Napi kommunikációs összefoglaló

Orbán: a gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert

Orbán Viktor értékelése szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozóján elhangzottakról csütörtökön sajtótájékoztatón beszámolva a miniszterelnök elmondta: mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül.
    

Szűcs Tamás: sikeres volt az állam- és kormányfők informális tanácskozása

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint sikeres volt az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai brüsszeli informális csúcstalálkozója. Szűcs Tamás azt mondta, természetesen Görögországról is szó volt a találkozón. A dél-európai országot eddig is hatalmas összegekkel segítette az EU, és továbbra is kész a támogatására - mutatott rá. A képviselet-vezető hangsúlyozta, május 30-án adja ki a bizottság az országspecifikus jelentéseket, amelyekben minden tagállamnak 4-7 ajánlást tesz, rámutatva "a legfontosabb strukturális hiányosságokra, amelyeket orvosolni kell, hogy a növekedési kilátások javuljanak". Szűcs Tamás arról is beszélt, hogy szerdán tette közzé a tagállamok romastratégiáinak értékelését a bizottság. Hozzátette: az értékelés szerint összességében a tagállami stratégiák között a magyar stratégiának jó a helyezése.

Médiatörvény

Az Országgyűlés több ponton módosította a médiatörvényt

Az Országgyűlés 257 támogató és 51  ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház. Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére.

MSZP: Áder forduljon az Alkotmánybírósághoz a médiatörvény-módosítás miatt!

Az MSZP azt várja Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament, és forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Mandur László országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a Klubrádiót is érintő törvénymódosítás szándéka, tartalma és az elfogadásához vezető eljárás is felháborító. A szocialisták ezért arra kérik az államfőt, ne írja alá a demokratikus normákkal ellentétes jogszabályt, és kezdeményezze, hogy az Ab mondjon véleményt annak alkotmányosságáról. A képviselő kifejtette: a törvénnyel egyedi esetre, a Klubrádióéra hoztak általános szabályt, azzal a céllal, hogy a rádió közösségi adóként ne nyerhesse el a 92,9 MHz-es frekvenciát, amelyről nyár elején dönt másodfokon a bíróság.

A Lapkiadók Egyesülete továbbra is vitat egyes passzusokat

A Magyar Lapkiadók Egyesülete azt közölte: üdvözli, hogy az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága felkarolta az újságírói forrásvédelem ügyét és bizottsági módosító javaslatként benyújtotta a szabálysértési törvénynek az újságírói forrásvédelemre vonatkozó módosítását. Az egyesület ugyanakkor továbbra sem ért egyet azzal a jogalkotói szándékkal, amely - az Ab-határozat szándékával szembemenve - a törvény hatálya alatt tartja a nyomtatott és online sajtót. A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is.

A MÚOSZ új törvényeket sürget

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerint látszatkorrekcióval válaszolt a kormányoldal a médiaszabályozást ért alkotmánybírósági bírálatra. A szervezet elnöksége a médiaszabályozás visszavonását és új jogszabályok megalkotását sürgeti. A MÚOSZ elnöksége kifogásolta, hogy a jogszabály az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek ajánlása ellenére nem kapott többpárti legitimációt. Az elnökség az MTI-nek küldött állásfoglalásában azt is bírálta, hogy nem változott a médiatanács jelölési és választási rendszere, és az sem egyértelmű a változtatások alapján, hogy "életben hagyják-e a Klubrádiót". A MÚOSZ előrelépésnek csupán a médiatanács sajtótermékek feletti hatalmának szűkítését és az újságírói forrásvédelem erősítését tekinti.

Országgyűlés

A bölcsődék évközi kihasználtságának növelését engedélyezné Lázár János

Lázár János a gyermekvédelmi törvény és a költségvetés módosításával azt kezdeményezi, hogy a bölcsődében ellátottak száma időlegesen tíz százalékkal meghaladhassa az intézmény működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslatában kiköti, hogy éves átlagban a bölcsődék kihasználtsága nem lehet több száz százaléknál. A politikus indoklásában arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben a tényleges férőhelyszám meghaladja a működési engedélyben meghatározottat. Ezt a lehetőséget terjesztené ki Lázár János a bölcsődékre, mondván, a létszámemelés biztosíthatja évközben minél több három évnél fiatalabb gyermek ellátását, gondozását.

Költségvetési, Gazdasági bizottság – A távközlési adó maximuma idén havi 400, illetve 1.400 forint lehet

A távközlési adó maximuma idén havi 400, illetve 1.400 forint lehet az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában illetve a költségvetési és számvevőszéki bizottságában csütörtökön elfogadott módosító javaslat szerint. Mindkét bizottság tagjai egyhangúlag fogadták el a gazdasági bizottság módosító javaslatát. A jövő évi távközlési adó a korábban beterjesztettel azonos marad, így 2013-tól magánszemély esetén havi maximum 700, nem magánszemély esetén maximum havi 2.500 forint. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a két bizottság azt a módosító javaslatot, amely szerint a kiszámlázást követő második hónapban válik esedékessé a távközlési adó befizetése, azaz a júliusi számlát nem augusztusban, hanem szeptemberben kell befizetni.

