Szerdán megbeszélést tart Rogán, Harrach és Matolcsy

Megbeszélést tart szerdán Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormánypártok által megfogalmazott, a munka világát érintő, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumainak kidolgozása ügyében. Az előterjesztések a költségvetési hiányt nem növelhetik - mondta Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Fidesz-KDNP frakcióülésén elhangzott szavait idézve.

Főbizottsági igen a büdzsére

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén 18 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.  Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Vágó Gábor (LMP) szerint tarthatatlan lesz a törvényjavaslat szerinti makrogazdasági pálya, a költségvetés elfogadhatatlan, nem mutatja meg, hogy mi vezetné ki az országot a jelenlegi nehéz helyzetből, a "kátyúból". Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke szerint a kormánynak nincs morális alapja arra, hogy újabb adóemeléseket hajtson végre. Puskás Imre (Fidesz), a parlamenti testület alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsé valóban a stabilitás költségvetése, abba az irányba mutat, hogy tovább csökkenjen az államháztartási hiány, mérséklődjék az államadósság GDP-hez mért szintje.

Szócska: még dolgoznak a forrásteremtésen

Szócska Miklós közlése szerint "mértéktartó optimizmussal" még dolgoznak a forrásteremtésen az egészségügyben, erre a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat részletes vitája során vissza fognak térni. Az egészségügyi államtitkár az Országgyűlés szakbizottságának hétfői ülésén ezt mondta a 2013. évi büdzsével összefüggésben, hozzátéve: "várjuk ki a végét!". Ezt megelőzően Tóbiás Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta: az egészségügyi ágazat számára mintegy 90 milliárd forinttal több pénz áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ennek oka alapvetően a korábban önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények átvétele. Szintén bővebb forrást, mintegy 8,5 milliárd forinttal több pénzt különítettek el a gyógyító-megelőző kasszára, amelynek így 830,5 milliárd forintos keretéből jövőre is folytatódhat a háziorvosi indikátorrendszer - vagyis a teljesítmény alapú mutatószámok utáni finanszírozás -, lehetőség lesz a háziorvosok eszköztámogatására, a mentőszolgálat és a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére, továbbá az Eurotransplant-tagságból felmerülő fejlesztésekre - fejtette ki a főosztályvezető. Tóbiás Tamás elmondta azt is, hogy a gyógyszerkasszát érintően az elmúlt időszakban "markáns változások" történek a konvergenciaprogram, illetve a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései révén, így a gyógyszertámogatásokra a jövő évre mintegy 198 milliárd forintot terveznek.

A cigaretta jövedéki adója emelkedhet jövőre

Bár a büdzsé tervezete a jövedéki adóból 2013-ban 913,1 milliárd forint bevétellel számol, amely 800 millió forinttal elmarad az idei előirányzattól, az indoklásban szerepel az is, hogy ennél az adónemnél 2013-ban is szükséges egyes termékek adómértékének emelése. Megemlítik: az emelés előrevetíti, hogy a dohánytermékek adómértéke 2018-ra el kell hogy érje az Európai Unió által meghatározott minimumadó szintjét, továbbá elősegíti, hogy az adórendszerben emelkedjen a forgalmi adók aránya. (Az EU egy éve elfogadott egy irányelvet, amely meghatározza, hogy 2020-ban a cigaretta teljes jövedékiadó-terhelésének el kell érnie a kiskereskedelmi ár 60 százalékát a mostani 57 százalékkal szemben.)

Banai Péter Benő: a 2013-as a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetése

A 2013-as büdzsé a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetése - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságában, a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslat hétfőn megkezdett vitájában.  Kifejtette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését  8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. A jelentős eurózónabeli bizonytalanságok miatt a költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány. Az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz. Az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd.

Misovicz: a Külügyminisztérium fennakadások nélkül láthatja el a feladatait

Misovicz Tibor, a Külügyminisztérium gazdálkodási és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat biztosítja, hogy a tárca fennakadások nélkül végezhesse munkáját és lássa el a honosítási eljárás miatt megnövekedett számú feladatait. A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelelő forrást biztosít a külképviseletek intenzívebb munkájára - fogalmazott. Fontos változásként említette, hogy kikerült a tárca költségvetési fejezetéből az Információs Hivatal (IH). Az IH a jövő évi költségvetési javaslatban a Miniszterelnökség fejezetben szerepel. Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke hangsúlyozta, azért foglalkoznak már most a jövő évi költségvetéssel, mert Magyarország partnerei, különösen az Európai Bizottság előtt világossá kell tenni, hogy elkötelezettek a költségvetési hiány tartása és az államadósság csökkentése mellett.

