MSZP: a Fidesz az általa okozott foglalkoztatási problémákat próbálja megoldani

Az MSZP szerint a Fidesz olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket rendelt meg a kormánytól, amiket a szocialisták két éve sürgetnek, és amikre épp az Orbán-kormány által okozott problémák miatt van szükség. Gúr Nándor, a szocialisták alelnöke kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a 25 év alattiak és az 55 éven felüliek is rosszabb munkaerő-piaci pozícióban vannak most, mint a kormányváltáskor. Hozzátette, a szocialisták két éve sürgetik a járulékterhek csökkentését, a munkahelyteremtés támogatását a hátrányos helyzetű régiókban, a nyugdíj előtt állók védelmét, a szakképzetlenek és a pályakezdők álláshoz jutásának segítését, a kormány azonban semmit sem tett ezért. Véleménye szerint a Fidesz most az elmúlt két év mulasztásait próbálja kiküszöbölni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaival, és a be nem tartott - például az egymillió új munkahelyre vonatkozó - ígéreteit próbálja feledtetni.

MSZP: rossz prognózisokra, nem teljesülő bevételekre épül a javaslat

Az MSZP szerint téves előrejelzésekre épül a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, így a benne szereplő bevételi tervek sem teljesülnek majd. Burány Sándor országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: noha a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, a gazdaság 2013-ban jó esetben is csak stagnálni fog, így pedig nem lehet beszedni a tervezett bevételeket. Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék szerint az adóbevételek kevesebb mint hatvan százaléka megalapozott. Véleménye szerint hiba, hogy a kormány mindent a 3 százalék alatti hiánycél teljesítésének rendel alá. A kormányt okolta azért is, hogy irreális terheket rakott a vállalkozásokra, ami az elmúlt hónapokban a foglalkoztatás csökkenéséhez vezetett. Az MSZP-s képviselő arról is beszélt, hogy bár az Orbán-kormány továbbra is a nyolcévnyi szocialista kormányzást kárhoztatja, ma lényegesen gyengébb a forint euróhoz viszonyított árfolyama, mint a 2010-es kormányváltáskor, a kockázati felár több mint a duplája az akkorinak, a jegybanki alapkamat hosszú ideje 7 százalék a két évvel ezelőtti 5,25 százalék helyett, a gazdaság pedig recesszióban van.

LMP: folytatódik a megszorítások politikája

Az LMP szerint a 2013. évi költségvetés eddig ismert számai alapján jövőre is folytatódik a megszorítások politikája. Szabó Tímea képviselő keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a büdzséjavaslat számai alapján jövőre az ideinél is kevesebbet jut majd a szociális és jóléti területekre. Szerinte a leszakadás és a kiéheztetés" költségvetése készül, még nagyobb lesz az éhező gyermekek, a gyógyszer nélkül maradó kisnyugdíjasok, a becsapott fogyatékkal élők és a magára hagyott roma közösségek száma, miközben a jelenleginél kevesebb diák tud majd továbbtanulni. Rámutatott arra, hogy a gyes, a gyed és a családi pótlék évek óta nem emelkedett és ezek növelése jövőre sem várható. Úgy látja, tovább romlik a rászoruló gyermekek helyzete. Példaként említette a nyári gyermekétkeztetést, amelyben így is csak a rászorulók egyötöde jut naponta meleg ételhez. Az "egyik legdurvább érvágást a romaintegrációs források szenvedik el" - folytatta Szabó Tímea, kiemelve, hogy az erre szánt költségvetési források összesen 15 százalékkal csökkennek.

Felmond 900 dolgozójának komáromi gyárában a Nokia

Kedden 900 dolgozójával közli a Nokia komáromi gyárában a munkaviszonyuk megszűnését. Az intézkedés a korábban bejelentett 2 ezer 300 fős leépítés második hulláma - mondta el a munkavállalói érdekképviselet vezetője, a gyár üzemi tanácsának elnöke az MTI-nek. László Zoltán közölte: a reggeles műszaknak már bejelentették az elbocsátást, a délutánosokkal fél háromkor közlik a leépítettek névsorát. Az elbocsátottaknak már nem kell felvenniük a munkát. Az érdekképviselet és a Nokia magállapodása szerint a vállalat a törvényben előírt összegen túl háromhavi átlagkeresetnek megfelelő juttatást és legalább két hónapig a keresetnek megfelelő álláskeresési támogatást fizet az elbocsátott dolgozóknak.

Kardkovács Kolos: a foglalkoztatás bővülése a gazdasági felemelkedés záloga

A gazdasági felemelkedés záloga lehet a foglalkoztatás bővülése Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára szerint. A helyettes államtitkár a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kibővített szövetségi tanácsának keddi ülésén kiemelte: Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az alacsony foglalkoztatási szint, azt fel kell hozni az Európai Unió átlagos szintjére. Nagyon kevesen nagyon sokat dolgoznak, miközben 3,3 milliónál is több inaktív ember van, akik közül több mint 2,9 millióan nem is kívánnak dolgozni - tette hozzá.     A helyettes államtitkár szerint önmagában a mobilitás növelésével is lehetne új munkahelyeket teremteni, hiszen több mint félmillió regisztrált álláskereső mellett - elsősorban a mobilitás hiánya miatt - több tízezer álláshely marad betöltetlenül.

GKI Gazdaságkutató: az idén a GDP 1,5 százalékkal csökken, az infláció 5,7 százalékra emelkedik
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012-re a korábbival azonos, 1,5 százalékos GDP visszaesést, és a márciusban vártnál kissé magasabb, 5,7 százalékos inflációt jelez  - mondta Vértes András elnök az intézet konjunktúrajelentésének keddi budapesti tájékoztatóján. Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. Az intézet a magánfogyasztás 2,5 százalékos, a  beruházások 4 százalékos visszaesésével számol. Vértes András közölte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta 16 százalékra esett, ami az Európai Unió 27 országa közül az egyik legalacsonyabbnak számít, csak a görög és az ír adat rosszabb. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,5 százalék lesz az intézet kutatói szerint, akik az év végére 7,0 százalékos alapkamatot várnak. A GKI elnöke szerint ennél akkor lesz alacsonyabb a kamatszint, ha az új összetételű monetáris tanács azt kikényszeríti.

Nem változott a jegybanki alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. A testület előző, május 29-i ülésén monetáris tanács hat tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt. Az MTI előzetes felmérésbe bevont nagy londoni házak elemzői kivétel nélkül a mostani alapkamat tartását várták a keddi MNB-ülésen, jelezve, hogy bár a reálgazdaság jelzőszámai már most indokolnának egy kamatcsökkentést, ez azonban csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte, és a kockázati árazások ezt követő csökkenése után valószínű. Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Belpolitika

Távozik Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár - új feladatot kap

Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szeptembertől más területen lát el közigazgatási vezetői feladatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott felkérés alapján. A minisztérium oktatásért felelős államtitkársága tudomásul veszi a változást. Az új helyettes államtitkárt rövidesen kijelölik - áll az államtitkárság által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A felsőoktatási helyettesi államtitkári poszton Kis Norbert idén január 28-ától váltotta Dux Lászlót. Kis Norbert korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előkészítéséért felelős miniszteri biztos volt. Feladata az egyetem alapításáról szóló kormányhatározat végrehajtásának tárcaközi koordinálása, valamint az átalakulással kapcsolatos ügyek egyeztetésére létrejött tárcaközi munkacsoport vezetése volt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén január 1-jén jött létre a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának egyesülésével.

MSZP: Rogán Antal ne álljon meg egy embernél

"Rogán Antal polgármester kérésére a múlt héten lemondtam a szántóról – mondta el a Blikknek a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője, aki állítása szerint a földbérleti szerződés felmondását már elküldte a Nemzeti Földalapkezelőnek. – A polgármester úr nem indokolta kérését." Az irány jó, de ettől még a mutyi árnyéka nem távozott el a Fidesz képviselői és holdudvara felől. Ezért azt javasoljuk Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy ne csak saját embereit utasítsa, hanem tegyen lépéseket a frakcióban és a pártban is a mutyi megszűnésére. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy Orbán Viktor kormánya saját oligarcháit hizlalja a földbérleti pályázatokkal és szinte csak az kap földet, aki fideszes. Nem gond, ha gyógypedagógus, ha műkörmös, ha 200 kilométerre lakik a földtől, ha földet, pláne állatot eddig csak filmen vagy állatkertben látott, csak a "mi kutyánk kölyke" legyen. Orbán Viktor hétfői parlamenti beszéde után pedig nyilvánvaló, hogy már nem is szégyelli, hogy lebukott egy ország előtt, sőt, tovább ösztökéli miniszterét, hogy folytassa az állami vagyon fideszes kézbe juttatását.