Balog Ádám: távközlési adó

Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a módosítás célja a 2012. évi adóterhek csökkentése, ugyanis a távközlési szolgáltatók az idén még kötelesek ágazati különadót fizetni. Balog Ádám elmondta: a korábban elfogadott adómaximumokat 2013. január 1-jétől alkalmazzák. A helyettes államtitkár a benyújtott módosítókkal kapcsolatosan kifejtette: a távközlési adó előkészítése során többször konzultáltak a távközlési társaságokkal, de a törvényjavaslat benyújtását követően is több javaslat érkezett a szolgáltatóktól. Ezeket a kormányzat komolyan megvizsgálta és több szolgáltatói javaslatot is támogathatónak találtak. Balog Ádám felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosítások elfogadása esetén a távközlési szolgáltatók adóterhe enyhülne, ezáltal minimalizálhatják annak kockázatát, hogy a szolgáltatók az újonnan keletkező adóterhüket továbbhárítsák előfizetőikre.  

Magánnyugdíj - A pénztárak állampapírban és pénzben teljesítik a visszalépők követeléseit az adósságcsökkentő alapnak

A parlament csütörtökön úgy döntött, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépők követeléseit a magánnyugdíjpénztárak állampapírban és készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Selmeczi Gabriella kezdeményezésére kivételes sürgős eljárással, 253 kormánypárti igen szavazattal, 16 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadott rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük. A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni.

Kósa változtatna a bérlakások felmondásának szabályain

Változtatna a Fidesz ügyvezető alelnöke az önkormányzati és állami bérlakások felmondásának szabályain: Kósa Lajos javaslata szerint a bérbeadó állam vagy helyi önkormányzat ezentúl felmondhatná a szerződést, ha közérdekből szüksége van a bérlakásra, és felajánl legalább két, a törvényi előírásoknak megfelelő ingatlant a bérlőnek, ám az egyiket sem fogadja el. A fideszes politikus csütörtökön nyújtotta be a parlamentnek a lakástörvény módosítására tett javaslatát, amelyre szerinte a lakások és helyiségek bérleti szabályainak egységesítése, a bérlakásrendszer ellentmondásainak csökkentése, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő helyiségek piaci alapú kezelése érdekében van szükség.    

Kedvezményes áfakulcs alá sorolhatják a fesztiválbelépőket

A parlament gazdasági bizottsága azt javasolja, hogy kedvezőbb, 18 százalékos áfakulcs alá sorolják a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit. A parlamentnek csütörtökön, az adózást érintő törvénymódosításokhoz benyújtott indítvány szerint a fesztiválok nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében indokolt a kedvezményes áfakulcs alá sorolás.

Kormány

Budai: spekulatív földvásárlások gyanúja merült fel a miskolci Tiszacash-nél

Spekulatív célú földfelvásárlások állhatnak az elszámoltatási kormánybiztos szerint a miskolci székhelyű Tiszacash Termőföld-közvetítő, -fejlesztő és -hasznosító Zrt. jogügyletei mögött; Budai Gyula ezért vizsgálatot rendelt el a céggel szemben, és ugyanezt kéri a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A politikus az MTI-nek csütörtökön megküldött tájékoztatásában közölte azt is: az álláspontja szerint a Tiszacash-sel "szoros kapcsolatban álló" Magyar Termőföld Ingatlanhasznosító Kft. olyan űrlapokkal tesz ajánlatot termőföldvásárlásra, amely több szempontból is sértheti az adatvédelmi törvényt. Ezzel kapcsolatban Budai Gyula állásfoglalásért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordult. Budai Gyula tudatta: az ügyben megkeresi majd Hatala József országos rendőrfőkapitányt is.

A kormány nem ért egyet az Amnesty International magyarországi jelentésével

A magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International Magyarországot érintő, május 23-án bemutatott megállapításaival. A kabinet szerint Magyarország az elmúlt két évben számos jelentős lépést tett az emberi jogok területén, ám ezek ismertetése kimaradt a szervezet éves jelentéséből, ahogy abban nem szerepelnek például a külhoni magyarokat érő rendszeres inzultusok sem. Az Amnesty International a vallásszabadság korlátozásáról, a szabad szólás és véleménynyilvánítás elégtelenségéről és a romák diszkriminációjának súlyosságáról számolt be Magyarországról éves jelentésében.

Konferenciát szervez a Századvég Alapítvány a kormány kétéves tevékenységéről

Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal a kormány kétéves tevékenységét megvitató nemzetközi konferencián, melyet a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó szervez május 31-én Budapesten. A rendezvényen a gazdasági, a politikai és az akadémiai szféra magyar és külföldi szakemberei nyilvánítanak véleményt a magyar kormány kétéves tevékenységéről, valamint a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségeiről és problémáiról az Európai Unióban - derül ki a Századvég Alapítvány csütörtöki közleményéből. A "Fókuszban a Nemzeti Érdek - két éves a második Orbán-kormány" című konferenciát Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyitja meg.