A kulturális bizottság támogatta a 2013-as költségvetés tervezetét

Általános vitára alkalmasnak találta hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyben 12 százalékkal, 33,1 milliárd forintra nő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kulturális Államtitkárságának büdzséje. Az elmúlt hetek polémiái arról szóltak, képes lesz-e a kulturális vezetés a terület financiális pozícióin javítani. A benyújtott költségvetési javaslat a válasz - mondta a kulturális államtitkár. L. Simon László hozzátette, hogy nemcsak államtitkárságának büdzséje nő 12,4 százalékkal, hanem összességében a kormányzat által a kultúrára szánt források is emelkednek.

Balog Ádám: "védő" korlátokat építenek be a pénzügyi tranzakciós illetékbe

A pénzügyi tranzakciós illeték szabályozásába "védő" korlátokat építenek be, a Robin Hood adót pedig hosszú távon fenn kívánja tartani a kormány - nyilatkozta Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a számviteli, adózási szakmai portálnak adott interjúban kifejtette: mivel a pénzügyi tranzakciós illeték rendkívül alacsony mértékű, úgy gondolják, hogy nem lesz negatív hatással a banki tranzakciók volumenére. Ahol pedig ez a teher relatíve mégis magas lenne, igyekeznek mentesítéseket vagy "védő" korlátokat beépíteni a szabályozásba. Ennek kialakítása folyamatban van, rendszeresen tárgyalnak róla a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

Hende: eddig mintegy 225 millió forintért adott el fegyvert a honvédség

A kormányváltás óta összesen mintegy nettó 225 millió forint bevétele származott a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) a felesleges fegyverek és "fegyverzeti szakanyagok" értékesítéséből - olvasható a honvédelmi miniszter írásban adott válaszában az Országgyűlés honlapján.  Hende Csaba hétfőn Juhász Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva azt írta: a vásárlók minden esetben Magyarországon bejegyzett, haditechnikai tevékenységi, illetve külkereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok voltak. Szintén Juhász Ferenc kérdésére reagálva a miniszter azt írta, hogy a felesleges ingatlanok eladásából a kormányváltás óta eltelt két év alatt összesen 305,6 millió forint bevétele volt a tárcának.

Jegybanktörvény

A költségvetési bizottság szerint általános vitára alkalmas a javaslat

A jegybanktörvényről Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta: a mostani törvénymódosítás kapcsán a jegybank továbbra is fenntartja azt az észrevételét, hogy az MNB elnökének véleményezési joga maradjon meg a monetáris tanács tagjai jelölésével kapcsolatban.  Hozzátette: továbbra is úgy látják, hogy a harmadik alelnök esetleges kinevezése, illetve a monetáris tanács létszámának növelése sem szakmailag, sem a költséghatékonyság szempontjából nem indokolt. Hangsúlyozta ugyanakkor: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.

Rogán: az EKB-észrevételek megérkezése után dönthet a Ház a jegybanktörvényről

Július elejére készül el a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény új módosításával kapcsolatban kialakított észrevételeivel az Európai Központi Bank (EKB). Ezt követően szavazhat az Országgyűlés a javaslatról - közölte Rogán Antal, a Fidesz. Ennek megfelelően a Ház eltekint attól, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a jegybanktörvény-módosítást, így azt normál tárgyalási rendben vitatják majd meg a képviselők - mondta.

Simor András: az MNB egyetért a módosításokkal

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival - mondta Simor András, az MNB elnöke. Simor András ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban. (Ekkor jár le Simor mandátuma.) Az MNB elnöke aláhúzta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjaival kapcsolatban, beleértve az alelnököket is.

Varga Mihály: a devizatartalék kérdése továbbra is a monetáris tanács hatásköre

A devizatartalék kérdése továbbra is a monetáris tanács hatásköre, ezen a kormány nem kíván változtatni - válaszolta Varga Mihály tárca nélküli miniszter képviselői kérdésre. Az Országgyűlés honlapján olvasható írásbeli válaszban Varga Mihály úgy fogalmaz: a devizatartalék szükséges szintjének meghatározása, továbbá felhasználása a korábbi és az új jegybanktörvény szerint is a jegybank Monetáris Tanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Vagyis a jegybank által kezelt devizatartalék feletti rendelkezés joga kizárólag a jegybankot illeti meg. Ezen a szabályozáson - a nemzetközi szervezetek ajánlásával egyetértésben - a magyar kormány nem kíván változtatni - fűzte hozzá. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a magyarországi devizatartalékok szintje minél magasabb legyen, és ezáltal elősegítse a gazdaság stabilitását - jegyezte meg a tárca nélküli miniszter.

Kormányzat

Matolcsy: Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát

Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Európai Bizottság állította ki, amikor visszavonta az EU kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Kifejtette: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.  A GDP arányos államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalék volt, 2011-ben egyszeri intézkedésekkel - így a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával - többlettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés.

Újra elfogadhatja a parlament a kifogásolt jogszabályokat

Újra elfogadhatja az Országgyűlés az államfő által legutóbb visszaküldött törvényeket, miután hétfőn az alkotmányügyi bizottság támogatta azokat a zárószavazás előtti módosító javaslatokat, amelyek rendezik a köztársasági elnök által jelzett problémákat. A köztársasági elnök a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényben a fideszes Kósa Lajosnak a szerencsejáték-szervezésről szóló zárószavazás előtti módosító indítványát találta házszabályellenesnek, mégpedig azért, mert az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezésekhez. A deregulációs törvénynél az államfő két problémás részt talált. Az egyik a polgári perrendtartási törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásától szóló törvényerejű rendeletet egészíti ki, de mindössze annyit tartalmaz, hogy módosításokat a "2012. évi törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre" kell alkalmazni, a jogszabály pontos száma nem szerepel a szövegben.

Orbán: az egyházak a támogatottságukkal arányos számú intézményt működtessenek!

Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban - közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, az egyházak által működtetett intézmények ügyét nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. Mint mondta, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól.

Visszaküldött törvények - Újra elfogadták a járástörvényt és a felesleges jogszabályokról szóló előterjesztést

Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament hétfőn ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést. Az államfő múlt kedden azért küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a két héttel korábban elfogadott jogszabályt, mert azzal - a fideszes Kósa Lajos kezdeményezésére - házszabálysértő módon a szerencsejáték-szervezésről szóló törvényt is módosították, noha az eredeti kormányjavaslat erre nem terjedt ki.

Felülvizsgálhatják az állampárti vezetők nyugdíjpótlékait

A parlament hétfőn elfogadta fideszes és jobbikos képviselők azon kezdeményezését, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel; a zárószavazás erről a jövő héten lesz. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lórántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kell vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot. A pótlékot akkor kell megszüntetnie, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá. Indoklásuk szerint noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíjprivilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok erre.

Módosul a kisajátítási törvény

A kisajátítási eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében módosítanák a kisajátítási törvényt, így a lakások kisajátításakor is a pénzbeli kártalanítás lesz a főszabály a cserelakás biztosítása helyett a kormány honlapján olvasható törvénytervezet szerint. A lakások kisajátításánál megjelenő módosítást két okkal magyarázza a tervezethez fűzött indoklás: a módosítás - általánosan - a pénzbeli kártalanítást helyezi a természetbeni kártalanítás elé, illetve a kisajátítások idejét nagyon elhúzta az a gyakorlat, hogy a felajánlott cserelakásokat rendre visszautasították azok, akiknek a lakását kisajátította a hatóság. Jövő év július 1-jétől - a módosítás tervezett hatályba lépésétől - elég lesz felajánlani a cserelakást, és ha a szakértő szerint az megfelelő, de a tulajdonos nem fogadja el, akkor automatikusan pénzt kap a kisajátított a lakásáért.

Védelmet kapnak a kiállításra érkező kulturális javak

A Magyarországon időszaki kiállításon bemutatandó, külföldről érkező kulturális javak védelmét célozza az a jogszabály, amelyet hétfőn egyhangúlag, 330 támogató szavazattal fogadott el a parlament. A kormány által kezdeményezett törvény garanciát nyújt arra, hogy az országba érkező kiállítási tárgyak visszakerülnek a kölcsönadó országba, vagyis azok nem vethetők olyan hatósági vagy bírósági eljárás alá, amely a műtárgy kölcsönzésének lejárta után a visszaadás jogi akadályát képezhetné. A különleges védelem nemcsak a képzőművészeti alkotásokra, hanem a kulturális javak teljes körére kiterjed.

Jávor András lehet az egyik távozó közigazgatási államtitkár

Jávor András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára lehet az egyik, aki távozik posztjáról - mondták kormánypárti források. Az MTI kormánypárti körökből úgy értesült, hogy utódja a tárcavezető egyik korábbi munkatársa lesz. "A leendő államtitkár asszony bizalmi körből érkezik, közigazgatási tapasztalata van" - fogalmaztak az MTI-nek nyilatkozó politikusok.

