően egyetért az Európai Bizottság javaslatával az agrárgazdálkodás környezetvédelmi szempontú átalakítására, "zöldítésére", de szeretné, ha végső formájában a rendszer egyszerűbb és rugalmasabb lenne. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón közölte: a magyar delegáció - más tagországok képviselőihez hasonlóan - számos saját felvetést, megjegyzést fűzött a készülő európai uniós mezőgazdasági reformra vonatkozó európai bizottsági elképzelésekhez. Ezekre az uniós végreható testület nyitottnak mutatkozott, de nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy melyiket fogadja el közülük.
Hoffmann: a 20. század diktatúrái ellen egyszerre kell fellépni
Az oktatási államtitkár szerint a huszadik század diktatúrái "egy tőről fakadtak", ezért mindig egyszerre kell fellépni ellenük. Hoffmann Rózsa ezt egy témában rendezett konferencián mondta kedden a fővárosban. Kiemelte: Európában a kommunizmus kártételeit még mindig nem ismerik fel. Azok a nyugat-európai országok, amelyekben kommunista pártok működtek, távolestek a Gulag, illetve az Andrássy út 60. világától, és mindattól a kártételtől, amelyet a kommunizmus itt Magyarországon, vagy a szocialista táborhoz tartozó többi országban okozott - mondta. A 20. század diktatúrái azonos tőről fakadtak, "iszonyú károkat" okoztak, ezért mindig egyszerre kell fellépni ellenük - hangsúlyozta az államtitkár.
Szócska Miklós 100 milliárddal több forrásra számított, amikor elvállalta az egészségügyi ágazat vezetését
Mintegy 100 milliárd forint többletforrással kalkulált Szócska Miklós, amikor elvállalta az egészségügyi ágazat vezetését, de ezt a görög válság felülírta. Az egészségügyi államtitkár ezt kedden a Figyelő című hetilap budapesti fórumán mondta, amelyen az elmúlt két évtized egészségügyi ágazatvezetői találkoztak. Az egészségügyet 1990 óta irányító 14 vezető közül nyolcan vettek részt, és ott volt Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter is, aki - mint mondta - követendő példának tartja az egészségügyi államtitkárság működését. Kökény Mihály szocialista képviselő, aki 1996 végétől 1998-ig a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere volt, kiemelte: már ebben az időszakban is a politika és a szakmai lobbi foglyai voltak, ez akadályozta az átalakítást.
Fidesz
Gulyás Gergely: széleskörű nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség
Széleskörű nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség a fideszes Gulyás Gergely szerint Bolívia ellen ahhoz, hogy elérjék Tóásó Előd mielőbbi szabadlábra helyezését. A kormánypárti országgyűlési képviselő erről az MR1 180 perc című műsorában beszélt kedden. A parlament emberi jogi bizottságának alelnöke és Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi külügyi hivatalvezetője Martonyi János külügyminiszter megbízásából a múlt héten háromnapos látogatást tett La Pazban, hogy a fogva tartott Tóásó Előd ügyéről tájékozódjon. Mint Gulyás Gergely rádióinterjújában kifejtette, az úton tárgyaltak mindazokkal, akik a magyar állampolgárságú, "teljesen jogtalanul és ártatlanul fogva tartott" Tóásó Előd ügyében segítséget nyújthatnak, így az EU bolíviai képviseletének vezetőjével és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának bolíviai képviselőjével is. Emellett Tóásó Előd ügyvédjével is találkoztak - tette hozzá. "Politikai eljárásról van szó", amely nyilvánvalóan koholt vádakon alapul - hangoztatta a politikus, emlékeztetve: az előző elnöki kampány egyik fő témája volt "az úgynevezett terrorista merénylet".