Továbbképzés külhoni magyar óvónőknek

Továbbképzést szerveznek külhoni magyar óvónők számára a 2012 a külhoni magyar óvodák éve program keretében - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság csütörtökön az MTI-vel. A felhívás június 1-jén jelenik meg. A program célja a külhoni magyar nevelési nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése; pedagógiai hiányterületek kipótlása, magyar nyelvhasználati színtérhez kötése; a magyar tannyelvű óvoda és iskola közti átmenet segítése. A továbbképzés szakmai részét az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi és Módszertani Intézete, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara, illetve Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara segítségével bonyolítják le.

Gazdaság

NFM: szervezeti átalakításokat és fejlesztéseket terveznek a vasúton

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a jelenleginél jóval méretgazdaságosabb és költséghatékonyabb vállalati struktúra kialakítását tervezi a közösségi közlekedésben. A tárca közleménye szerint erről Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár beszélt egy csütörtöki szakmai fórumon. A tervezett szervezeti változások nyomán a személyszállítási és a pályavasúti tevékenységek köré épülő cégek gondoskodnának a vasúti közlekedési közszolgáltatásról. E tevékenységek és költségeik így - az uniós elvárásnak is megfelelve - világosan elkülönülnének. Az alapinfrastruktúra vagyonkezelése a vasúttársaságtól költségvetési szervhez kerülhet - tájékoztatott az NFM. A szaktárca szándékai szerint a közösségi közlekedés gerinchálózatának alapvetően a kötöttpályás hálózatra kell épülnie a távolsági és elővárosi forgalomban.

Magyarország fektet be a legtöbbet külföldön a visegrádi országok közül

A visegrádi országok (V4), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közül a külföldre irányuló tőkebefektetések egy főre jutó értéke tavaly Magyarországon volt a legmagasabb, 1.847 euró, ahonnan a közvetlen külföldi tőkebefektetések közel 14 százaléka a visegrádi országok felé irányult - derült ki az ICEG European Center és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) a Visegrádi Négyek gazdasági folyamatait vizsgáló nemzetközi konferenciáján. A konferenciát ismertető közlemény szerint a válság mind a négy visegrádi országban a külkereskedelem átmeneti visszaesését okozta, majd ez a tendencia 2009-ben megfordult.

KSH: márciusban növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene

Az idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, az év első negyedévében stagnálás volt megfigyelhető - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012 márciusában 645,2 milliárd forint, az első negyedévben 1758,7 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.

Az elemzők kamattartást várnak a monetáris tanács jövő heti ülésén

A jegybanki alapkamat 7,00 százalékos szinten tartását várják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának jövő keddi ülésén az elemzők a Reuters hírügynökség csütörtökön ismertetett felmérése szerint. A szakértők szerint az európai piacok bizonytalansága miatt nyomás alá került a forint, és ez nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést, ami segítséget adna a gyengélkedő gazdaságnak. A legtöbb elemző arra számít, hogy az idei utolsó negyedévben születik meg a Magyarország és az IMF, illetve az EU közötti megállapodás.

Fazekas Sándor: sikeres az agrárágazat

Sikeresnek értékelte az elmúlt két év kormányzati tevékenységét a mezőgazdaságban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Kiemelte: az uniós csatlakozás óta a legeredményesebb évét zárta tavaly a magyar mezőgazdaság. Mindez azt jelentette, hogy az ágazat kibocsátása 2011-ben elérte a 2.000 milliárd forintot, a 2.500 milliárd forint összkibocsátású élelmiszeripart is magában foglaló export értéke pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, míg az import 4,2 milliárd euróra rúgott. Így az ágazat adta a múlt évi nemzetgazdasági többlet csaknem 40 százalékát. A tárca elkészítette a Nemzeti Vidékstratégiát és a Darányi Ignác Tervet. Ezt széles körű társadalmi vitát követően véglegesítette a kormány, elfogadva a 2020-ig tartó nemzeti ágazati stratégiát. A tárca célja a vidéki Magyarország egészének megújítása.

Rio+20 - A víz és a fenntartható mezőgazdaság a magyar prioritások között

A víz, a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdése is a magyar prioritások között lesz az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciáján, amelyet június 20. és 22. között rendeznek Rio de Janeiroban. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén Teplán István, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) megbízott főigazgatója tartott tájékoztatót a közelgő ENSZ konferenciáról, amelynek mottója "A jövő, amit akarunk". Kifejtette, hogy a magyar prioritások illeszkednek a konferencia két fő témájához, a gazdaság zöldítéséhez, valamint ahhoz a célhoz, hogy intézményi szintre emeljék az ENSZ Környezetvédelmi Programját, az UNEP-et. Elmondta, hogy a kormány várhatóan május 30-án tárgyal a magyar prioritásokat rögzítő határozatról.

3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék van a magyar piacon

Éves szinten mintegy 3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék forog a magyar piacon - jelentette ki Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson. A Heti Válasz és a Figyelő című hetilapok által a magyar élelmiszergazdaság helyzetéről szervezett fórumon a helyettes államtitkár mindehhez még hozzátette: tavaly ebben a piaci szegmensben a magyar kivitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 milliárd eurót tett ki.

