-          Ezért azt javasoljuk, hogy a válságadókat vezessük ki, de az érintett bankok, nagy cégek mégis maradjanak a közteherviselés rendszerében, mégpedig úgy, hogy most már ne válság- és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, és így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést.

-          Ezen adók mértéke és struktúrája (távközlési és tranzakciós adó) tekintetében már nincs titok, hiszen be is jelentettük ezeket: van egy, amelyik a telekommunikációs cégeket sújtja, csak másképpen, lesz, amelyiket a bankoknak kell fizetniük, csak másképpen.

-          Vagyis a méltányos közteherviselés alanyai, pénzügyi szolgáltatók és multinacionális cégek nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg.

-          A Takarékbankban való állami szerepvállalás egy átfogó hadműveletnek a része. Már a 2010-es választás előtt több körben is tárgyaltunk a magyar takarékszövetkezeti szektor vezetőivel az ágazat megerősítéséről, és most, hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. Így a takarékszövetkezetekkel megegyezve, együttműködve, néhány új jogszabályt megalkotva egy rendkívül erős, stabil, a lakossághoz nagyon közel álló, számukra könnyen elérhető, sőt számukra a megtakarításokon keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézmény jöhet majd létre.

-          Ki kell várni azokat az üzleti lehetőségeket, amikor az állam beléphet az alapvető közszolgáltatások piacára, mert Magyarország akkor jár jól, ha az emberek létfenntartását meghatározó szolgáltatásokat saját kézben tudja tartani az állam, ám a tulajdon szentsége miatt nem lehet ezeket csak úgy visszavenni. Jó példa, hogy a főváros visszavásárolta a vízműveket: lesznek még hasonló akvizíciók a jövőben is, és a magyar államnak ezeket érdemes támogatnia, sőt magának is aktívan részt vennie ebben.

-          Kormányzati célkitűzés, hogy a lakossági megtakarítások minél magasabbak legyenek, s hogy elérhessék az állampapír-vásárlás körülbelül tíz százalékát.

-          Nehezen érthető, hogy a magyar emberek, akiknek van megtakarításuk, miért engedik át ezt az üzletet a külföldieknek, miért nem a magyar emberek vásárolják meg az állampapírokat?! Akkor ők keresnének rajta sokkal többet, mint egy egyszerű betéten, szemben a nyugati bankárokkal és brókerekkel, akik viszont megveszik ezeket a papírokat, és elég jó hozamot keresnek rajta.

-          Mindezek miatt a jövőben olyan akciókat indítunk, hogy a befektetni akaró magánszemélyek interneten és a lehető legkisebb erőfeszítéssel, akadály nélkül tudjanak vásárolni jó hozamot biztosító magyar állampapírt.

-          Nem tudunk olyan EU-s országról, ahol a minimálbér alacsonyabb lenne, mint Magyarországon. Egyensúlyt kell találni, azaz támogatni kell a vállalkozásokat, mert munkahelyekre szükség van, de támogatni kell a minimálbér-emelést is, hiszen az embereknek nemcsak dolgozniuk kell, hanem meg is kell tudniuk élni a munkájukból.

-          Ezért feltesszük a kérdést az új nemzeti konzultációban: "inkább emeljük a minimálbért, vagy inkább ne emeljük, tekintettel arra, hogy akkor a vállalkozások versenyképessége csökken?".

-          A kis- és középvállalkozások támogatásának kérdésében két javaslat vitára érdemes: az egyik a szabad vállalkozási zónarendszer bevezetése, amely alapján a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területeken megpróbálhatnánk adómentes vállalkozási zónákat létrehozni. A másik lehetőség az, hogy a kisebb cégek számára valamilyen egyszerű átalányadózást lehetne bevezetni.

-          A Magyarországról való elvándorlás ügyéről: a közeljövőben áthelyeződik a növekedés és a gazdasági teljesítőképesség súlypontja Közép-Európába, ezért néhány éven belül várható egy visszaáramlás. Csökkenteni kellene ugyanakkor a kiáramlást is, amihez elsősorban munkalehetőségre van szükség.

Havasi Bertalan,

a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője