A kohéziós alap eddig 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában

Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek e témával foglalkozó munkavacsoráját megelőzően.

nyomtat

kapcsolódó

	Orbán: Nyár közepére állnia kell a költségvetés vázának
	"Uniós tagságunk évente több mint ezermilliárd forintot jelent hazánknak"

"Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat... Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést" - fogalmazott a kormányfő. A kötetlen csúcstalálkozón a 27 tagállam vezetői azt vitatják meg, miként adhatnának lendületet a növekedésnek és a foglalkoztatásnak szerte az unióban.

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala

Orbán Viktor - az értekezlet előtt, az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők találkozóját követően nyilatkozva - ezzel kapcsolatban kijelentette: a növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét. Hozzátette: ma az Európai Unióban ugyanakkor egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni, és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok. "A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk" - fogalmazott a kormányfő. Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is.

Leszögezte: mivel Magyarország nem része az euróövezetnek, azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megmenteni, hogyan lehet megerősíteni, vagy milyen veszélyek fenyegetik az eurót, Magyarország közvetlenül nem érintett. Közvetett módon viszont igen, mert ha az euróövezetben baj van, és Magyarország nem áll elég erősen a lábán, az hazánkat is megrendítheti.

Orbán kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az euróövezetre vonatkozó vita nem befolyásolja a magyar gazdaságpolitikát, annak tartalma "nem függ attól, hogy itt, Brüsszelben éppen mit csinálnak". Kifejtette: a kormánynak van  elgondolása arról, hogyan kell az országot egyszerre kihozni az adóssághegy alól és javítani a versenyképességét. Mint kiemelte, ez nagyon nehéz dolog, Európában csak egy-két ország van, amely bár eladósodott, képes ezt a két törekvést egyszerre megvalósítani. "A magyar emberek sokat dolgoztak ezért, vállaltak is áldozatot érte, ezt nem fogjuk feladni" - szögezte le Orbán Viktor.
    
Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli kötetlen találkozón - amely a tervek szerint az éjszakai órákban ér véget - a júniusi félévzáró EU-csúcsértekezlet döntéseit készítik elő. A megbeszélések középpontjában az áll: hogyan lehet lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, kitartva a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatása mellett is. Korábbi közlés szerint a vezetők négy terület témáival foglalkoznak: az említett célt szolgáló nemzeti gazdaságpolitikák alakításának lehetőségeivel, az európai uniós központi programok által nyújtott többlettel, a gazdaság finanszírozásának javítását célzó intézkedésekkel, valamint a munkahelyteremtés erősítését közvetlenül célzó intézkedésekkel.