Századvég Gazdaságkutató: a külföldi működő tőke 15 százalékkal járult hozzá a növekedéshez

A beáramló külföldi működő tőke (FDI) 15 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéséhez 1995-2009 között - mondta Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvényén, ismertetve a Századvég tanulmányát. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke elmondta: miközben a GDP 15-25 százalékát állítják elő az FDI révén Magyarországon működő társaságok, a beruházásokban 30 százalékos a részesedésük, de hatásuk ennél is jelentősebb a termelékenység emelkedésében, s ez nemcsak a multinacionális cégeknél érzékelhető, hanem a nekik beszállító kkv szektorban is.

Nádasi Tamás: a kínai piacot kiemelt területként kell kezelni

A kínai piacot kiemelt területként kell kezelni, a magyar vállalatok piacra jutását pedig segítené, ha több magyar szakdiplomata dolgozna Kínában. Erről Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatának elnöke beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy csütörtökön konferenciát rendeznek a sikeres piacra lépés Kínában témában a 3. Kínai Márkák Kiállítás rendezvény keretében, Budapesten. Nádasi Tamás, aki a nemzetgazdasági miniszter mellett működő kínai-magyar tanácsadó testület tagjai is, hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarországnak legyen stratégiája arra vonatkozóan is, Kínával miként szeretne üzletelni.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma Borsodban

Egy hónap alatt több mint négyezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ám még így is 66 ezer állástalant tartott nyilván április végén a megyei kormányhivatal munkaügyi központja. Áprilisban 66 ezer 227 munkanélküli szerepelt Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltségének nyilvántartásában, 4306-tal kevesebb, mint márciusban, és 6156-tal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Szolnok megyében két helyen indult a Startmunka idegenforgalmi országos közfoglalkoztatási program
Jász-Nagykun-Szolnok megyében két település - Jászapáti és Szolnok - részese a májusban indított a Startmunka idegenforgalmi országos közfoglalkoztatási programnak; összesen 80 ember jutott kereseti lehetőséghez szeptember végéig a turisztikai szempontból fontos területek rendbe tételével - közölte a megyei kormányhivatal munkaügyi központja csütörtökön az MTI-vel. Jászapátin a programban részt vevő városi önkormányzat 60 embert foglalkoztat, Szolnokon a "Munkalehetőség a Jövőért" Nonprofit Kft. 20 embernek ad munkát.

Több száz munkahelyet teremtő beruházást ígér egy ukrán érdekeltségű cég Rimaszombatban

Egy kőolaj-finomító és egy biopolimereket gyártó üzem létrehozását ígéri és a beruházás előkészítésének jóváhagyását kérte Rimaszombat önkormányzatától egy trencséni székhelyű, ukrán érdekeltségű vállalat - tájékoztatta Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere csütörtökön az MTI-t. Rigó László szerint a beruházás ötlete már korábban felmerült, ám annak részleteiről csak szerdán tájékoztatta az önkormányzatot Ján Tehlár, az Oil Production and Trade OPT SK részvénytársaság elnöke. A város alpolgármestere elmondta: a beruházás - melynek értéke  Ján Tehlár szerint elérheti az 1 milliárd eurót is - előkészületét szerdán már jóvá is hagyta az önkormányzat. A beruházó elképzelései szerint az üzem - a magas munkanélküliséggel küzdő régióban - kezdetben ötszáz munkahelyet teremtene, ezek számát később kétezerre emelné.

Magyarországon elsőként alternatív energiát használ a kaposvári fürdő

Magyarországon elsőként alternatív energiát használ a kaposvári fürdő - közölte Kaposvár polgármestere csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Szita Károly a próbaüzem sikeréről beszámolva hangsúlyozta: a kaposvári energiapolitika alapja a diverzifikáció, a verseny és az ellátásbiztonság. Kaposvár évente 60 millió forintot spórol azzal, hogy összekötötte a városi fürdőt és a cukorgyár biogáz-üzemét, ennyivel olcsóbban jut hozzá a város az alternatív energiához, mint a földgázhoz - tette hozzá. "Célunk az, hogy olyan megújuló energiaforrásokat használjunk, amelyek révén csökkenthető a szolgáltatóktól való kiszolgáltatottságunk, mindezt pedig úgy érjük el, hogy kiszámítható és megfizethető árakat garantálunk a fogyasztóknak" - fogalmazott a polgármester.
    

Önkormányzat

Almási Istvánt javasolja hódmezővásárhelyi polgármesternek a Fidesz-KDNP helyi csoportja

Almási István jelenlegi alpolgármester jelölését támogatja a hódmezővásárhelyi polgármesteri posztra a Fidesz és a KDNP helyi csoportja – tájékoztatta a két szervezet csütörtökön közös közleményben az MTI-t. A két szervezet csütörtökön közös taggyűlést tartott, amelyen részt vett Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A szervezetek egyhangú döntést hoztak arról, hogy Almási István alpolgármester jelölését támogatják a vélhetően a nyár végén esedékes hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson – áll a közleményben.