MSZP: provokáció, hogy a belügyminiszter a csendőrség létrehozásáról egyeztet

Provokációnak minősítette az MSZP-s Steiner Pál, hogy - egy hozzá késve eljutott meghívó szerint - Pintér Sándor egyeztetést hívott össze a csendőrség felállításáról; a szocialista képviselő magyarázatot vár a belügyminisztertől. Steiner Pál felidézte, hogy a parlament alkotmányügyi bizottságában Pintér Sándor egy hónappal ezelőtti meghallgatásakor a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felvetésére szóba került a csendőrség felállításának a kérdése. A belügyminiszter személyes megbeszélésre invitálta a témáról a jobbikos képviselőt, majd az ugyancsak hozzászóló Steiner Pált, aki most azt mondta: késve kapott meghívót a múlt hétfőre tervezett egyeztetésre, de azon egyébként sem vett volna részt.

LMP: a Pintér Sándor alá rendelt szolgálatok adjanak tájékoztatást Szilvásy Györgyék ügyéről

Mile Lajos arra kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a hozzá rendelt titkosszolgálatok vezetői az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt számoljanak be Szilvásy György volt titokminiszter és az úgynevezett "kémügyben" szintén meggyanúsított volt nemzetbiztonsági vezetők esetéről. A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja arra emlékeztetett, hogy tavaly tavasszal Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort, az NBH egy másik volt vezetőjét pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással gyanúsították meg. Mile Lajos utalt arra is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tavaly nyáron zárt ajtók mögött tartott ülést, ahol tájékozódni szerettek volna a történtekről, de akkor a testület tagjai "elég visszafogott" tájékoztatást kaptak, a jegyzőkönyvet pedig 2089-ig titkosították.

Új Btk .

Új Btk.: szigorúbb büntetések, több lehetőség az önvédelemre

Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. A parlament hétfőn fogadta el a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást, mint büntetést. Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést. Az új - a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó - törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit.

Az MSZP nem ért egyet a kormányzati büntetőpolitika irányával

Nem ért egyet a kormány büntetőpolitikájának irányával, ezért nemmel szavaz az MSZP hétfőn a parlamentben az új büntető törvénykönyvre (Btk.). Bárándy Gergely országgyűlési képviselő elmondta: bár több új rendelkezését is jónak tartják, nemmel fognak voksolni az új büntetőkódexre. Indoklásul kifejtette, a szocialisták olyan kettős nyomvonalú büntetőpolitikát szorgalmaznak, amely a súlyos bűncselekményekkel és a visszaesőkkel szemben szigorúan lép fel, a kisebb bűntetteket először elkövetőkkel szemben viszont alternatív, nevelő hatású szankciókat alkalmaz. Az új Btk. legsúlyosabb hiányosságának Bárándy Gergely azt nevezte, hogy nem húz választóvonalat a személy elleni erőszakos bűncselekmények és más bűntettek közé.

Fidesz: személetbeli különbség van az MSZP és a kormánypártok között

A Fidesz szerint az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) kapcsolatban továbbra is személetbeli különbség van az MSZP és a Fidesz-KDNP között: míg a szocialisták az enyhébb, a kormánypártok a szigorúbb büntetőpolitika mellett foglalnak állást. Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője az MTI-nek Bárándy Gergely MSZP-s politikus szavaira reagált, aki azt közölte, hogy pártja nem ért egyet a kormány büntetőpolitikájának irányával. Indoklásul kifejtette, a szocialisták olyan kettős nyomvonalú büntetőpolitikát szorgalmaznak, amely a súlyos bűncselekményekkel és a visszaesőkkel szemben szigorúan lép fel, a kisebb bűntetteket először elkövetőkkel szemben viszont alternatív, nevelő hatású szankciókat alkalmaz. Arról is beszélt: az MSZP, ha kormányra kerül, az új - 2013. július 1-jétől hatályos - büntető törvénykönyv több mint kilencven százalékát változatlanul hagyja, mivel az nagyjából ilyen arányban megegyezik az eddigi kódexszel, megszüntetnék viszont az értelmetlen szigorításokat és a bírók mérlegelési szabadságát korlátozó rendelkezéseket.

Civilek ellenzik, hogy csökkentsék a büntethetőségi korhatárt

Civil szervezetek ellenzik, hogy bizonyos bűncselekmények esetén 12 évre csökkentsék a büntethetőségi korhatárt. "A megoldás nem a büntetés, nem a tárgyalótermek és rendőri kezek, hanem a gyermekek nyelvén értő szakemberek, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások és a szülők közös munkája" - írta tíz civil szervezet képviselője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Emlékeztettek, jelenleg 14 éves kortól lehet gyerekeket büntetni, most a kormány 12 évre csökkentené a büntethetőségi korhatárt emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás esetén. Gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek úgy vélik: a gyerekek büntetőjogi eszközökkel történő felelősségre vonása segítésük és a rehabilitáció lehetősége nélkül "cinikus, káros és súlyosan veszélyezteti jövőjüket" - olvasható a közleményben.

