Napi kommunikációs összefoglaló

Két hét múlva szavazhat az Országgyűlés jegybanktörvény módosításáról

A kormánynak az a célja, hogy már két hét múlva hétfőn szavazzon az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény csütörtökön benyújtott módosításáról - tájékoztatta az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-t a házbizottság ülése után. A kormány kezdeményezte, a törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés úgy térjen el a házszabálytól, hogy az általános és részletes vitára a jövő hétfővel kezdődő rendkívüli ülésén, a határozathozatalra — módosító indítványok elfogadása esetén is — 2012. július 2-án sor kerüljön. Ha az Országgyűlés nem fogadja el a házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalásra tett indítványt, a kormány indítványozza az előterjesztés sürgős tárgyalását annak érdekében, hogy azt a Ház mielőbb elfogadhassa. György Bálint elmondta: az Áder János államfő által a héten visszaküldött két törvény újbóli tárgyalását is várhatóan megkezdi a jövő héten a Ház. Az Országgyűlés egyébként ötnapos ülést tart a jövő héten; szerdán kezdődik a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája a büdzséről szóló számvevőszéki és Költségvetési Tanácsi véleménnyel együtt.

EKB: ötoldalú szakértői csoport vizsgálja a módosító javaslatot

Ötoldalú, szakértői szintű egyeztetésen vizsgálják majd a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény csütörtökön beterjesztett módosító javaslatát - közölték az MTI-vel az Európai Központi Bank (EKB) sajtóosztályán. Az utóbbi hónapokban a jegybanktörvény módosítására vonatkozó különböző javaslatokat az EKB, az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az MNB és a magyar kormány szakértőiből álló csoport tárgyalta meg. Az új javaslatot ugyanez a testület vizsgálja majd - mondta az MTI-nek Miltényi Eszter, az EKB sajtóosztályának Ciprusért, Máltáért, Magyarországért, Szlovéniáért és Portugáliáért felelős munkatársa. A vizsgálat végeztével az EKB hivatalos szakvéleményt készít a javaslatról.

Az IMF és az EKB megkapta a magyar kormány levelét és vizsgálja annak tartalmát

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) megkapta Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András MNB-elnök levelét a jegybanktörvény módosításáról - tájékoztatta Iryina Ivaschenko, az IMF budapesti rezidens képviselője a Reuters és a Dow Jones hírügynökségeket. "A megkaptuk a magyar illetékesek levelét és az IMF, az EKB és az EU-Bizottság az elkövetkező napokban megvizsgálja annak tartalmát" - írta az IMF budapesti képviselője a hírügynökségek megkeresésére írott válaszlevelében.

Megérkeztek a kormány levelei az Európai Bizottsághoz

Megérkeztek az Európai Bizottsághoz csütörtök délután azok a levelek, amelyeket a kormány a jegybanktörvény módosításáról intézett az európai uniós végrehajtó testület vezető illetékeseihez - közölte Olivier Bailly szóvivő az MTI-vel Brüsszelben. Megerősítette egyúttal, hogy a levelek tartalmát a brüsszeli bizottság az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseivel szoros együttműködésben értékeli.

LMP: az új módosítás csak a nemzetközi szervezetek minimumfeltételeit elégíti ki

Az LMP alapvetően üdvözli, hogy a kormány módosítja a jegybanktörvényt, de úgy látják, hogy a változtatások csak arra elegendőek, hogy a jogszabály megfeleljen a nemzetközi szervezetek minimumfeltételeinek. Jávor Benedek frakcióvezető csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a módosítással célszerű lenne megoldani a magyar pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatos problémákat is. Jávor Benedek úgy fogalmazott, üdvözlik, hogy a kormány politikájában felbukkantak az "ésszerűség szikrái". Azzal viszont, hogy a kabinet csak fél évvel a jelenlegi jegybanktörvény decemberi elfogadása után látta be hibáját, körülbelül 100 milliárd forintos indokolatlan pluszterhet rakott az adófizetőkre - tette hozzá.

Európai Bizottság

Hivatalosan figyelmeztette Magyarországot az EB a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt

Az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt. Az uniós végrehajtó testület szóvivője csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát jelentő hivatalos figyelmeztetést nem tették közzé az aznap meghozott több tucat döntés között, amelyek - már az eljárás második szakaszának megfelelően - az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldéséről szólnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva az MTI-vel közölte, Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a bizottság által vitatott jogszabályokat, mert a kormány álláspontja szerint azok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak.

Uniós fellépés Magyarországgal szemben a pálinkafőzés adózása, a környezeti hatásvizsgálatok és a tojóketrecek témájában

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét, tartsa be a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást, illetve mielőbb tiltsa be a hagyományos tojóketreceket. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amelynek egyik feladata, hogy ügyeljen az uniós szerződések betartására - csütörtökön több tucat ügyben marasztalt el különböző tagállamokat, az úgynevezett kötelezettségszegési ügyek havonta esedékes áttekintése során. Magyarország ezek közül három témában érintett.

NGM: Magyarország nem kívánja módosítani a jövedéki adóról és a különadóról szóló törvényt

Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel. A gazdasági tárca hangsúlyozta: Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje. Az NGM emlékeztet arra, hogy a bizottság az ágazati különadót illetően két - a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított - eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét.