Járások - Az állami és az önkormányzati hatáskörök szétválasztásáról rendeztek konferenciát

A jövő január 1-jén megalakuló, az államigazgatási hatásköröket átvevő járási hivatalok működéséről, a települési önkormányzatoknál maradó feladatok ellátásáról rendeztek szakmai konferenciát csütörtökön Budapesten, a tanácskozás alkalmat kínált a még nyitott kérdések megvitatására is. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára a rendezvényen megjelent jegyzők, önkormányzati szakemberek és képviselők előtt arról beszélt, hogy a megyei kormányhivatalok alá tartozó járások az államigazgatás legkisebb egységei lesznek. Ezek kialakításával pedig azt a célt tűzték ki, hogy a közigazgatáson belül szervezetileg is elválasszák egymástól az államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátását.

A második világháború idején elhurcoltakról emlékeztek meg Óbudán

A vallásuk és meggyőződésük miatt a második világháborúban elhurcolt áldozatokról emlékeztek meg csütörtökön a főváros III. kerületében. Az ünnepségen Köves Slomó vezető rabbi azt hangsúlyozta: a világháború idején történteknek ma is aktualitásuk van, azt üzenik, hogy az embereknek személyes felelősségük van egymással szemben nap mint nap. Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda polgármestere arról beszélt, hogy "nem tekinthetünk hűvös kívülállóként" a történtekre, gátat kell szabni a ferdítések és féligazságok térnyerésének, és azt üzenni a testi erő kultuszát és a kollektív megbélyegzést hirdető szélsőségeseknek, hogy a náci gondolatot hirdetőknek semmi keresnivalójuk errefelé.

Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását kezdeményezi a TÖOSZ
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását kezdeményezi a belügyminiszternél a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) annak érdekében, hogy a polgármesterek tájékozódhassanak az önkormányzati rendszer működésében jövőre bekövetkező változásokról - közölte Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-es törvény az önkormányzati rendszer működésében 2013-tól jelentős változtatásokat ígér, mind a feladatok és hatáskörök állam és önkormányzatok, illetve önkormányzati típusok közötti megosztása, mind a finanszírozás módja és a feladatellátás szervezettsége tekintetében.

Egymilliárdos ingatlanfejlesztésbe kezd Győrben a Leier

Legalább egymilliárd forintos ingatlanfejlesztésbe kezd Győr belvárosában a Leier Hungaria Kft. - jelentette be csütörtökön, sajtótájékoztatón Mártonné Baj Márta, az osztrák tulajdonú építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatója. Az eseményen elhangzott: a társaság 240 millió forintért vásárolta meg a vasútállomás és a buszpályaudvar, valamint a Leier City Center irodakomplexum közvetlen szomszédságában álló, romos Schlichter-villát. A jövő év végére műemléki védettségének megfelelően felújítják - bank- vagy cégszékháznak alkalmassá téve - az épületet, amelyet semmiképpen nem kívánnak eladni.

Egészségügy

Már ebben az évben megváltozhat az egészségügyben működő kamarák vezetősége

Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága az ágazatban működő kamarák tisztségviselőit érintő módosító indítványt nyújtott be, amely értelmében már idén október végéig újra kellene választani a köztestületi tisztségviselőket. Kovács József, a bizottság fideszes elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényhez kapcsolódó módosítóként benyújtott indítvány az egészségügyben működő mindhárom, az orvosi, a gyógyszerészi, valamint a szakdolgozói kamara vezetőségét egyaránt érinti. A javaslat kimondja, hogy politikai szereplők nem tölthetnek be kamarai tisztségviselői posztot. A javaslat értelmében 2012. október 31-ig új kamarai választásokat kell tartani a köztestületeknél. Nem indulhatnak viszont kamarai tisztségért azok, akik már két ciklust betöltöttek.

A Jobbik reméli, hogy nem lesz lex-Éger

A Jobbik bízik benne, hogy az egészségügyi kormányzat megváltoztatja véleményét és "nem nyit újabb frontot" az egészségügyi dolgozói kamarák tisztségviselőinek megválasztása kapcsán - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Gyenes Géza ellenzéki képviselő, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának alelnöke. Gyenes Géza hozzátette: a lex-Éger néven is emlegetett szabályozás többek között Éger Lászlónak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi elnökének leváltásához vezetne. A Jobbik szerint rossz politikai döntés az egészségügyi kormányzat részéről "egy újabb frontot nyitni" az egészségügyi dolgozók érdekképviseleteivel szemben, ezért remélik, hogy a kormánytöbbség eláll ettől a módosítástól. Amennyiben mégsem, úgy a Jobbik határozottan tiltakozni fog a módosítás ellen - mondta Gyenes Géza.