Gazdaság

NGM: 124 ezer munkavállaló kap bérkompenzációs támogatást

Összesen 5,6 milliárd forint bérkompenzációs támogatást nyújt több mint 124 ezer munkavállalónak a Nemzetgazdasági Minisztérium - tette közzé a tárca.  A fővárosi és a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai 4.094 pályázatot fogadtak be, amelyek közül 4.006 kap támogatást - olvasható a kormany.hu-n. A tárca közlése szerint összesen 5,61 milliárd forint felhasználásával több, mint 124 ezer munkavállaló bérének emeléséhez, és ezzel több, mint 146 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához nyújtanak vissza nem térítendő támogatást.

KSH: áprilisban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene

A kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 2,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A csökkenésben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak visszaesése játszott meghatározó szerepet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A KSH tájékoztatója szerint az egy hónappal korábbihoz mérten - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,0 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, valamint az üzemanyag kiskereskedelem 1,0-1,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 1,2 százalékkal csökkent. Az év első négy hónapjában 0,7 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom elmaradása az előző év azonos időszakához képest.

Meglepte az elemzőket a kiskereskedelmi forgalom vártnál nagyobb csökkenése

Az elemző szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulását jelentősen befolyásolta, hogy idén korábbra estek a húsvéti ünnepek, ami azt eredményezte, hogy a vásárlások döntő részben márciusban történtek. Ezt tükrözi, hogy míg az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban 2,6 százalékkal nőtt, áprilisban 1,8 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Egy hónap alatt 1 százalékkal esett vissza a forgalom.  A nem-élelmiszer ágazatok forgalma 3,6 százalékkal csökkent az előző havi 0,6 százalékos emelkedés után, és 1,2 százalékkal esett vissza márciushoz képest - hívta fel a figyelmet a szakértő.

VM: az új állatorvosi kamarai törvénnyel javul a szakma színvonala

Az állatorvosi szakma megbecsültségét növeli, az állatorvosi tevékenység színvonalát emeli a készülő új állatorvosi kamarai törvény, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint. A  jogszabálytervezet tárgyalását hétfőn kezdte meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A VM közleménye szerint a gazdasági-társadalmi környezet változásai miatt az 1995-ben megalkotott állatorvosi kamarai törvény mára nem képes megfelelő keretet biztosítani az állatorvosok és a kamara működéséhez, ezért a módosítása helyett új törvény megalkotása vált szükségessé.

A szőlő- és borágazat kibocsátása tavaly 67,5 milliárd forint volt

Tavaly a szőlő- és borágazat kibocsátása 67,5 milliárd forint volt, ennyivel járult hozzá az ágazat a magyar mezőgazdaság múlt évi több mint 2.000 milliárd forint értékű bruttó kibocsátásához - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

VM: elkészült a Nemzeti Aszálystratégia vitaanyaga

Elkészítette a Nemzeti Aszálystratégia vitaanyagát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - közölte a szaktárca a kormányzati portálon. belső egyeztetés már lezajlott, és hamarosan megkezdődhet a dokumentum társadalmi konzultációja - jelentette ki a vízügyért felelős helyettes államtitkár hétfőn Budapesten egy, a témáról tartott szakmai fórumon a kormany.hu-n megjelent beszámoló szerint. Kovács Péter emlékeztetett: a Rio+20 csúcstalálkozó is ráirányította a figyelmet arra, hogy a vízhiány és az aszály világszerte jelentős gond.

MNV: 450 milliót spóroltak meg az állami cégek a közös gáztenderen

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és másik 55 állami tulajdonú társaság 450 millió forintot takarított meg a gázszámláján a közös gázbeszerzési kiírásnak köszönhetően - közölte az MNV Zrt.. Közleményében a vagyonkezelő emlékeztet arra, hogy 2011-ben az MNV Zrt. további 10 állami tulajdonú társaság részvételével sikeres gázbeszerzést folytatott le, amelynek eredményeként akkor 132,5 millió forintot spóroltak meg az állami cégek.

Az EKB a múlt héten sem vásárolt államkötvényt

Az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten immár tizenötödik hete nem vásárolt államkötvényeket másodlagos értékpapír-piaci intervenciós programjának (SMP) keretében - jelentette be a pénzintézet.