Gazdaság

NGM: az államháztartás májusban 115,9 milliárd forint hiánnyal zárt

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya májusban 115,9 milliárd forint volt, az idén az első öt hónapban a deficit 344,1 milliárd forintot tett ki - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a honlapján. Az adatok megegyeznek az előzetesen közölt számokkal. Tavaly az első öt hónapban 724,2 milliárd forint volt a deficit. Idén májusban a központi költségvetés 132,6 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 7,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 9,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2011 májusában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 58 milliárd forint volt. Az NGM rögzíti: az egyszeri tételektől megtisztított, azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű időarányos hiányokat tekintve az idei 37,7 százalékos mérték jóval kedvezőbb a múlt évi 54,6 százaléknál.

NGM: a januári bevezetés miatt emelkedik 2014-től a tranzakciós illeték

A költségvetési törvényjavaslat tranzakciós illetékből jövőre 283 milliárd forintos bevétellel számol, az összeg azonban 2014-től 322 milliárdra nő; a különbség abból adódik, hogy a közteher 2013. január elsején lép életbe, így a januári tétel februárban érkezik meg az államkincstárba. A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-nek csütörtökön megküldött válaszában azt írja: ez egyben azt is jelenti, hogy a 2013 decemberére eső tranzakciós adó 2014 januárjában folyik be, így az összeg már a 2014-es költségvetés bevételeit gyarapítja. 2013-ban tehát egy tétellel kevesebb érkezik, ezért számol a kormány mintegy 280 milliárdos összeggel.

NGM: a családbarát adórendszer növelte a gyermekvállalási kedvet

Az egykulcsos, arányos adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az egykulcsos adóval együtt bevezetett családi adókedvezmény ösztönzi a családokat a gyermekvállalásra, ami már a születések számának jelentős emelkedésében is megmutatkozik - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön. A kormány 2010-ben, a hivatalba lépése után bevezetett egy olyan családbarát adórendszert, amelynek köszönhetően tavaly nyolcszázezer szülő megközelítőleg 160 milliárd forintnyi családi adókedvezményt tudott érvényesíteni. A családbarát adórendszernek köszönhetően közel 20 százalékkal nőtt a háromgyermekesek reálkeresete - hangsúlyozza a tárca a közleményében.

Tőzsdeünnep - Varga: a tőzsde fejlődése töretlen volt a válságban is

A magyar tőzsde fejlődése töretlen volt az elmúlt években, a válság közepette is - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter a tőzsde korábbi, fővárosi, Vörösmarty téri épületében berendezett régi teremben csütörtökön, az értékpapírpiac újraalapításának 22. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A miniszter köszöntő beszédében kiemelte, hogy a tőzsde vezetői mindent megtettek azért, hogy a lehetőségekhez mérten minél több cég találja meg a helyét a parketten és minél több befektető találja meg a lehetőséget a tőzsdén lévő cégekben. A válságra utalva kifejtette: van néhány momentum, ami azt mutatja, hogy Magyarország számára kedvezően változik a helyzet; ezek közé sorolta a görög választások utáni konszolidációt. Kedvezőnek nevezte azt is, hogy az európai gazdasági- és pénzügyminiszterek pénteki tanácskozásán (Ecofin) várhatóan visszavonják azt a korábban tett javaslatot, miszerint felfüggesztenék a Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós forrásokat.

Európai Bíróság: csak akkor tagadható meg az áfalevonás, ha az adóalany tudta, hogy adócsalásban vesz részt

Az Európai Bíróság szerint az áfalevonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt. Az Európai Unió bírói testülete magyar ügyekben hozta ezt az ítéletet csütörtökön Luxembourgban. Az állásfoglalás szerint az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Londoni elemzők: az IMF-megállapodás reformokkal együtt lehet tartósan hatásos

A Magyarországnak összeállítandó IMF-hitelprogram bizonyosan csökkenti majd rövid távon a magyar befektetési eszközöket terhelő - a térségi átlagnál magasabb - kockázati felárakat, de ahhoz, hogy ez a hatás tartósabban, középtávon is érvényesülhessen, a programnak további gazdasági reformokra és gazdaságpolitikai váltásra is ösztönöznie kellene a magyar kormányt - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos legutóbbi fejleményekről összeállított elemzésükben kiemelték, hogy az IMF-hez forduló legtöbb országgal ellentétben, Magyarország nem szenved fizetésimérleg-problémáktól. A folyó fizetési mérleg többletet mutat, az államháztartási egyenleg pedig jobb sok nyugat-európai országénál.

Index.hu - 2006 óta nem nőtt a gazdaság

Magyarországon 2006 óta lényegében nem nőtt a GDP - mondta Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora szerdán Budapesten, egy szakmai konferencián. A Magyarország hogyan tovább? - gazdasági boksz utca című rendezvénysorozat nyitó eseményén, amelyet a Menedzserek Országos Szövetsége szervezett, a MNB egykori elnöke Vértes Andrással, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökével cserélt véleményt a magyar gazdasági folyamatokról. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetből az ország csak lassan lábalhat ki. Bod Péter Ákos kifejtette: a mostani kormányzat gazdaságpolitikai törekvése arra irányult, hogy ne megszorításokkal, hanem a munkára való ösztönzéssel, valamint az állam aktivitásának növelésével hozza lendületbe a magyar gazdaságot.