Éger: nemzetközi botrányt hozhat az egészségügyi kamarák tisztségviselőit érintő módosítás

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint nemcsak belpolitikai, de az általa eddig megismert külföldi vélemény alapján nemzetközi botrányt is hozhat, ha Magyarországon elfogadják az egészségügyi kamarai tisztségviselőket érintő módosító javaslatot. Éger István - aki Németországban tartózkodik hivatalos úton - azt mondta: megdöbbenéssel értesült a javaslatról. Közlése szerint a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényt a közigazgatási egyeztetés során a kamara is megismerte. "A kamarai törvényről ekkor még szó sem volt, előjele sem volt annak, hogy ezt módosítani akarják" - fogalmazott a MOK elnöke. Véleménye szerint a javaslat "durva politikai beavatkozás a szükségszerűen önszabályozó szakmai kamarák életébe, ami egy polgári demokráciában megengedhetetlen".    

Matolcsy: Magyarország két éve a gyógyulás útjára lépett

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország két évvel ezelőtt a gyógyulás útjára lépett, s ennek jele, hogy az Országos Onkológiai Intézetben az egyik legkomolyabb betegséget mostantól új épületben tudják legyőzni. Az onkológiai intézet új sebészeti tömbjének csütörtöki, budapesti egyházi felavatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a miniszter azt mondta: bárcsak már az ország is azon a szinten lenne, mint az egyik legsúlyosabb betegséget gyógyító intézmény. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt hangsúlyozta: az ilyen országos intézményekben összpontosuló tudás a GDP növekedéséhez is hozzá tud járulni.

Magyar Egészségügyi Társaság: ki kell nyilvánítani a "magzatgyilkolás" elfogadhatatlanságát

Minden magyar állampolgárnak ki kell nyilvánítania a tablettákkal történő "magzatgyilkolás" bevezetésének elfogadhatatlanságát - közölte a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) csütörtökön az MTI-vel. Mint a civil szervezet írta, Magyarország új alaptörvénye annak bizonyítéka, hogy Magyarország lakóinak döntő többsége ebben a kitüntetett történelmi pillanatban a gyermekek védelmét, az új világrend, a gyógyítás világrend kimunkálását látja legsürgetőbb feladatának. Az "abortusztabletta"-vita időzítése és hozzá kapcsoltan a nők művi abortuszhoz, "magzatgyilkoláshoz" való jogának újult felemlegetése most, ebben a kritikus időben, a magyarság, sőt az egész emberiség életének, történelmének kritikus idejében, különösen ártó tett - hangsúlyozták.

Kísérleti gyógyszerüzem a debreceni orvoscentrumban

Az ipari gyógyszergyártási technológiák magas szintű elsajátítása érdekében kísérleti üzemet adtak át csütörtökön a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Gyógyszerésztudományi Karának gyógyszertechnológiai tanszékén. Vecsernyés Miklós dékán, tanszékvezető elmondta azt is, hogy a kísérleti üzem 60 millió forintos műszer- és eszközparkját négy hazai gyógyszergyár - a Chinoin-Sanofi, az Egis, a Richter és a Teva - szakképzési hozzájárulás keretében biztosította.

Külpolitika

Kövér megerősítette az RMDSZ-nek, hogy részt vesz az MPP kampányrendezvényein

Megerősítette Kövér László a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárának írt válaszlevelében, hogy részt kíván venni a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényein. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke ezt azt követően tudatta Kovács Péterrel, hogy a főtitkár nyílt levélben kifogásolta, az Országgyűlés elnökének neve szerepel a júniusi romániai önkormányzati választások egyes kampányrendezvényeinek a programjában. A csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében Kövér László megerősítette az RMDSZ főtitkárának azt az értesülését, amely szerint meghívottként részt kíván venni a Magyar Polgári Párt esedékes kampányrendezvényein: nem közméltóságként, hanem pártpolitikusként, és a magyar nemzet erdélyi közössége egy részének a bizalmából, mint a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke.

Nyirő József újratemetése - A székelyudvarhelyi szervezők szerint az újratemetésre vasárnap sor kerül

A székelyudvarhelyi szervezők nevében Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke csütörtökön bejelentette: adottak Nyirő József újratemetésének feltételei és a Pünkösd vasárnapra tervezett szertartásra sor fog kerülni. "Olyan megoldás született, amely nem sérti sem román, sem a magyar jogrendet" - közölte Szász csütörtökön délben tartott sajtótájékoztatóján, de elhárította azokat a kérdéseket, amelyek azt firtatták, milyen módon szállítják Székelyudvarhelyre az emigrációban elhunyt erdélyi író földi maradványait.

Kövér László: Szét kell választani Nyirő József politikai és írói munkásságát

Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke célszerűnek tartotta Nyirő József politikai és írói munkásságának a szétválasztását. Kövér László örvendetesnek és a normalitás jelének tartotta, hogy a román állam is tekintettel volt erre, hiszen - mint megemlítette - több iskola is viseli az író nevét. Újságírói kérdésre Kövér László elmondta, bízik benne, hogy pünkösd vasárnapján Székelyudvarhelyen megtörténhet Nyirő József újratemetése. "Én így készülök" - jelentette ki.