Londoni elemzők: kedden marad a 7 százalékos MNB-kamat, a továbbiak a kockázati árazásoktól függnek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén várhatóan érvényben hagyja a jelenlegi 7,00 százalékos alapkamatot, és bár a reálgazdaság jelzőszámai már most indokolnának egy kamatcsökkentést, ez azonban csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte és a kockázati árazások ezt követő csökkenése után valószínű - jósolták egyöntetűen londoni felzárkózó piaci elemzők a monetáris testület kamatdöntő ülése előtt. A gazdaság gyenge teljesítménye és az inflációs nyomás enyhülése már most lehetővé tenné a kamatcsökkentést; különösen fontos tényező, hogy az áfa-változásoktól megszűrt tizenkét havi maginfláció már csak 3,1 százalék, vagyis így számolva gyakorlatilag teljesült az MNB 3,0 százalékos középtávú inflációs célja - fejtegették a UBS londoni elemzői. A 7,00 százalékos alapkamat a hazai makrogazdasági környezethez képest "túlzottan magas", ennek ellenére a Morgan Stanley londoni elemzői az MNB enyhítési ciklusának zömét csak 2013-ra várják. Előrejelzésük szerint a magyar jegybank alapkamata 2012 végén 6,50 százalék, 2013 végén 5,50 százalék lesz. A Reuters  múlt csütörtökön ismertetett felmérése szerint a megkérdezett elemzők egyhangúlag a jegybanki alapkamat 7,00 százalékos szinten tartását várják a monetáris tanács keddi ülésén. Felhívták ugyanakkor a figyelmet az inflációs kockázatokra is, prognózisuk szerint jövőre az átlagos infláció 3,7 százalék lesz, és a 2013. decemberi 3,6 százalék is felette lehet a 3 százalékos inflációs célnak.

Föld-ügy

Jobbik: újabb Fidesz-közeli földpályázatnyertes

A Jobbik szerint felháborító, hogy újabb és újabb esetek látnak napvilágot, amelyekben Fidesz-közeli politikusok családtagjai nyernek gazdálkodási tapasztalat nélkül állami földterületeket a pályázatokon. Erről Magyar Zoltán beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, követelve a kormánytól a földpályázatok titkosításának megszüntetését, jogorvoslat biztosítását és azt, hogy vizsgálják felül az eddig lebonyolított pályázatokat.  Az ellenzéki politikus elmondta: a Blikk hétfői számában írt arról, hogy a Veszprém megyei kormányhivatal kabinetfőnöke, Takács Szabolcs felesége, Takácsné Légrádi Edina 31 hektárnyi szántót nyert el a földpályázatokon 20 évre Farkasgyepűn. "Ismét Veszprém megye, ismét Fideszhez közel álló érdekeltség, ismét 30 hektár fölött, ismét gazdálkodói tapasztalat nélkül" - fogalmazott Magyar Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy szombaton lemondásra szólította fel Szedlák Attila fideszes országgyűlési képviselőt, mert szerintük visszaéléseken keresztül jutott a családja állami termőföldekhez a Nemzeti Földalaptól.

MSZP: szüntessék meg a földpályázatok titkosítását

Az állami földpályázatok bírálatai titkosításának megszüntetését szorgalmazza az MSZP. Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke közleményében azt írta, az állami földpályázatok bírálatai titkosításának megszüntetésével végre tisztán lehetne látni, hogy "kik azok, akik minden tiszteletet és megbecsülést megérdemelnek, hogy kiváló pályázatokkal megszerzett földjeinket művelik, és kik azok, akik alávaló módon lopják a nemzet vagyonát, orozzák el a tisztességes földművelők elől a megélhetési lehetőséget". Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: sorra lepleződnek le a fideszes képviselők rokonai földbérleti pályázatok kapcsán, és sokuknál igen hamar kiderül, hogy "soha az életben nem kaptak volna földet, ha nem lett volna fideszes rokon a családban".

Orbán: az MSZP a nagybirtok pártján áll, a Fidesz-kormány nem

Orbán Viktor közlése szerint az MSZP a nagybirtok pártján áll, az általa vezetett kormány meggyőződése ugyanakkor az: a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig "kiegészítő elemmé szorul vissza". Orbán Viktor arra bíztatta Gőgös Zoltán képviselőt, hogy minden konkrét üggyel forduljon bátran a szaktárca vezetőjéhez. A konkrét ügyek felett vita van közöttünk, amit nem érdemes palástolni - folytatta. A miniszterelnök kijelentette, az MSZP a nagybirtok pártján áll. A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig "kiegészítő elemmé szorul vissza", marad belőle, ahol szükséges, de csak kiegészítő jelleggel - rögzítette.

EU/IMF

Áder János a Magyarországnak járó kohéziós támogatás megőrzését szorgalmazta Brüsszelben

A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta hétfőn Brüsszelben Áder János köztársasági elnök. A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott. Magyar újságíróknak beszámolt arról: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében az eddiginél kevesebb pénzt szánnak kohéziós - felzárkóztatási - támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Számítások szerint Magyarország ennek következtében akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatási összeghez jutna.