Kora őszre elkészül a nemzeti innovációs stratégia

Kora őszre elkészül a nemzeti innovációs stratégia, amely egységben lesz az oktatással, a kutatási tevékenységgel, a fejlesztési súlypontok meghatározásával - mondta Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkára csütörtökön, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott sajtótájékoztatón. A "Kutatóegyetemi mérföldköveink 2012" című konferencia szünetében tartott tájékoztatón Csizmadia Norbert hangsúlyozta: a hosszú távú növekedésnek kulcseleme az innováció. Hozzátette: Matolcsy György miniszter vezetésével a stratégiaalkotás folyamatában létrejött az innovációs tanácsadó testület, amelynek munkájában kutatók, gazdasági, egyetemi szakemberek, szakmai szervezetek is részt vesznek.

Kormány

Orbán Viktor felavatta a Hungrana Kft. új biomassza kazánjait

Orbán Viktor felavatta a Hungrana Kft. új biomassza kazánjait a Fejér megyei Szabadegyházán; a kormányfő beszédében hangsúlyozta: a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő vállalat fejlesztésével iránytűt mutat az egész országnak. A magyar nemzetgazdaság egyik legnagyobb kihívásának nevezte a miniszterelnök az import energiafüggőséget, amely komoly kiszolgáltatottságot jelent pénzügyi értelemben is. Orbán Viktor hozzátette: a szabadegyházai beruházás egyben kísérlet is, amelyben import energia helyett hazai megújuló energiát használnak fel.  Kijelentette: amennyiben a modell működik, "akkor a magyar kormány kötelessége, hogy elősegítse más gyárak átállását is megújuló energiákra".

Több mint 1300 önkormányzat jut pluszforráshoz

Több mint 1300 önkormányzat kap kiegészítő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium közös pályázatának első fordulójában, a támogatás összértéke 9 milliárd 836 millió 908 ezer forint. Tállai András, a belügyi tárca önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy április 30-ig, a határidő lejártáig 1345 pályázat érkezett, ezek mindegyike kapott forrást, számos körülmény figyelembevételével.   Az államtitkár tájékoztatása szerint a legkisebb összeget, 249 ezer forintot a Békés megyei Kertészsziget önkormányzata kapja, míg a legnagyobb támogatásban, 201 millió 103 ezer forintban Szombathely részesül.

Pintér: méterben kellene meghatározni a követési távolságot

Méterben kellene előírni a követési távolságot Pintér Sándor belügyminiszter szerint, hogy hatékonyabban lehessen ellenőrizni az erre vonatkozó közlekedési szabály megtartását. A tárcavezető a fideszes Gyopáros Alpár írásbeli kérdésére adott - a parlamenti honlapon elérhető - válaszában fejtette ki erről álláspontját.  A kormánypárti képviselő arról érdeklődött, milyen módon volna lehetséges, hogy a gyorsforgalmi utakon és autópályákon közlekedő tehergépjárművek betartsák a KRESZ módosítása révén 2011. január elseje óta hatályos előzési tilalmat és a megfelelő követési távolságot. Szerinte ugyanis - bár eleinte az érintettek betartották azt a szabályt, hogy az autópályákon és az autóutakon reggel 6 és este 22 óra között tilos a nehéz tehergépkocsikkal előzni, illetve összefüggő sorban haladni -, azóta a sofőrök nagy része visszatért "a megszokott rutinjához".

Folytatódik a FAO és a magyar kormány közös programja

Újabb ösztöndíjas hallgatók fogadásával folytatódik ősszel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a magyar kormány közös programja - jelentette be Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára a programban részt vevő hallgatók diplomaszerzése alkalmából szervezett konferencián. A VM csütörtöki közleménye szerint Budai Gyula hangsúlyozta: az ösztöndíjas program is alátámasztja, hogy a kormánynak van felsőoktatási koncepciója. Reményét fejezte ki, hogy a program résztvevői hasznosítják megszerzett kapcsolataikat az országok közötti kapcsolatok erősítésében is. Magyarország és a FAO 2007-ben kötött együttműködési megállapodást, amelynek egyik eleme, hogy Magyarország ösztöndíjat biztosít száz, alacsony jövedelmű országból származó hallgató itteni felsőfokú agrárképzésére.

Czerván György: erős állattenyésztés nélkül nincs erős mezőgazdaság

Erős állattenyésztés nélkül nincs erős mezőgazdaság, ennek szellemében a jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatás jut majd a sertéságazat erősítésére – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön egy herceghalmi szakmai tanácskozáson. Az államtitkár kifejtette, hogy míg a szarvasmarha-állomány némileg nőtt tavaly, addig a néhány éve még 6 milliót meghaladó sertéslétszám csökkenése nem állt meg, az állatok száma a 3 milliót is alig éri el. Hozzátette, hogy míg az uniós országok átlagában az agrárágazaton belül 40 százalék körüli az állattenyésztés aránya, addig nálunk csupán 32 százalék.  Czerván György jelezte, hogy hamarosan 40 milliárd forint értékben pályázatot írnak ki az állattartó telepek korszerűsítésére, és támogatásra számíthatnak a génmegőrzés érdekében őshonos állatok tartására berendezkedő gazdálkodók is.

Egészségügyi államtitkárság: a spanyol modell miatt nem emelkednek a lakossági gyógyszerkiadások

A Magyarországon bevezetendő spanyol modell az állam, a gyártók és a lakosság közötti költségmegosztásban egy olyan megoldás, amely nem jár a lakossági gyógyszerkiadások emelésével, és fenntartja az ellátás színvonalát - szögezte le az egészségügyi államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint kifejtették: az egészségügyi államtitkárság az úgynevezett generikus gyógyszerek területén az elmúlt időszakban számos árcsökkentést elérő szabályozást vezetett be, de ezeknek a spanyol modellben érintett gyógyszerekre nem volt hatása, ezért volt szükség az új szabályozásra. Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény több gyógyszer-támogatáspolitikai szabályváltozást is tartalmazott.

Hoffmann: nem várható általános nyugdíjazás az oktatás területén

Az oktatási államtitkár szerint sem a felsőoktatásban, sem a közoktatás területén nem várható általános nyugdíjazás, utóbbi területen ugyanakkor a gyermeklétszám csökkenése miatt várható nagyobb arányú nyugdíjba küldés. Hoffmann Rózsa erről csütörtökön beszélt kérdésre válaszolva a fővárosban, egy más témában tartott sajtótájékoztatón. Döntés még nem született, a tervezés, a számítások zajlanak - hangsúlyozta, az államtitkár, aki kijelentette: nincs tudomása arról, hogy "generális szándék" lenne az oktatásban a pedagógusok elbocsátására, de nyugdíjazások lesznek.

Hoffmann Rózsa: a nemzeti középosztály megerősítése az oktatás célja

A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni - jelentette ki Hoffmann Rózsa csütörtökön Hatvanban. Ebben a helyzetben az új köznevelési törvény alapelve, hogy az elmúlt évtizedekben elhalványult, meggyengült nevelést visszahelyezzék a jogaiba - közölte egy pedagógusfórumon az oktatásért felelős államtitkár. A politikus azt mondta, ha elmarad a felnövekvő nemzedék nevelése, öntörvényű, egoista felnőttek alkotják majd a társadalmat.

Balog Zoltán: potenciális munkaerőként kellene tekinteni az EU-ban a közép-európai romákra

Balog Zoltán, az emberi erőforrás miniszterének reményei szerint előbb-utóbb az Európai Unió potenciális munkaerőként, munkavállalóként is tekinteni fog a közép- és kelet-európai romákra. Az EU-tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek luxembourgi találkozójáról az MTI-nek nyilatkozva a magyar miniszter elmondta: felszólalásában hangoztatta, hogy megfelelő képzés esetén ezek az emberek munkavállalók lehetnek olyan területeken, ahol ma Európa "importra" szorul, azaz unión kívüli országokból is érkeznek munkavállalók.

Balog Zoltán: Magyarország számára is fontos irányba mennek az uniós gazdaságpolitikai ajánlások

Magyarország számára is fontos irányba mennek azok az általános, valamint országspecifikus ajánlások, amelyeket az Európai Unió a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködés keretében fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolására - hangsúlyozta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter csütörtökön. Az EU-tagországok foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes minisztereinek luxembourgi találkozójáról az MTI-nek nyilatkozva elmondta, Magyarország számára is fontos irány, hogy minél több munkahely legyen, a szociális helyzet megoldását pedig a munkaerő-piaci helyzet bővítésével érjék el, ne pedig külön szociális intézkedésekkel.

Rio+20

Áder: nemzetközi összefogás kell a vízpolitikában

Áder János köztársasági elnök szerint nemzetközi együttműködésre van szükség a vízpolitikában, mielőtt még ennek hiányára migrációs hullámok és a vízért indított háborúk figyelmeztetnének. Az államfő az ENSZ fenntartható növekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó világkonferenciáján (Rio+20) tartott, csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a tanácskozás várható eredményeinek lehetséges végrehajtásáról tárgyaltak, azt javasolta, hogy az egyik kiemelt ügy, amelyre a világ vezetői figyelmüket majd a konferenciát követően is összpontosítják, a víz legyen.  Ki kell tűzni az egyik első fenntartható fejlődési célt, amely mutatja, hogy mit kell tenni a fenntarthatóság érdekében a vízzel kapcsolatban, mert az emberiség közös jövőjének egyik legnagyobb kérdése a víz lesz - hangoztatta.

Áder: politikai akarat és megfelelő finanszírozás kell

Áder János köztársasági elnök szerint leginkább politikai akaratra és megfelelő finanszírozásra lenne szükség ahhoz, hogy előrelépést lehessen elérni a fenntartható fejlődés megteremtésében - erről az államfő magyar újságíróknak beszélt az ENSZ fenntartható növekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó világkonferenciáján, Brazíliában. Az államfő vezeti a magyar küldöttséget a Rio+20 tanácskozáson, amelyen szerdától három napon át több mint 100 ország állam- és kormányfői tárgyalnak a fenntartható fejlődés kérdéseiről.