Baráth Zsolt: a kormánypártok megértették a Jobbik érveit

Örömét fejezte ki Baráth Zsolt jobbikos képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amiért a kormánypártok "megértették" pártja érveit, és hajlandók módosítani a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának szabályait. Az Országgyűlés szociális bizottsága keddi ülésén nyújtott be egy módosító indítványt az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslathoz. A javaslat lehetővé teszi a rokkantsági ellátás szüneteltetését, amennyiben az ellátásban részesülő kereső tevékenységet folytat, és jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Baráth Zsolt emlékeztetett: a Jobbik ugyanilyen tartalmú indítványt már 2011 novemberében, majd 2012 áprilisában is benyújtott az Országgyűlésnek. Az ellenzéki párt szerint ugyanis az eddigi szabályozás, amely nem tette lehetővé a szüneteltetést, hanem munkavégzés esetén megszüntette a rokkantsági ellátást, sokkal kevésbé ösztönözte a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalását.

Semjén Zsolt: az a küldetésünk, hogy megharcoljunk minden magyarért

Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha az egyetemes magyar nemzetet meg tudjuk erősíteni, nem pedig pusztán csak az anyaországi magyarságot. A miniszterelnök-helyettes, aki Nemzetpolitika címmel tartott előadást kedden Lakiteleken, a Népfőiskola Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt, kiemelte: olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az egyetemes magyarság megmaradását teszi lehetővé, szerte a nagyvilágban. A kereszténydemokrata politikus a magyar nemzetet egy háromlábú székhez hasonlította, amelynek egyik lába az anyaországi, a másik a Kárpát-medencei magyarság, a harmadik pedig az emigráció magyarsága. "A magyarság egy és oszthatatlan mint nemzet, de történelmi okokból kifolyólag, megkockáztatom a mondatot, hogy világnemzet lett, hiszen a világ minden részén élnek magyarok" - tette hozzá Semjén Zsolt. Úgy fogalmazott: "az a küldetésünk, hogy megharcoljunk minden magyarért".

KDNP: az antiszemitizmus megalapozatlan vádja nem csak az érintett hitelét rontja

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egy történelmi személyiség és műve nem ítélhető meg az adott kor ismerete nélkül, és az antiszemitizmus megalapozatlan vádja nem csak az érintett hitelét rontja - a kisebbik kormánypárt ezt a Prohászka Ottokár emlékére tervezett szobor körüli vitákra reagálva közölte ezt kedden az MTI-vel. A KDNP közleményében úgy fogalmazott: Prohászka Ottokár korának egyik legkiválóbb és legműveltebb gondolkodója volt, küzdött a szegénység és a megoldatlan szociális problémák ellen, kiállt a nők társadalmi helyzetének javítása mellett, szorgalmazta a földkérdés megoldását. Az 1927-ben elhunyt Prohászka - írták - számos esetben joggal vitatott megállapításai még az intézményes zsidóüldözés és a holokauszt borzalmai előtt születtek, egy olyan társadalmi és politikai feszültségekkel túlterhelt időszakban, amikor még friss volt az első kommunista diktatúra és a trianoni döntés emléke.

Jobbik: miért nem tesznek semmit a hatóságok a Budapest Airport privatizációja kapcsán?
A Jobbik szerint felháborító, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) sorra utasítja el a Jobbik feljelentéseit a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációja kapcsán és hivatalból sem indít eljárást. Bertha Szilvia keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nyomozó hatóság vagy nem áll a helyzet magaslatán, vagy "részese az egész rendszernek és fedezetet nyújt ahhoz, hogy az ügyben büntetlenül és számon kérés nélkül lejárjon minden határidő". Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra, hogy a Jobbik az elmúlt egy évben összesen négy feljelentést tett BA Zrt. privatizációjával összefüggésben hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, illetve munkavállalói jogok megsértése kapcsán a kötbér lehívásának elmulasztása miatt. Mára ugyanakkor mindegyik feljelentést elutasították.