Tilki Attila (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a mentelmi bizottság
Tilki Attila fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlés mentelmi bizottsága - mondta el a testület kereszténydemokrata elnöke az MTI-nek kedden. Rubovszky György a bizottság zárt ülése után arról tájékoztatott: a kormánypárti politikus ittas vezetés miatti közvádas ügyében a testület egyhangúlag döntött úgy, hogy javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Tilki Attila még februárban szenvedett autóbalesetet ittasan, a történtekről ő maga számolt be egy az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Fidesz: csak kórház működtethessen intézeti patikát!
Csak a kórházak működtethetnének intézeti gyógyszertárat, ha a parlament elfogadja a fideszes Kovács József - az egészségügyi bizottság elnöke - és frakciótársa, Ódor Ferenc erre vonatkozó, kedden benyújtott módosító indítványát. A kormánypárti politikusok a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt módosítanák, mégpedig úgy, hogy rögzítenék: intézeti gyógyszertárat fekvőbeteg-gyógyintézet létesíthet és működtethet. E szabályozásnak a tervek szerint 2014. január 1-jétől minden kórházi gyógyszertárnak meg kellene felelnie.
Selmeczi Gabriella: A Fidesz álláspontja Gyurcsány Ferenc plágiumgyanújának ügyében
Sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.
Országgyűlés
Rogán tovább részletezi az mt tagjainak felmentési szabályait
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító előterjesztéshez nyújtott be kapcsolódó módosító javaslatot Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, amelyben a monetáris tanács tagjainak felmentési szabályait részletezi. Az Országgyűlés honlapján olvasható indítvány benyújtását az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételével indokolja a politikus. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító jogszabály részletes vitája kedden kezdődött a parlamentben. Az előterjesztés az EU által indított kötelezettségszegési eljárás 6 pontjából 4-re vonatkozik, a kifogásolt pontokat visszavonva. A módosító javaslat például az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő előírást, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvételt is eltörli, illetve változnak a monetáris tanács-tagok felmentésére vonatkozó szabályok. Nem engedtek ugyanakkor a jegybankelnök által a magyar alaptörvényre teendő eskü és az elnök fizetése kérdésében.
Házszabályellenesnek minősítették az LMP alaptörvényt módosító javaslatait
Schiffer András szavai szerint az LMP alaptörvényi szinten szerette volna visszaállítani a szociális jogállamot, megvédeni a közvetlen demokrácia lehetőségeit és megtiltani a visszamenőleges hatályú jogalkotást, de javaslatait az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága házszabályellenesnek minősítette. A képviselő keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a kormány nemrégiben beterjesztette az alaptörvény első módosítását, amire külső nyomás, az MNB és a PSZÁF alkotmányos státuszának megváltoztatása miatt volt szükség. Mint mondta, ha már megnyitották az alaptörvényt, akkor az LMP három ponton szeretett volna "csapást mérni" a jogszabályra, ezért a szociális jogállam visszaállítására, a közvetlen demokrácia lehetőségeinek megvédéseire és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmára tettek javaslatot.
Átmenetileg György Bálint lesz az Országgyűlés Sajtószolgálatának vezetője
György Bálint, az Országgyűlés Sajtószolgálatának eddigi munkatársa látja el május 15-től a parlamenti sajtószolgálat irányítását az új sajtófőnök kinevezéséig - tájékoztatta az MTI-t a szervezet. Altorjai Anita, az Országgyűlés Sajtószolgálatának távozó vezetője a Köztárasági Elnöki Hivatal sajtófőnöki teendőit látja el május 15-től.
Médiatörvény
Az Európa Tanács főtitkárának még vannak komoly aggályai a magyar médiaszabályozással kapcsolatban
Thorbjorn Jaglandnak, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkárának még vannak komoly aggályai a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, bár üdvözli az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítási javaslatokat. Jagland kedden telefonon nyilatkozott az MTI brüsszeli tudósítójának. Elmondta, hogy a nap folyamán válaszlevelet küld Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Navracsics korábban levélben tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására vonatkozó elképzelésekről, kérve az Európa Tanács véleményét ezekkel kapcsolatban.