KDNP

KDNP: keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint a Jobbik halálbüntetést támogató nyilatkozatai egyértelmű szakítást jelentenek a keresztény értékvilággal; Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának. A kereszténydemokrata politikus - utalva arra, hogy a büntető törvénykönyv elmúlt hónapokban zajló vitája során a Jobbik legfontosabb követelése a halálbüntetés újbóli bevezetése volt - kiemelte: XVI. Benedek pápa elismerte és támogatta azt az ENSZ-határozatot, amely a halálbüntetéssel szembeni moratórium kidolgozására szólította fel a tagországokat, valamint több alkalommal kért kegyelmet kivégzés előtt álló elítélteknek.

Ellenzék

MSZP: évközben nem lehet felelős költségvetést készíteni

Az MSZP szerint évközben nem lehet felelős, megalapozott költségvetést készíteni. A szocialisták úgy látják, a 2013-as büdzsé legnagyobb vesztese az egészségügy és az önkormányzati szféra. Tukacs István, a parlament gazdasági bizottságának MSZP-s tagja csütörtökön sajtótájékoztatón javíthatatlannak nevezte a jövő évi költségvetési javaslatot, és ismét annak visszavonására szólította fel a kormányt. Kifejtette: a büdzsé júniusi beterjesztésének egyetlen oka a 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél rögzítése, amivel megítélése szerint a kormány jelezheti, hogy fenntartja a fiskális szigort, ezzel pedig növelheti manőverezési lehetőségét a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon.

MSZP: kórházi osztályok szűnhetnek meg, iskolák lehetetlenülhetnek el a kényszernyugdíjazás miatt

Gazemberségnek nevezte az MSZP-s Korózs Lajos, hogy a kormány kötelezővé tenné a 62 évesnél idősebb közszolgák nyugdíjba vonulását. A politikus kételkedik abban, hogy az egészségügy felmentést kaphat az intézkedés végrehajtása alól. A szocialista párt elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a gazdasági tárca 14-15 ezer embert küldene nyugdíjba, köztük ötezer pedagógust, ami iskolák ellehetetlenülését okozná a szaktanárhiány miatt, és hét-nyolcezer orvost, egészségügyi dolgozót, ami pedig kórházi osztályok felszámolásához vezetne, de hátrányosan érintené az intézkedés a szociális ellátórendszert is.

Az MSZP szolidáris a szenvedőkkel

Az MSZP szolidáris a kormány egészségügyi megszorító intézkedései miatt szenvedőkkel, és követeli, hogy a stadionépítésre, valamint a Kossuth téri átalakításra szánt költségvetési forrásokat azonnal csoportosítsák át a daganatos- és szívbetegellátás folyamatosságának biztosítására! Elfogadhatatlan, hogy az egészségügyben a rákbetegek után szívbetegek kárára folytatódik az esztelen spórolás. Áprilistól a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer többe kerül a patikában, s a szakma tiltakozása ellenére az életmentő szívkatéteres eljárásoknál is bevezetik a sorbaállást. Hazánkban a rosszindulatú daganatok mellett a szívbajok, ezen belül is az infarktus szedik a legtöbb áldozatot. Az Orbán-kormány intézkedései sorsukra hagyják ezeket a betegeket, elvéve tőlük a gyógyulás esélyét is. A Fidesz rendezőelve az egészségügyben is érvényesül: aki beteg, az annyit is ér – áll Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetőjének mai közleményében.

Az LMP őszre elkészíti saját alternatív költségvetését

Az LMP őszre elkészíti saját alternatív költségvetését – jelentette be csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt szóvivője. Heltai László szavai szerint ebben a munkahelyteremtésre, a tudás társadalmának megteremtésére, illetve az egészséges környezet fenntartására összpontosítanak majd. A politikus korainak minősítette a kormány költségvetési javaslatának beterjesztését. Úgy értékelte, hogy az évnek ebben a szakaszában - amikor még a zárszámadást sem fogadták el - korai és dilettáns lépés benyújtani a büdzsét. Ez meg is látszik a javaslat minőségén, mert az bizonytalan számokra épül, nem segíti a gazdaság növekedését és újabb megszorításokat tartalmaz - tette hozzá.

Jobbik: a kormány ne az IMF legitimitását erősítse a magyar adófizetők pénzén!

A Jobbik szerint elfogadhatatlan és felháborító, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslatot, amely komoly veszteséget jelent a magyar költségvetés számára. Erről Gyöngyösi Márton beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki frakcióvezető-helyettes elmondta: a törvény valódi célja annak indoklása szerint is az IMF legitimitásának és hatékonyságának erősítése. Ennek eszközeként jelentősen - majdnem a duplájára - emelkedik a Magyarország által az IMF-nek befizetett kvóta. Gyöngyösi Márton hozzátette: lényegében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváír az IMF javára egy betétet, amely a törvény értelmében kamatmentes, és ami így a magas magyarországi kamatok mellett komoly veszteséget jelent az MNB-nek, ezt a veszteséget azonban egy szerződés értelmében a költségvetésből rendezi a kormány az adófizetők pénzéből.