MSZP: A gyermektelen jövő elkezdődött

A család- és gyermekbarát kormányzást hirdető Fidesz eddig nemhogy baby-boom-ra okot adó társadalompolitikát nem produkált, de egyenesen az első magyar antibaby-boom előidézése felé halad. A gyermektelen jövő elkezdődött. A gyermektelen jövő a szegényebb családok számára hátrányos egykulcsos adórendszer bevezetésével kezdődött, aztán az adójóváírás megszüntetésével és a családi pótlék folyósításának szigorításával folytatódott. (Amelynek összegét utoljára a szocialista kormány emelte.) Nem kisebb baj, hogy az Orbán-kormány a mai napig változatos eszközökkel készíti elő a kormányváltás előtt, és azóta is szajkózott céljaival ellentétes antibaby-boom-ot. A népességfogyást gyorsító intézkedések legújabb generációja a nyers zsarolás lehet: a hírek szerint az egygyermekesek nyugdíját 25, a gyermektelenekét pedig 40 százalékkal csökkentenék akkor, amikor a 30 év alattiak fele már mai is az országból való távozáson töri a fejét. Megbukott a kormány otthonteremtési programja, amely oly vonzónak bizonyult, hogy ma már egyetlen bank sem kínálja…

EU & IMF & Magyarország

Navracsics: nem érthető, miért ragaszkodik az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások kérdéseihez

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közlése szerint "nem értik", miért ragaszkodik annyira az Európai Bizottság ahhoz, hogy végigvigye a kötelezettségszegési eljárásokat a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman ügyében, hiszen az ezekkel kapcsolatos kételyek jelentős részét már sikerült eloszlatniuk. A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tevékenységét értékelve azt mondta, ezekben az ügyekben az Európai Bíróság hoz majd döntést, de ez nem szokatlan, hiszen az EU egy olyan nemzetközi együttműködés, ahol folyamatos a vita, és a konfliktusokat békésen és intézményesítve oldják meg. Beszámolójában kitért arra is, hogy kedden levelet írt az ír igazságügy-miniszternek a Tobin-ügyről, és ebben kifejtette sajnálatát, amiért egy "mindenki által elismert bűncselekmény" megtorlás nélkül marad.

LMP: megnyugtató, hogy a kabinet nem akarja felhasználni a devizatartalékokat

Az LMP egyelőre megnyugtatónak tartja, hogy Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló egyértelművé tette, a kormány nem akarja gazdaságélénkítési célokra felhasználni a devizatartalékokat. Scheiring Gábor a hónap elején az IMF-főtárgyalónak írásbeli kérdést tett fel, amelyre hétfőn kapott választ. Scheiring Gábor kérdését indokolva azt mondta, a kormányfő korábban arról beszélt, hogy a devizatartalékokból szeretné a gazdasági növekedést elősegíteni, a közelmúltban pedig Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy az IMF-megállapodás megkötése után az MNB csökkentheti devizatartalékait. Az LMP-s politikus szerint a mostani világgazdasági helyzetben mindkét állítás felelőtlen, mert a stabilitás megőrzésének érdekében rendkívül fontos a devizatartalék. Varga Mihály válaszát viszont úgy értékelte, hogy az utóbbi időben a kormány részéről "józanabb nyilatkozatok hangzanak el ez ügyben". Hozzátette, hogy a tárca nélküli miniszternek feltett kérdésüket Matolcsy Györgynek is elküldték, és a nemzetgazdasági miniszter válaszát is várják.

Külpolitika

Tobin-ügy - Navracsics Tibor levélben fordult ír kollégájához és Redinghez

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden levélben fordult Alan Shatter ír igazságügyi miniszterhez és Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztoshoz a 2000-ben Leányfalun két kisgyermeket elgázoló ír Francis Ciarán Tobin ügyében. A leveleket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt követően bocsátotta az MTI rendelkezésére, hogy Navracsics Tibor az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén beszámolt a dokumentumok elküldéséről. Az Alan Shatternek címzett levélben a tárcavezető azt írta, sajnálattal vette tudomásul, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, az Írországban tartózkodó Tobin, aki egy két- és egy ötéves kisgyermeket gázolt halálra, nem adható át Magyarországnak, és hogy nincs olyan további jogi eszköz az ír jogrendszerben, amelyet alkalmazni lehetne a férfi ügyében. Ha egy uniós tagállam nem képes átadni állampolgárát börtönbüntetés letöltése céljából, vagy nem tudja maga elítélni, és a saját jogrendszere megakadályozza, hogy más büntetőjogi lépést tegyen a külföldön elkövetett bűncselekmény ügyében, ennek az a következménye, hogy az elítélt megmenekül súlyos tettének mindenfajta büntetőjogi következményétől - mutatott rá.

Martonyi: nincs napirenden a szovjet emlékművek áthelyezése

Magyarország jelenleg nem egyeztet Oroszországgal a magyarországi szovjet emlékművekről, esetleges áthelyezésük nincs napirenden - közölte Martonyi János külügyminiszter kedden. A tárcavezető Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) kérdésére adott írásbeli válaszában kifejtette, az első demokratikusan választott magyar kormány és az orosz fél közötti szoros egyeztetés és megállapodás eredményeként elszállították a budapesti közterekről a szovjet emlékműveket, és a tárgyalásokon - más országokhoz hasonlóan - megállapodtak abban is, hogy kivételt egy, Budapest esetében a Szabadság téri képez. Ezen emlékművel és más magyarországi szovjet emlékművekkel kapcsolatban jelenleg nem egyeztet Magyarország és Oroszország

Oktatás

Hoffmann: plusz ötezer férőhely teljes állami ösztöndíjakra

Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben - jelentette be Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-al több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte Hoffmann Rózsa.

Hoffmann: nem tervezik a NAT felülvizsgálatát

A Nemzeti alaptantervet (NAT) a közelmúltban hagyta jóvá a kormány, egyelőre nem tervezik annak felülvizsgálatát - így reagált Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón arra, hogy magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek előző nap felszólították a kabinetet: haladéktalanul vizsgálja felül az alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert meglátásuk szerint antiszemiták voltak. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, a négy író "a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét" terjesztette, és terjeszti ma is, ezért "nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék".
Az oktatási államtitkár újságírói kérdésre kedden azt mondta: az említett szerzők nem a kötelezően tanítandó tananyag részét képezik. Nem tilos az iskolákban más szerzőket is tanítani, ezért az tiltakozók aggodalma "nem igazán megalapozott".

A kormány elfogadta a mindennapos testnevelés bevezetésével kapcsolatban készült jelentést

A kormány döntött arról, hogy az iskolákban bevezessék a mindennapos testnevelést, amelytől a gyermekek jelenlegi rossz egészségi állapotának jelentős javulása várható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" kutatása szerint a magyar fiatalok - 11, 13 és 15 éves korosztály - nagy részére jellemző a mozgásszegény életmód és a testképzavar. A tavaly decemberben elfogadott Nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelés órát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.

DK: Hoffmann Rózsa toldozgatva ismerte be bukását

A Demokratikus Koalíció álláspontja szerint Hoffmann Rózsa mai bejelentése, miszerint néhány ezerrel növelik az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyeket, nem más, mint a bukás beismerése. Az Orbán-kormány két év alatt zsákutcába vezette és súlyos károkat okozott a magyar felsőoktatásnak. Alig egy éve ugyanis senki nem kötelezte a rezsim oktatáspolitikusait, hogy ezreket száműzzenek az egyetemről. Úgy tűnik, az oktatási államtitkár végre felfogta, hogy eddigi koncepciója megbukott. Ugyanakkor ez a most bejelentett lépés nem más, mint toldozás-foldozás. Orbán Viktor romkocsmákban üldögélő fiatal diplomásokról vizionál, miközben tönkre tette a magyar felsőoktatást, ezreket kényszerít arra, hogy elhagyják az országot. Jellemző, hogy Hoffmann Rózsa bejelentése nem érinti a bölcsész- és társadalomtudományi szakokat.

MSZP: Hoffmann Rózsa beismerte kudarcát

A szocialista Hiller István szerint a kormány döntése a felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma kudarcának beismerése. Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a bejelentésnek az az oka, hogy az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma a jelentkezések alapján teljes csődöt mondott. Erre a formára nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni, így szinte senki sem választotta - fejtette ki, hozzátéve: ennek eredményeképp sok ezer hallgatói férőhely maradt volna betöltetlen. Hiller István szerint a döntés ennek a kudarcnak a beismerése. A beismerés kellemetlen az oktatási kormányzatnak, de jó a felvételizőknek, mert így legalább nem marad kihasználatlan férőhely, bár a menet közben megváltoztatott szabályok felvethetnek még aggályokat - jegyezte meg Hiller István.

Menet közben változtatták meg a játékszabályokat – jövőre még nehezebb lehet bejutni a felsőoktatásba

A felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról szóló döntés a kormányzati selejttörvényhozás egyenes következménye. Az LMP továbbra is a felsőoktatás tágra nyitását szorgalmazza. Egyértelmű volt, hogy a felvételizők nem vették be az "államilag támogatott" részösztöndíjas képzésekről szóló mesét: elég volt ránézni a "részösztöndíjas" költségtérítésekre, és azonnal szembesültek azzal, hogy ezeket a magas tandíjakat nem tudják fizetni. Idén ötödével jelentkeztek kevesebben a felsőoktatásba, mint tavaly. A továbbtanulási lehetőségek radikális szűkítése ellen az LMP többször felemelte a szavát.

Egészségügyi államtitkárság: a szakemberhiány felszámolását is segíti, hogy többen tanulhatnak
Az egészségügyi ágazatban tapasztalható szakemberhiány fokozatos felszámolását segíti, hogy az idén országszerte az eredetileg meghirdetettnél többen vehetnek részt az általánosorvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzésben. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a keddi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a szeptemberben induló tanévben ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikushallgatók, hétszázzal a mezőgazdasági képzésre felvehetők száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. Az államtitkár azt is elmondta: szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán bevezetik kötelező jelleggel a heti öt testnevelésórát, illetve testmozgást, ettől a gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány.

Egészségügy

Balog Zoltán: leginkább a közösségépítéssel lehet küzdeni a drog ellen

Leginkább a közösségépítéssel lehet küzdeni a drog ellen – jelentette ki Balog Zoltán erőforrás-miniszter, amikor kitüntetéseket adott át kedden az ENSZ kábítószer-ellenes világnapja alkalmából. A miniszter rövid beszédében felhívta a figyelmet az emberi közösségek fontosságára a drogprevenció és a drogbetegek kezelésének terén. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország ebben az ügyben úttörők voltak az egyházak az 1980-as években, amikor foglalkozni kezdtek a kábítószer tévútjára tévedt "kallódó" fiatalokkal. Hangsúlyozta, a kormány és az állam is szerepet játszik abban, hogy "a bajba jutottak számára van segítség, vannak olyanok, akikre számíthatnak". Úgy fogalmazott: "amit társadalmi szinten is tovább kellene adni, az az, hogy van szabadulás".     Balog Zoltán az egyre újabb és újabb kábítószereket terjesztőkkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "versenyt futunk a gonosszal, akik haszonszerzésből kínálják ezeket a szereket a fiataloknak".     

LMP-siker: visszakaphatják a gyest az egészségkárosodott kismamák

Az LMP a hétvégén arra hívta fel közleményében a kormány és a nyilvánosság figyelmét, hogy január elsejétől egy új rendelkezés szerint a rehabilitációs ellátásban részesülő kismamákat kizárták a gyesből, pedig a munkaképes kismamák mellett a rokkantsági ellátásban részesülők és a nyugdíjasok is megkaphatják azt. Ezt az ellátási formát, szemben a nyugdíjjal, rendszeres pénzbeli ellátásnak minősítették, amelyből viszont csak egyet lehet igénybe venni. A kormány elhamarkodott és átgondolatlan törvényhozásának köszönhetően 1500 kismamától méltánytalanul meg akarták vonni a gyest. A Lehet Más a Politika üdvözli, hogy az illetékes parlamenti bizottság komolyan vette a jelzést és egy bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, amely elfogadása esetén, orvosolhatja a rendelkezés visszáságait és az egészségkárosodásban szenvedő kismamák számára is lehetővé teszi, hogy megkaphassák a gyermekgondozási támogatást. Most a Fidesz frakció támogatásán múlik, hogy így is legyen.