A médiaszabályozás módosításához nem kapcsolódó javaslatokat támogatott a sajtóbizottság
A médiaszabályozás módosító csomagjához nem kapcsolódó módosító javaslatokat is támogatott keddi ülésén az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Az MSZP és az LMP képviselői az erről szóló szavazáson már nem vettek részt, s kivonultak a bizottság üléséről. L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke szerint a házszabály lehetőséget adott a vitatott javaslatokat érintő szavazásra. Hat módosító javaslatot nyújtott be a médiaszabályozás parlament előtt lévő, az Alkotmánybíróság decemberi határozata után szükségessé vált módosításához a fideszes Szabó Csaba. A javaslatok azonban Mandur László (MSZP) szerint nem kapcsolódnak a benyújtott előterjesztéshez, mivel - mint fogalmazott - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény azon paragrafusait érintik, amelyek nem lettek megnyitva, álláspontja szerint ezért házszabályellenesen lettek beterjesztve.
MSZP: a Klubrádió ellehetetlenítését célozza egy fideszes javaslat
Az MSZP úgy ítéli meg, hogy Szabó Csaba fideszes képviselő médiatörvényhez fűzött módosító javaslata utólag jogalapot teremt arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ne tegyen eleget a Klubrádiónak kedvező bírósági ítéleteknek. Erről Lendvai Ildikó és Mandur László beszélt kedden sajtótájékoztatón. A szocialista politikusok azt mondták: a javaslat azt célozza, hogy a Klubrádió ne juthasson frekvenciához, illetve hogy ha mégis, azt (a 92,9 MHz-es frekvencia esetében) ne térítésmentesen, csak a kereskedelmi műsorszolgáltatókra vonatkozó díj ellenében használhassa. Szerintük ez ellehetetlenítheti a rádióadót, amely ezután - korábbi győztesként - már nem nyerhetne másik frekvenciapályázaton.
LMP: házszabályszerűtlenek és alkotmányossági problémákat is felvetnek a médiaszabályozáshoz benyújtott javaslatok
A médiaszabályozást módosító, hétfőn éjjel benyújtott kormánypárti javaslatok egyik része kizárólag a Klubrádió frekvenciájáról szól - mondta keddi parlamenti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes szerint a javaslatok házszabályszerűtlenek, valószínűleg alkotmányellenesek, ráadásul a Klubrádióra vonatkozó módosítás egy jogerős bírósági ítéletet "meghackeléséről szól". A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszes
Szabó Csaba hétfő este nyújtott be egy komoly módosító csomagot a médiaszabályozáshoz. Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának keddi ülésen az ellenzéki képviselők szóvá tették, az eljárás nem házszabályszerű, mert a benyújtott módosítók "köszönőviszonyban sincsenek" a megnyitott paragrafusokkal. Karácsony Gergely ennek kapcsán "orbitális hazugságnak" nevezte Szabó Csabának azt, a bizottság elnökének kérdésére adott válaszát, hogy módosító indítványai szorosan kapcsolódnának a korábban a kormány által benyújtott javaslatokhoz.
Jobbik: a médiaszabályozás módosításával a kormány "lerabolja a politikai közéletet"
A Jobbik szerint a médiaszabályozást módosító, hétfőn éjjel benyújtott kormánypárti javaslatokkal a Fidesz "ugyanúgy lerabolja a politikai közéletet, mint ahogy azt az MSZP tette, amikor kormányon volt" - jelentette ki Volner János keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva. Az ellenzéki politikus szerint az MSZP és a Fidesz is úgy viselkedik kormányon, "mintha egy harmadik világbeli banánköztársaságban élnének". Hozzátette: "szemmel láthatólag a rablókapitalizmus a kormányzatban is megjelenik, nemcsak az oligarchák térnyerésében, hanem lerabolják a kormányzati erőforrások révén elérhető ágazatokat, mindent bekebeleznek és mindenhová a saját embereiket ültetik".
MSZP: a Fidesz újabb trükköt vetett be a Klubrádió elhallgattatására
Az MSZP szerint a Fidesz kedden újabb trükköt vetett be a Klubrádió elhallgattatására. Lendvai Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypárt kedden egy kapcsolódó módosító indítvánnyal váltotta ki azt a médiatörvény megváltoztatásához hétfő késő este benyújtott normál módosító indítványt, amely szerinte a Klubrádiónak kedvező bírósági döntések végrehajtását kívánja megakadályozni. Az ellenzéki politikus az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kifejtette: a fideszes Szabó Csaba hétfő éjszaka kezdeményezett változtatást a médiatörvény módosításában, amivel utólag kívánt jogalapot teremteni arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ne tegyen eleget a Klubrádiónak kedvező bírósági ítéleteknek.
Oktatás
Demonstrációt tart öt szakszervezet a pedagógusnapon
Demonstrációt tart pedagógusnapon, június 3-án öt szakszervezet a fővárosban az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt - jelentették be az érintett szervezetek képviselői kedden Budapesten sajtótájékoztatón. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási Vezetők Szakszervezete követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, és a közszféra alkalmazottai, a nevelő-oktató munkát segítők 2013. január 1-től 20 százalékos fizetésemelést kapjanak. Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta: társadalmi összefogást hirdetnek a magyar közoktatásért. Szerinte a szülők nagy része nem ismeri az oktatásban zajló folyamatok gyermekekre hátrányos következményeit.
Hoffmann: ferdítésekkel teli a szakszervezetek nyilatkozata
Hoffmann Rózsa szerint ferdítésekkel van tele a pedagógus-szakszervezetek keddi nyilatkozata. Az oktatási államtitkár újságírók előtt azt mondta: a tömörülések követeléseivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, a tüntetés, a sztrájk pedig alapjog, sok sikert kíván az érdek-képviseleti szervezeteknek. Az államtitkár kiemelte: lassan megszokottá válik, hogy a pedagógus-szakszervezetek a pedagógusnapot demonstrációval "ünneplik." Hozzátette: a tömörülések nyilatkozata ismételten tele van ferdítéssel, "ahogy ezt már sajnos megszoktam tőlük. Sajnálom, hogy nem a pozitív törekvéseket látják az oktatás irányításban, és nem azt ünneplik, hogy végre egy olyan kormány van, amely hosszú távra biztosan rendezni akarja a pedagógusok sorsát". Hoffmann Rózsa közölte: a tüntetés, a sztrájk alapjog, sok sikert kíván a szakszervezeteknek, a kormány pedig folytatja tevékenységét.
MTI, MTVA
Szétvert intézmény, cserbenhagyott munkavállalók – Mi lesz veled MTI?
A Magyar Távirati Irodát is elérte az Orbán-kormány központosítási ámokfutása, ennek következtében júniustól megszűnik az MTI önállósága, amelyet a közmédiában egyedüli szervezetként az elmúlt két évben sikerült megőriznie. Felháborítónak tartjuk, hogy miközben a közmédiában nézhetetlen és nézetlen műsorokra adnak haveri cégeknek százmilliókat, addig a másik oldalon nem jut pénz a hiteles tájékoztatást biztosítani hivatott nemzeti hírügynökségre. Kiállunk a közmédiában dolgozó, a pártatlan tájékoztatást, a szakmai hitelességet szem előtt tartó újságírók és médiamunkások mellett, és továbbra is kiemelt figyelemmel kísérjük az egyre aggasztóbb és felháborítóbb eseményeket, amelyek a magyar közmédiában zajlanak – áll Végh Edvárd, MSZP-s politikus közleményében.
Az MTI közleménye
Gianone Péter, aki január elsejétől határozott időre vállalta az MTI Hírcentrum igazgatói feladatait, megbízatásának lejártával a Magyar Rádió hírműsorainak szakmai irányításáért felelős főszerkesztő-helyettesként folytatja munkáját. A 34 éves kommunikációs szakember korábban hat éven át dolgozott a Magyar Rádió hírszerkesztőségében, majd egy ideig vezette is ezt az egységet. A Hírcentrum igazgatói posztját az MTI egyelőre nem tölti be, a szakterületeket a főszerkesztők irányítják.
Hvg.hu - Rendőrökkel próbálnak bejutni Nagy Navarróék az MTVA épületébe
Biztonsági őrökkel akadályozta meg az MTVA, hogy Nagy Navarro Balázs és a TFSZ alelnökei bejussanak az épületbe, attól függetlenül, hogy erre bírósági végzés adna lehetőséget. Nagy Navarro Balázs a hvg.hu-nak azt mondta, rendőrt hívtak az MTVA épületéhez, hogy ők biztosítsák a belépésüket. Hozzátette, lopás miatt feljelentést tesznek, mert december óta nem tudnak bejutni az épületbe és nem tudnak hozzájutni személyes tárgyaikhoz, felszereléseikhez sem. A TFSZ alelnöke kedd délelőtt az MTVA előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt arról a bírósági intézkedésről, amely az MTVA területére történő beléptetést biztosítaná. Nagy Navarrót és társait azóta nem engedik be az MTVA épületébe, hogy tavaly év végén rendkívüli felmondással elbocsátották őket.
Ellenzék
Veszélybe került az uniós források lehívása az MSZP szerint
Csúszik az uniós pályázatok kiírása, sokat felfüggesztenek, illetve ki sem írnak, így veszélybe került a rendelkezésre álló uniós források lehívása - mondta Nemény András, az MSZP fejlesztéspolitikai kabinetvezetője kedden Budapesten, a kormány elmúlt két évének fejlesztéspolitikáját értékelő sajtótájékoztatón. Magyarországnak 5500 milliárd forint uniós forrást kellene lehívnia 2013 végéig, ami heti 40 milliárdnyi forrás előkészítését jelentené, de ebből semmi nem látszik - jelentette ki a szocialista országgyűlési képviselő. Közölte: ez egyebek mellett azért is gond, mert így a következő uniós fejlesztési ciklusban eleve jelentősen kevesebb forráshoz juthat az ország. A képviselő szerint a fejlesztési programok leálltak. Az elmúlt két évben a korábban megkezdett beruházásokat fejezték be, de azok között is volt, amit leállítottak.
Elégedetlen az MSZP a fejlesztési miniszter Nabucco-ügyben adott írásbeli válaszával
Az MSZP szerint hiányos, illetve újabb kérdéseket vet fel az a válasz, amelyet a fejlesztési miniszter adott a Nabucco-ügyben a miniszterelnöknek feltett kérdéseikre. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben a szocialisták hiányolják annak tisztázását, hogy - miután a vezeték magánberuházásban jönne létre - milyen minőségben és milyen felhatalmazás alapján nyilatkozott április végén Orbán Viktor kormányfő a Mol nevében arról, hogy az kiszáll a beruházásból. Nem értik továbbá, hogy ha a kormány célja az energiafüggőség felszámolása, "miért verték szét a hazai kapcsolt energiatermelést, miért lehetetlenítették el a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőműveket, miért nem fejlesztették a Mátrai Erőművet, miért jegelték, majd vetették el a Nabucco-megállapodás aláírását és miért fagyasztották be az energetikai pályázatokat.
Egyeztetne a Jobbik a kormánypártokkal az "oligarchabizottság" felállításáról
Hárompárti egyeztetést kezdeményez a Jobbik elnöke a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel a "Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom" állami megrendeléseinek jogszerűségét vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról - jelentette be Vona Gábor kedden, Budapesten. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a Fidesz frakció hétfői közleménye - amelyben a gazdaság egyes szereplői ellen indított hajtóvadászatnak vagy lejárató akciónak nevezik a testületet és amely szerint "ehhez a közjátékhoz a Fidesz frakciója nem asszisztál", és a többi parlamenti pártot is arra kéri, "hagyjon fel ezzel a hangulatkeltéssel" - azt vetíti előre, hogy a kormánypárt megpróbálja majd megakadályozni a vizsgálóbizottság felállítását. A Jobbik elnöke szerint ez önmagában is gyanússá teszi a Fideszt, ezért a hárompárti egyeztetésen Vona Gábor megpróbálja meggyőzni a Fideszt és a KDNP-t, hogy az ő érdekük is a testület felállása. Vona Gábor bejelentette azt is, hogy összegyűlt a bizottság felállításához szükséges 78 aláírás, így kedden benyújtja a bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés elnökének.
Bejelentést tett a Jobbik az ügyészségen egy szombathelyi önkormányzati spekuláció kapcsán
Bejelentést tett a Jobbik a Vas megyei ügyészségen egy 2007-es szombathelyi kötvénykibocsátás és annak átváltása kapcsán, amellyel az ellenzéki párt szerint az akkori szocialista városvezetés komoly károkat okozott a városnak - jelentették be jobbikos politikusok kedden, Budapesten. Balassa Péter a Jobbik szombathelyi elnöke, városi közgyűlési képviselő elmondta: egy 2007-es kötvénykibocsátás és annak átváltása kapcsán tett bejelentést a Vas megyei ügyészségen a múlt héten. Ismertette: a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt (SZOVA) 2007-ben 5 milliárd forint értékű svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki, majd nem sokkal később ebből 4 milliárd forintnyit - több mint 26 millió svájci frankot - átkonvertáltak forintra az akkori 151 forintos árfolyamon.
Jobbik: csökken a GDP, "beérett" a kormány gazdaságpolitikája
A Jobbik szerint válságba jutott a magyar gazdaság, a GDP első negyedéves csökkenése annak a jele, hogy "beérett" Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikája - jelentette ki Volner János keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus arra a hírre reagált, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012. első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutató szerint 1,5 százalékkal zsugorodott a magyarországi GDP 2011. első negyedévéhez képest.
LMP: a kormányzati gazdaságpolitika recesszióba vezeti az országot
Az LMP úgy látja, hogy Magyarország az első negyedéves GDP-adatok alapján recesszióba kezd csúszni - írja az MTI-hez eljuttatott közleményében Vágó Gábor. A politikus a KSH kedd reggeli gyorsbecslésére hivatkozva jelenti ki, hogy Magyarország bruttó hazai terméke a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal csökkent. A képviselő úgy fogalmaz, hogy a "magát növekedés-kutatónak nevező" Matolcsy György alatt a magyar gazdaság számára egyre kevésbé elérhető cél a fejlődés. Hozzáteszi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikája "recesszióhoz, elszaladó inflációhoz, tarthatatlan költségvetési egyenleghez vezet".
DK: hiteltelen a Nézőpont felmérése Gyurcsány megítéléséről
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint hiteltelen a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet megbízásából készített felmérése, amely szerint a megkérdezettek 92 százaléka hallott arról, hogy a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő pécsi szakdolgozatával plágiumbotrányba keveredett, és 62 százalékuk úgy látja, emiatt a politikusnak végleg távoznia kell a közéletből. A DK a kutatásra reagálva az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Nézőpont Intézetet a Fidesz kihelyezett tagozatának nevezi és felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány 2014-ig tartó, évi 360 millió forintos szerződést kötött az intézet cégével kormányzati sajtófigyelésre. "A Demokratikus Koalíció szánalmasnak tartja azt az erőlködést, amit a Fidesz és kapcsolt részei ennek az ügynek a mesterséges napirenden tartásával folytatnak Gyurcsány Ferenc lejáratására" - fogalmaznak.