Jobbik: az Európai Bizottság ismét túllőtt a célon

A Jobbik szerint az Európai Bizottság ismét túllőtt a célon, amikor felszólította a kormányt: szüntesse meg a pálinka jövedékiadó-mentességét, változtasson a környezetvédelmi hatástanulmányokra vonatkozó rendelkezéseken, és tiltsa be a tojótyúkok hagyományos ketrecekben történő tartását. Magyar Zoltán, aki kitért arra, hogy az európai testület aggályát fejezte ki a telekomadó, a kiskereskedelmi különadó és a cafeteria-rendszer átalakítása kapcsán is, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: Brüsszel már sokadszorra szól bele olyan szinten hazánk belügyeibe, ami teljesen szembemegy az általuk sokat hangoztatott demokratikus értékekkel és az önrendelkezés fontosságával.

Feljelentést tesz a Jobbik a Budapesti Temetkezési Intézetnél történtek miatt

Hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő csütörtökön a legfőbb ügyésznél a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt.-nél történtek miatt - jelentette be az ellenzéki politikus. Kiemelte: a BTI 2011-es éves - idén márciusban elkészült - könyvvizsgálói jelentése kimondja, hogy a társaság a hosszú lejáratú kötelezettségeivel szemben összesen 3,6 milliárd forint értékű, nagyrészt fővárosi tulajdonban lévő ingatlant és telket szerepeltet az eszközei között, mint vagyonkezelésbe átvett vagyontárgyak.

DK: a kormány egyre több ellátást folyósítana Erzsébet utalványban

A Demokratikus Koalíció (DK) feltételezése szerint a kormány arra készül, hogy egyre több szociális ellátás folyósítását az Erzsébet-utalvánnyal oldja meg - erről Szűcs Erika, a párt politikusa beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szűcs Erika szerint Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszban megerősítette, hogy folynak a munkálatok az Erzsébet-utalvány felhasználhatósági területének bővítésével kapcsolatban. A Gyurcsány-kormány egykori szociális minisztere ugyanakkor úgy vélte, zavaros és védhetetlen a kormány álláspontja, amikor az utalványos kifizetést azzal indokolja, hogy célzott támogatásokat akar nyújtani.   

DK: A zöldtárca hagyja működni a VOLT fesztivált!

A Demokratikus Koalíció a környezetvédelmi államtitkárhoz fordult a VOLT Fesztivál megmentése érdekében.   A fesztivált ugyanott tervezik megrendezni, ahol az elmúlt 10 évben mindig, és eddig soha ilyen probléma nem merült föl; tavaly és tavalyelőtt sem, amikor az engedélyt már az Orbán-kormány hatóságai adták meg – áll a DK mai közleményében.

Külpolitika

Visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozó lesz Prágában

Visegrádi (V4) miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak pénteken Prágában; a résztvevők egyeztetik álláspontjaikat időszerű kérdésekben az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozója előtt. Petr Necas cseh miniszterelnök meghívására a Moldva-parti metropoliszba várják Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfőt. A cseh miniszterelnöki hivatal közlése szerint a prágai fórumon napirendre kerülnek az EU-csúcstalálkozó várható témái, elsősorban az euróövezet aktuális problémái, az európai gazdasági versenyképesség elmélyítése, a pénzügyi és fiskális paktum, az energetika, illetve a jövőbeni uniós költségvetés.

Martonyi: nélkülözhetetlen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tevékenysége

A magyar külügyminiszter szerint nélkülözhetetlen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tevékenysége, Magyarország a jövőben is számít a szervezet segítségére, valamint kész a magyar szakértelmet az ügynökség rendelkezésére bocsátani. A NAÜ főigazgatójával, Amano Jukijával tartott csütörtöki budapesti találkozója utáni közös sajtótájékoztatón Martonyi János köszönetét és elismerését fejezte ki NAÜ elmúlt években végzett tevékenységéért, külön kiemelve az iráni atomprogrammal kapcsolatos munkáját.  Amano Jukija hangsúlyozta, hogy Magyarország és a NAÜ kapcsolatai hagyományosan jók, és meg vannak elégedve azzal, hogy Magyarország szinte az összes vonatkozó nemzetközi egyezményt ratifikálta, és jó helyen áll a végrehajtásukban is.

Fidesz.hu: Kína és Magyarország közötti kapcsolatok előmozdításáról tárgyalt a Fidesz delegációja Kínában

A Kína és Magyarország közötti kapcsolatok előmozdításáról tárgyalt a távol-keleti országban Nagy Andor vezetésével a Fidesz delegációja - számolt be a fidesz.hu csütörtökön. A közlés szerint a delegáció Hu Csun-huának, (Hu Chunhua) Belső-Mongólia Autonóm Terület párttitkárának meghívására látogatott Kínába. Az utazás célja a Belső-Mongólia és Magyarország, illetve Csungking és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok előmozdítása volt. A Kína és Magyarország közötti kapcsolatok az elmúlt két évben felélénkültek, és a látogatás hozzájárul ahhoz, hogy tovább erősödjenek. A kormányközi együttműködés elmélyítéséhez a pártok közötti kapcsolattartás elengedhetetlen - olvasható a beszámolóban.