Cséfalvay: felgyorsíthatja az EU/IMF tárgyalásokat az Ecofin döntése

Cséfalvay Zoltán szerint egyértelműen pozitív üzenet, és felgyorsíthatja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) folytatandó tárgyalásokat az EU pénzügyminisztereinek döntése a magyar kohéziós forrásokkal kapcsolatban. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) június 22-én érvénytelenítette a Magyarországnak szánt kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntését. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn a parlament európai ügyek bizottságának ülésén kiemelte: a múlt pénteki döntés egyértelműen pozitív jelzés, mert egyrészt megerősíti a magyar gazdaságpolitika hitelessége iránti bizalmat, másrészt felgyorsíthatja az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások menetét, miután jelzi, hogy a magyar költségvetés rendben van.

ÁSZ-elnök: 8-10 év múlva lehet mérlegelni az eurócsatlakozást

Magyarország költségvetésének több előnye, mint hátránya származna a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötendő hitelmegállapodásból - fejtette ki a Dow Jones hírügynökségnek a Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki szerint az eurócsatlakozást 8-10 év múlva lehet mérlegelni. Domokos László úgy vélte, helyes döntés volt a kormány részéről, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél nem vett figyelembe semmilyen megállapodást az IMF-fel és az Európai Unióval. Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy nehéz lépés lenne most csatlakozni az euróövezethez, az euró bevezetése "mozgó célpont". "Legnagyobb valószínűség szerint az euróövezet sem lenne nyitott Magyarország csatlakozására" - mondta Domokos László, hozzátéve, hogy a téma most bizalom kérdése.

Oktatás

Orbán: Magyarország a tudás földje

A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában azt mondta: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak". ávor Benedek a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri", alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. "A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak" - fogalmazott. Álláspontja szerint a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket.

Magyarországi zsidó szervezetek: mellőzzék az antiszemita írókat a Nemzeti alaptantervből!

Magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a Nemzeti alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert meglátásuk szerint antiszemiták voltak. A nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író "a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét" terjesztette, és terjeszti ma is, ezért "nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék". Mint írták, Nyirő József a több százezer magyar áldozatot követelő Szálasi-féle puccs utáni rémuralom támogatója volt, a legutolsó pillanatig kitartott a nyilas kormány mellett, "még Sopronban is kamatoztatta tehetségét a Szálasi vezette gyilkos hordák támogatására, akik további mérhetetlen szenvedést okoztak az országnak".

Mérlegeli a héber nyelv újbóli érettségi tárggyá nyilvánítását a minisztérium

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkársága mérlegeli a héber nyelvet oktató középiskolák vezetőinek kérését, amely arra irányul, hogy a héber nyelv továbbra is érettségi vizsgatárgy maradhasson - közölte az államtitkárság. A tárca vezetőjének, Balog Zoltánnak múlt héten írt levélben az érintett iskolák vezetői rámutattak: az esélyegyenlőség, a szabad vallásgyakorlás és a hagyományok őrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlennek tartják, hogy héberből a jövőben is lehessen érettségi vizsgát tenni. Az oktatási államtitkárság jelezte, ugyanezt a mérlegelést - igény esetén - más nyelveknél is megteszik.

Önkormányzat

Az E-Star felmondta távhőszolgáltatási szerződését Hódmezővásárhellyel

A közlemény szerint a rendkívüli felmondás oka, hogy az elmúlt közel egy év alatt a hódmezővásárhelyi önkormányzat nem teljesítette a fizetési kötelezettségét az E-Star irányába, az általa felhalmozott, százmillió forintot meghaladó tartozása megfizetésére sorozatos fizetési felszólítás illetőleg egyeztetési javaslat ellenére sem mutatott hajlandóságot. "Az E-Star sajnálattal állapította meg, hogy a követelés békés úton történő érvényesítésére tett erőfeszítései eredménytelennek bizonyultak, az önkormányzat még az általa elfogyasztott fölgáz ellenértékét sem fizette meg az E-Star részére, megkérdőjelezve annak tényét, hogy azt az E-Star szerzi be azt a részére".

A hódmezővásárhelyi önkormányzat már nem áll szerződéses kapcsolatban az E-Starral