Navracsics Tibor részt vesz a közép-európai igazságügyi miniszteri találkozón
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter részt vesz a közép-európai igazságügyi miniszteri találkozón, amelyet a csehországi Kromerizben rendeznek csütörtökön és pénteken - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Mint írták, a közép-európai igazságügyi miniszteri együttműködés egyebek mellett hozzájárul ahhoz, hogy a részt vevő államok az Európai Unió Tanácsában folytatott viták során egységes álláspontot képviselve érvényesíthessék a régió érdekeit.

A határon túli magyarok választójogáról is egyeztetne Budapesten a szlovák külügyminiszter

A határon túli magyarok választójogáról is egyeztetni fog Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Martonyi Jánossal Budapesten, a két tárcavezetőnek a jövő hét pénteken esedékes találkozóján - adta hírül Miroslav Lajcák megerősítésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. "Érthetően mindenről beszélni fogunk, de a diplomatikus tárgyalások keretén belül" - nyilatkozta Miroslav Lajcák. Hozzátette: fontos számára, hogy sikerüljön megértésre lelni ott, ahol a két ország nem jut közös álláspontra. A szlovák külügyminiszter megerősítette: magyar partnerével a kettős állampolgárság kérdésén túl egyeztetni fognak arról a törvényi szabályozásról is, amely választójogot adna a kettős állampolgársággal rendelkező határon túl élő magyaroknak.

A romák helyzetét és az erőszakos jobboldali szélsőségességet bírálta Magyarországon az amerikai külügyi jelentés

A romák társadalmi  diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a legfőbb emberi jogi problémaként az amerikai külügyminisztérium a csütörtökön nyilvánosságra hozott, csaknem 200 országra kiterjedő, 2011-es országjelentések az emberi jogi gyakorlatról című felmérésében.

EU

Jelentősen nőtt a Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások összege - EP-képviselő

Két év alatt jelentősen emelkedett a Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások összege - jelentette be csütörtöki strasbourgi közleményében Surján László (KDNP), az Európai Parlament alelnöke. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint "az Orbán-kormány szűk két év alatt, 2012. április 1-jéig 5,1 milliárd eurót tudott lehívni a rendelkezésre álló forrásokból". "Ha a bizottság által átutalt előlegeket nem számítjuk, a Gyurcsány-Bajnai kormányok, a 2007-2013 között rendelkezésre álló összegnek csak mintegy 5,5 százalékát, 1,4 milliárd forintot tudtak saját erőből lehívni három év alatt. Így lényegében a támogatási időszak harmadát vesztegették el anélkül, hogy a fejlesztési programok érdemben beindultak volna. Ezzel szemben az Orbán-kormány szűk két év alatt, jelentősen felgyorsítva a fejlesztéseket, a hétéves keretösszegnek a 20 százalékát hívta le" – áll a közleményben.

Az Európai Parlament elítéli a svájci munkaerő-piaci korlátozásokat - Őry Csaba sajtóközleménye
Az Európai Parlament mai plenáris ülésén határozatot fogadott el Svájc közelmúltbeli, nyolc közép-kelet-európai állam - köztük Magyarország - bevándorlóit diszkrimináló lépése ellen. Őry Csaba fideszes EP-képviselő hozzászólásában több szakmai és jogi érvvel is alátámasztotta a svájci döntés jogszerűtlenségét és határozott fellépésre szólította fel az Európai Bizottságot. Őry Csaba a néppárti frakció foglalkoztatási ügyekért felelős koordinátora szerint a svájci kormány lépése diszkriminatív és az uniós szerződésekbe ütközik.

Csökkenteni kell a nemek közti bérszakadékot az Európai Parlament szerint

Elsöprő többséggel jóváhagyta az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön Bauer Edit (Magyar Koalíció Pártja) felvidéki képviselő jelentését a nemek közötti bérszakadékról. A Strasbourgban elfogadott jelentés arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen olyan változtatásokat a vonatkozó európai uniós jogszabályon, amelyek a nők elleni diszkrimináció e formájának megszüntetését célozzák. Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), aki egyebek között arra mutatott rá, hogy a nyilvánosság segítségével és az átláthatóság növelésével a bérszakadék jelentősen csökkenthető. Úgy vélte, hogy a gazdálkodó szervezeteknél az éves beszámoló részévé kellene tenni a különbség statisztikai kimutatását, és ezáltal a nyilvánosság segítségét kérni a szakadék megszüntetésében.

Az EP határozatban ítélte el a homofóbiát

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban nagy többséggel elfogadott, többpárti kezdeményezésű határozatban ítélte el a homofóbiát, a szexuális orientáción és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulásait. Az állásfoglalásban az EP mélységes sajnálatának adott hangot amiatt, hogy még nem mindig tartják teljes mértékben tiszteletben a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzszexuálisok (LGBT) alapvető jogait. Olyan elfogadó társadalmi környezetet kell kialakítani Európában, amely tiszteli a másságot - hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő a kérdésről folytatott vitában.

Több lehetőséget a fiataloknak!