Egyéb politikai hírek

Polt: nincs alapja eljárás indításának a Mol-pakett visszavásárlása ügyében

Sem a Mol 21,2 százaléknyi részvénypakettjének állami visszavásárlása, sem az államadósság finanszírozásának módjával kapcsolatban nem indít büntetőeljárást az ügyészség, mivel ennek egyetlen jogszabályi feltétele sem áll fenn - közölte Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli kérdésre válaszolva Molnár Csaba független képviselővel, aki azért érdeklődött erről, mert szerinte a két tranzakció összesen legalább 250 milliárd forintos kárt okozott a magyar költségvetésnek. A legfőbb ügyész - mint az a parlamenti honlapon elérhető válaszából kiderül - arról tájékoztatta a Demokratikus Koalíció politikusát, hogy a Mol Nyrt. részvényeit érintő tranzakció, valamint az államadósság finanszírozásának módjával kapcsolatos kérdések teljes egészében a nemzetgazdaság és a pénzügyi rendszer működésének körébe esnek.  

Paczolay: a magyar alaptörvény a történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza

A magyar alaptörvény a történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza - jelentette ki csütörtökön Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Bukarestben, ahol a román alkotmánybíróság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadást. Az "Alkotmányossági kontroll - hagyomány és kilátások" címmel, 17 ország alkotmánybírósági elnökének részvételével tartott ünnepi rendezvénynek Paczolay Péter volt az első előadója. Angol nyelvű előadásában kifejtette: az alkotmányjogban legitimációs vektort képez a hagyomány. "Ez magabiztosságot, ihletforrást, legitimációs erőt jelent, de a joggyakorlat folytonosságát a térség több országában is önkényuralmi rendszerek szakították meg" - jegyezte meg.

Kövér László elküldte válaszlevelét Elie Wieselnek

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön megküldte válaszlevelét Elie Wiesel, Nobel-békedíjas amerikai író részére - közölte az Országgyűlés Hivatala az MTI-vel. A közlemény szerint a házelnök - tekintettel arra, hogy Elie Wiesel sem nyílt levélben fogalmazta meg véleményét - a címzett belátására kívánja bízni, hogy nyilvánosságra hozza-e a válaszlevelet. Hétfőn az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére - a nol.hu értesülését megerősítve - Elie Wiesel titkársága közölte: az író június 7-i keltezéssel levelet küldött Kövér Lászlónak, amelyben jelezte, hogy lemond az államfőtől 2004-ben kapott kitüntetéséről. A portál írása szerint a levélben az áll, megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy a magyar Országgyűlés elnöke is részt vett a szerinte nyilas eszméket valló erdélyi író, Nyirő József újratemetési kísérletében.

Braham: Magyarország nem nézett szembe a holokausztban viselt felelősségével

Magyarországnak Németországgal ellentétben sohasem volt bátorsága ahhoz, hogy szembenézzen a holokausztban viselt felelősségével - jelentette ki Randolph L. Braham professzor, a magyar holokauszt ismert kutatója a szerdán Washingtonban az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában megtartott előadásán. A több mint kétszáz fős közönség előtt elmondott előadásában Braham a magyarországi "végső megoldás" okait vizsgálta a magyar zsidóság, a magyar politikai elit, a német vezetés, valamint annak szempontjából, hogy a szlovákiai gyakorlatból - tévesen - az üldözöttek azt a következtetést vonták le, hogy a nácik megvesztegetése révén elkerülhetik a sorsukat.

Munkástanácsok: nagyobb felelősség hárul a szakszervezetekre az új Mt. hatálybalépésével

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint az új Munka törvénykönyve (Mt.) hatálybalépésével a korábbiaknál is nagyobb szerep, egyben felelősség is hárul a szakszervezetekre, mivel a törvény a kötelező szabályozás helyett nagyobb teret biztosít a felek megállapodásainak. A szövetség csütörtöki közleményében felhívja minden munkavállaló figyelmét, hogy tájékozódjon a törvényi változásokról.  Kiemelik, hogy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet hiányában a jövőben az üzemi tanáccsal is lehet kollektív szerződés tartalmú megállapodást kötni. Az üzemi megállapodás - amely a Munkástanácsok szerint számos problematikus kérdést vet fel dogmatikai és gyakorlati szempontból - munkabért érintő kérdéseket nem szabályozhat.

A PDSZ aggódik a köznevelési törvény javasolt módosítása miatt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete aggódva figyeli azokat a jeleket, amelyek a közoktatás állami fenntartásba és állami irányítás alá kerülését kísérik - közölte Mendrey László, a tömörülés elnöke csütörtökön az MTI-vel annak kapcsán, hogy kormánypárti képviselők a köznevelési törvény módosítását kezdeményeztek. A törvény módosítását pénteken kezdeményezte a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladat-ellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva. A képviselők szerint a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

BKV-szakszervezetek: sok a kérdőjel a cég átalakításával kapcsolatban

A BKV két szakszervezeti szövetsége szerint egyelőre sok a kérdőjel a közlekedési vállalat átalakításával kapcsolatban, amelyről a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntött. Abban azonban az érdekképviseletek egyetértettek, hogy lehetnek pozitív hatásai az átszervezésnek. Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta, egyelőre nem tudják, milyen feltételekkel és milyen cégkörnyezetben működhet majd a buszágazat, és az is kérdéses, hogy a keresztfinanszírozás megszüntethető-e. Hozzátette: ha bizonyos költségeket leválasztanak a buszos ágazatról, akkor ezzel jól járhatnak, mert azt jelenleg indokolatlanul nagy arányban terhelik ezek a költségek.