A hódmezővásárhelyi önkormányzat már közel egy éve nem áll szerződéses kapcsolatban az E-Star Alternatív Nyrt.-vel - reagált Korsós Ágnes címzetes főjegyző, a cégnek a BÉT honlapján hétfőn nyilvánosságra hozott közleményére, amely szerint a vállalkozás rendkívüli felmondással megszüntette a várossal kötött hőszolgáltatási szerződését. Az E-Star leányvállalata, az RFV ESCO Kft. és az önkormányzat között 2006-ban létrejött, majd többször módosított megállapodás szerint a cég fűtéskorszerűsítési projekt részeként biztosította tizenkét önkormányzati intézmény fűtőberendezéseinek fenntartását és hőszolgáltatását. Az együttműködés során a cég súlyos szerződésszegő és törvénysértő magatartást tanúsított, ezért az önkormányzat 2011. szeptember 2-i hatállyal rendkívüli felmondással megszűntette a szerződést. A főjegyző hangsúlyozta, Hódmezővásárhely önkormányzata jogalap nélküli számlákat a jövőben sem fog teljesíteni, sem az E-Star, sem más cég részére.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat szerint zsarolással próbálta kikényszeríteni a szerződés folytatását az E-Star

A hódmezővásárhelyi önkormányzat szerint az E-Star Alternatív Nyrt. zsarolással, egyebek között az intézmények gázkvótájának visszatartásával próbálta kikényszeríteni, hogy folytatódjon a település számára hátrányos szerződés – közölte Végh Ibolya aljegyző. Az aljegyző elmondta, hogy az önkormányzat az E-Star leányvállalatával, az RFV ESCO Kft.-vel 2006-ban kötött szerződést intézményeinek fűtéskorszerűsítésére és hőszolgáltatásra. A konstrukció azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a számlázás területén is fölfedeztek "anomáliákat", ezért joggal való visszaélés és jogalap nélküli gazdagodás miatt az önkormányzat felmondta a szerződést.  Az önkormányzat a felfedezett szabálytalanságok miatt büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen, az ügyben jelenleg is folyik a nyomozás – közölte az aljegyző. A vállalkozás nem volt hajlandó lemondani arról a gázkvótáról sem, amely lehetővé tenné, hogy az intézményekben folyamatos legyen a szolgáltatás. A cég ezzel "zsarolja az önkormányzatot", lehetetlenné téve, hogy a település saját jogon vásárolhasson gázt intézményeinek – mondta az aljegyző. Végh Ibolya tudomása szerint az E-Star hasonló módszereket alkalmazva próbálja kikényszeríteni más önkormányzatoktól is a számukra előnytelen szerződés folytatását.

CET-beruházás - Kivitelezők: fizesse ki a főváros az elszámolási megállapodásban foglaltakat!

A Duna-parti CET kivitelezője, a WHB konzorcium arra kéri Budapestet, hogy az augusztusi közgyűlésen hozzon döntést a közös elszámolási megállapodásban foglalt összegek kifizetéséről, majd utalják át az összeget az érintetteknek.  A konzorcium a közleményben azt írta, hogy május óta egyeztetnek Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármesterrel. A konzorcium szerint Tarlós István ígéretet tett arra, hogy a közgyűlés elé viszi a véglegesített megállapodást. A konzorcium hajlandó a megegyezésre, de értetlenül áll a Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése előtt, amely szerint a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján Budapest 15 napon belül birtokba veszi az épületet - tették hozzá.

Bakonybánkon feloszlott a képviselő-testület

A Komárom-Esztergom megyei Bakonybánkon rendkívüli ülésen feloszlatta magát a község képviselő-testülete - tájékoztatta a polgármester.  A független Kovács Kálmán Imre elmondta, az ötfős testületből hárman rendszeresen együttszavaztak akaratuk érvényesítése érdekében. Pénteken este ők kérték a testületi ülés összehívását, majd többségükkel élve megszavazták a feloszlatást. A testületben négy független és egy fideszes képviselő volt.

Külpolitika

Répás: sikeresen zárult a külhoni magyar óvodák éve program első szakasza

Sikeresen zárult a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program első szakasza - vont mérleget Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár. A helyettes államtitkár összegzése szerint a kárpát-medencei jó óvodapedagógiai gyakorlatokat bemutató körút 23 külhoni állomásán közel 1500 gyermekkel, szüleikkel és pedagógusokkal találkoztak. Olyan óvodákat is felkerestek, amelyekre eddig kevés figyelem hárult - emelte ki Répás Zsuzsanna. A program folytatásáról elmondta: módszertani csomagot dolgoztak ki és továbbképzést tartanak július folyamán mintegy száz külhoni magyar óvónő számára.

Lengyelországi zarándoklaton vesz részt Kövér László házelnök

Nem hivatalos látogatásra a lengyelországi Czestochowába utazott hétfőn Kövér László házelnök, hogy részt vegyen a magyar alapítású pálos kolostor és Szűz Mária-kegyhelyhez tartó zarándoklaton, amelynek fővédnöke is egyben - közölte az Országgyűlés Hivatala. Közleményük szerint a kolostort és a kegyhelyet évente több millió zarándok keresi fel. Magyarországról hétszázan vesznek részt az eseményen, amelynek lelki vezetői Székely János, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és Bátor