"Oligarchákkal" és földbérletekkel kapcsolatos bejelentéseket vár a DK
A Demokratikus Koalíció (DK) arra kéri az embereket, segítsenek összegyűjteni azokat az országosan még nem ismert, helyi ügyeket, amelyek "oligarchákkal" és kifogásolható földbérletpályázatokkal kapcsolatosak - mondta Vadai Ágnes, a párt elnökségi tagja kedden sajtótájékoztató, jelezve, hogy a birtokába jutó információkat a DK nyilvánosságra hozza. Bírálta a földbérletpályázatok rendszerét is, mondván, hogy nyert már állami földet műkörmös és futballakadémia-vezető is, ami Vadai Ágnes szerint azt támasztja alá, hogy a bírálatkor az egyetlen szempont, hogy a pályázónak jó fideszes kapcsolatai legyenek. Az MTI kérdésére arról is beszélt, hogy a DK semmilyen - így technikai - együttműködésre sem hajlandó a szélsőjobboldallal, képviselői ezért nem írták alá azt a jobbikos kezdeményezést, amely parlamenti vizsgálóbizottsággal tárná fel "a Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom" állami megrendeléseinek jogszerűségét.
A plágiumgyanút vizsgáló bizottság nem tud érdemi határozatot hozni Gyurcsány szakdolgozatáról
A Gyurcsány Ferenc diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló pécsi egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált a volt miniszterelnök szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de addig nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre a politikus dolgozata. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kedden Pécsen, az intézményben tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Gyurcsány Ferencnek A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel írt szakdolgozatának 1984. május 9-én készített egyoldalas bírálatában szereplő szöveg- és szövegrészlet-kritikák oldalszámra vonatkozó utalásai mutatnak oldalszám szerinti egyezést Rozs Szabolcs négy évvel korábbi, azonos című dolgozatával.
DK: megdőlt a Gyurcsánnyal szembeni plágiumvád
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megdőlt a Gyurcsány Ferenccel szembeni plágiumvád. Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón így értékelte, hogy a volt kormányfő diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló egyetemi bizottság - bár oldalszám szerinti egyezést talált a politikus szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében - nem tudott érdemi határozatot hozni, mivel Gyurcsány Ferenc dolgozata nincs meg. "A hivatalos dokumentumok alapján plágium nem állapítható meg. Aki azt állította, a jövőben azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy plágium történt, bíróság előtt fog felelni és kártérítést fog fizetni" - jelentette ki. Hozzátette, bíróság elé kell állnia annak is, aki arra utal, hogy Gyurcsány Ferencnek köze volt a szakdolgozat eltűnéséhez.
Külpolitika
Bukaresti magyar nagykövet: az autonómia az egyetlen logikus kompromisszum
Az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között - mondta a Digi24 román televíziónak adott interjújában Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet. Füzes Oszkár angol nyelven elhangzott interjújában - a televízió honlapján kedden olvasható román nyelvű leirat szerint - kifejtette: az autonómia nem azonos a szeparatizmussal, sőt, annak éppen az ellentéte. Véleménye szerint, aki ugyanis autonómiára vágyik, az nem akar távozni, ott akar maradni, ahol van. Minél szélesebb körű autonómiát biztosítanak egy nemzeti kisebbségnek, tagjai annál jobban érzik magukat, annál inkább szeretnének lakhelyükön maradni - mondta a nagykövet.
Konferencia az embermentőkről - Németh Zsolt: mindig van lehetőség a jó választására
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint még ha minden körülmény azt sugallja is, hogy erre nincs lehetőség, mindig lehet a jót, az életet választani, és az embereknek ma is erkölcsi kötelezettségük a jó mellett dönteni. A Holokauszt Emlékközpont, a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Lehet nemet mondani címmel szervezett nemzetközi konferenciát kedden Budapesten, hogy felidézzék azoknak a helytállását, akik 1938 és 1945 tavasza között Magyarország akkori területén nemet mondtak a történelmi együttélés felrúgására. A tanácskozás megnyitóján az államtitkár azt mondta, az embermentők tudatos döntést hoztak "az élet, mások élete mellett", még ha ez sokszor a saját életük elleni döntést is jelentette.
|