BKV-átszervezés - NGM: készfizető kezességet vállalt az állam

A magyar állam 100 százalékos mértékű, egyedi állami készfizető kezességet vállal a BKV adósságállományának megújítására szolgáló hitelszerződések alapján, a Budapest Főváros Önkormányzata által vállalt készfizető kezességekre, együtt összesen legfeljebb 62 milliárd 675 millió forint értékben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel csütörtökön. Megjegyezték, hogy a kormány június 20-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el a fővárosi közösségi közlekedés működtetéséhez szükséges állami kezesség nyújtásáról szóló előterjesztést. A BKV Zrt. adóssághelyzetének megoldása érdekében a hitelek refinanszírozását letárgyalta a bankokkal. Az erről szóló közbeszerzési eljárást kiírta, majd lefolytatta, a hitelszerződéseket június 18-án aláírták - áll a közleményben.

A kiemelt beruházások kormánybiztosa cáfolja, hogy titkos lenne a Ludovika Campus beruházás

Jogi lehetőség sincs rá, és fel sem merült a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó Ludovika Campus beruházás titkosítása - közölte az MTI-vel csütörtökön a Kiemelt Budapesti Beruházások Kormánybiztosának Hivatala, sajtóhírekre reagálva. Közlésük szerint a 2015-ig a budapesti Orczy kertben megvalósuló és a Ludovika épületét is érintő beruházás után itt képzik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereit.

A Transparency International kész segíteni a korrupció elleni fellépést

A Transparency International (TI) szerint a korrupció szempontjából kockázatos, amikor közhivatalnokok magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket. A szervezet kész segíteni a Közigazgatási és Igazgatási Minisztériumot (KIM) a korrupció elleni fellépésben - olvasható a TI tanulmányában, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez. A közlemény szerint természetes, hogy a két szektor között mozgás van, de kockázatokkal kell számolni ezen a téren. Kockázat lehet, amikor egy gazdasági terület szabályozásért vagy felügyeletéért felelős hatóság a korábban általa felügyelt cégektől vesz fel döntéshozókat, tanácsadókat, és ők korábbi munkáltatójuk érdekei szerint alakítják a jogi szabályozást.

Médiatanács: jogszerű volt a Neo FM szerződésének felmondása

A Médiatanács szóvivője levélben tájékoztatta a Neo FM vezérigazgatóját arról, hogy a hatóság tegnapi döntése mind a cég által felajánlott váltó, mind a társaságot érintő csődvédelem tekintetében jogszerű volt - közölte csütörtökön az MTI-vel a hatóság szóvivője. Kiricsi Karola szerint a levélben cáfolják a csatornát működtető vállalkozás vezetőinek állítását, miszerint a médiatanács nem mondhatta volna fel a társaság médiaszolgáltatási szerződését. A szóvivő a Neo FM tegnapi közleményével kapcsolatban elmondta, a Médiatanács nem kíván belemenni a kommunikációs adok-kapokba, ezért tájékoztatta egy levélben a Neo FM vezérigazgatóját a hatósági döntést érintő tényekről.

Az egészségügyi szakemberhiány miatt a miniszterekhez fordult az ombudsman

Az egészségügyi szakemberhiányra, utánpótlásuk megoldatlanságára hívta fel a figyelmet Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa legfrissebb, csütörtökön az MTI-hez eljuttatott jelentésében. Szabó Máté felkérte az emberi erőforrások miniszterét - aki az oktatásért és az egészségügyért is felelős -, hogy amikor meghatározza a gyógyszerészképzés létszámát, az érintett szaktárcákkal együttműködve vegye figyelembe a súlyos szakemberhiányt előidéző tényezőket, vizsgálja felül az egészségügyi asszisztensek képzésének szakmai tartalmát. Felkérte továbbá a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy teremtsék meg az egészségügyi asszisztensek képzési idejét meghatározó jogszabályi rendelkezések összhangját.

Egészségügyi államtitkárság: nem hátrányos az infarktusos betegeknek a várólista

Nem érinti hátrányosan a sürgősségi ellátást igénylő infarktusos betegeket a várólistarendszer folyamatban lévő átalakítása - szögezte le az egészségügyi államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében. A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: a szakma tiltakozik az ellen, hogy hamarosan az infarktusos betegeket is központi várólistára kell helyezni, "hiszen az akut infarktusnál minden perc számít". Az egészségügyi államtitkárság erre reagálva határozottan visszautasította a "félrevezető sajtóhíreket", és leszögezte: a július elsejétől életbe lépő országos várólista-nyilvántartási rendszerről szóló jogszabálytervezet a várólista átláthatóságát és az ellátásokhoz való hozzáférés igazságosságát biztosítja.

Fidesz-frakció Sajtóosztály

2012.június 21. Csütörtök