Csak az összehangolt, célzott programokkal tudjuk elkerülni, hogy egy egész nemzedék érezze elveszettnek magát, ennek összes következményével - fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a "Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés" nevű parlamenti jelentés vitájában. A képviselő kifejtette: Sürgősen tennünk kell azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Jobban ki kell használnunk a belső piac lehetőségeit, hogy a fiatalok élvezzék a mobilitást, és könnyen találjanak munkát más tagállamokban. A végzősök számára meg kell könnyítenünk az átmenetet az oktatásból a munkaerőpiacra, ösztöndíjakat, gyakornoki helyeket kell teremtenünk. Az oktatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az onnan kikerülők tudása, képzettsége valóban megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek. hangsúlyozta felszólalásában a szocialista képviselő.  

Tabajdi: Az erőforrások takarékosabb felhasználása létkérdés; Fogy a víz, egyre több a hulladék
"Új gazdasági modellre, az erőforrások takarékosabb felhasználására van szükség Európában, különös tekintettel a víz- és a hulladékgazdálkodásra" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja az erőforrás-hatékonyságról rendezett európai parlamenti plenáris vitában. "Az Európai Unió egyes térségei már ma vízhiányosak, mint a Duna-Tisza-köze, de az éghajlatváltozás következtében a szárazság új területekre is kiterjedhet. Kulcsfontosságú ezért az ivóvíz mezőgazdasági- és ipari célú újrahasznosítása. A hulladékgazdálkodás terén be kellene vezetni az újrahasznosítható hulladék lerakási tilalmát.

Tabajdi: a romániai magyarság helyzetét tárgyalja júniusban az EP Kisebbségügyi Intergoupja
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba kezdeményezésére, Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup társelnökének támogatásával, a testület döntést hozott arról, hogy a következő, júniusi ülés napirendjére tűzi a romániai magyarság kisebbségi helyzetének megvitatását. "A közelmúltban hivatalba lépett Ponta-kormány több intézkedése rontott a romániai magyar közösség helyzetén. Emellett további egyeztetések szükségesek az RMDSZ és a Ponta kormány között, annak érdekében, hogy az új választási törvény arányos képviseletet biztosítson a romániai magyarság számára" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

Fiatalokon alapuló új társadalmi szerződésre van szükség!

"Európában egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a jövőjük miatt aggódó fiatalok elégedetlenségét. A fiatalok közül leginkább a nők azok, akiknek gyakran többszörösen is hátrányos megkülönböztetéssel kell szembenézniük a munkaerő-piacon. Ezért olyan programokra, politikákra van szükség, amelyek egyenlőbb, kiegyensúlyozottabb társadalom felé mutatnak" – jelentette ki felszólalásában dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a finn Szociáldemokrata Párt 43. Kongresszusán.

Ellenzék

Az MSZP üdvözli a "fociadó" elvetését

Az MSZP üdvözli, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) lemondott a futball Európa bajnokság és a londoni olimpia közvetítéseinek "megsarcolásáról" - közölte az ellenzéki párt csütörtökön az MTI-vel. Az MSZP örömtelinek tartja, hogy az MTVA vezetése ezúttal teljesítette feladatát és kötelességét, vagyis figyelembe vette a közszolgálatiság elveit, a magyar sportszerető közönség és a hazai idegenforgalom érdekeit, és átvállalja a nyilvános közvetítések után fizetendő díjakat. Az ellenzéki párt szerint egy évi 65 milliárd adófizetői forintból gazdálkodó közalaptól ez a minimum, ami elvárható.

MSZP: hogy lehetnek titkosak a földpályázatok közérdekű adatai?

Az MSZP áll a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által amiatt kilátásba helyezett per elé, hogy az ellenzéki párt nyilvánosságra hozta az állami földbérletpályázatok bírálati szempontjait. Az MSZP örül az esetleges pernek, mert ez újabb lehetőséget jelent arra, hogy a földbérleti pályázatokhoz tartozó további közérdekű adatokat is megismerhesse a nyilvánosság - kommentált az ellenzéki párt, amely szerint azonban továbbra sem értelmezhető egyetlen ember számára sem, hogy lehet közérdekű egy adat, ami titkos. Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor kitért arra is, hogy az MSZP szeretné tudatosítani: a képviselői munka része a közvélemény tájékoztatása. Ezért az NFA közleményében megfogalmazott állítás, miszerint ezeket az adatokat csak a képviselői munkánkhoz használhattuk volna fel, értelmezhetetlen – rögzítették.

MSZP: Pártérdeket szolgál a választási eljárási törvény

Az MSZP szerint az új választási rendszerhez kapcsolódó választási eljárásról szóló törvényt a kormány pártérdekeknek kívánja alávetni, ami sérti az általános és titkos választójogot - jelentette ki Molnár Zsolt szocialista képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s politikus szerint "három csapást mér a magyar jogállamiságra" a kilátásba helyezett, választásokat megelőző kötelező regisztráció, a külhoni magyarok levélben történő szavazásának lehetősége, valamint az állami adatkezelés kiterjesztése. Molnár Zsolt arra kérte a kormányt, hogy álljon el ezen intézkedések megvalósításától.

Kéthavi fizetésükkel kárpótolná a 2006 őszén megsérült rendőröket az MSZP