Honvédelem

Újabb sikeres szerződésmódosítás

Hende Csaba honvédelmi miniszter és norvég partnere, Espen Bart Eide védelmi miniszter jelenlétében írták ma alá Oslo-ban a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, valamint a Kongsberg Defence and Aerospace norvég hadiipari vállalat közötti, katonai URH rádiók beszerzéséről és szállításáról szóló, 2003-ban megkötött szerződés módosítását. A módosítás értelmében a jelenleg hatályos szerződésmódosításban meghatározott darabszámú rádiómennyiség hátralévő részét a korábbinál kedvezőbb ütemezéssel szállítja majd a norvég fél, így a – változatlan mértékű – magyar fizetési kötelezettségek hosszabb időtávon, arányosabban oszlanak majd el. A magyar hadfelszerelési igényeknek megfelelő számú eszközök utolsó darabjainak szállítására és az utolsó részletek kifizetésére a szerződésmódosításban foglaltak szerint 2018-ban fog sor kerülni.

Önkormányzatok

Unikumnak számít a BKV Európában

Újabb pluszszolgáltatást nyújtott utasainak a BKV. A buszos szauna után, a nyárra való tekintettel most vízsugárral várták az embereket a kettes metró nemrég felújított, Kossuth téri megállójában. Megállapítható, hogy Budapest rendelkezik az európai városok közül a legkülönlegesebb közösségi közlekedéssel. A nosztalgia trolik ajándék áramütéssel, félórás alagút-nézelődés a metrószerelvényeken, bőrszépítő szauna a buszokon, és a meglepetés vízsugár kétségkívül egyedi szolgáltatásoknak, unikumnak számítanak Európában. A fővárosi Jobbik felháborítónak tartja, hogy a Demszky-rezsim ámokfutásának következményeit nyögi jelenleg is Budapest lakossága, a városvezetés pedig – a kormányhoz hasonlóan – nem képes az elszámoltatásra. A budapesti tömegközlekedés katasztrofális állapota köszönhető a jelenleg regnáló kormánynak is, hiszen, ha rendesen finanszírozná a BKV működését, akkor az utasok nem szembesülnének naponta ilyen különleges szolgáltatásokkal.

DK-s javaslat a miskolci Avas lakótelepének problémáira

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint három egymást követő költségvetési évben egy-egy milliárd forint pluszforrás érdemi segítséget nyújthatna Miskolcnak az avasi lakótelepet érintő, általuk javasolt komplex rehabilitációs program végrehajtásában - jelentette ki Gyurcsány Ferenc pártja országjáró sorozatának keddi állomásán a borsodi megyeszékhelyen, sajtótájékoztatón. Úgy építettünk lakótelepeket évtizedeken át, hogy nem voltunk tisztában azzal, hogy létre fog jönni egy nagyon más, sajátos közösség, amelyhez nem teremtettük meg a szükséges feltételeket - mondta a DK elnöke, emlékeztetve arra: ezért indítványozták határozati javaslatban a kormánynak egy mintaprogram elindítását az Avason  Ismertetése szerint konszolidálni kell a közszolgáltatók felé megjelenő tartozásokat, a lakások értékének esését, amihez nagy segítséget jelenthet maga a város. Véleménye szerint először a közüzemi díjakat kell rendezni, "a bank nem fog belehalni, ha egy lépéssel hátrébb kerül".

Fidesz: Gyurcsány Ferenc és társai elkéstek az Avasról

Gyurcsány Ferenc és társai "enyhén szólva is elkéstek az Avasról" - így reagált Kiss János, a Fidesz miskolci önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője a Demokratikus Koalíció (DK) pártelnökének keddi látogatására. Kiss János keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: Gyurcsány Ferencnek, Szűcs Erikának és Tompa Sándornak (a DK tagjai) már akkor fel kellett volna tűnniük ebben a városrészben, amikor megjelentek a negatív folyamatok, hiszen érezniük kellett volna, hogy nagy a baj. A hibás jogszabályt - amely miatt kialakulhatott a miskolci Avason az úgynevezett "fészekrakós helyzet" - fel kellett volna ismerni, ki kellett volna javítani, vagy legalább a negatív folyamatokat meg kellett volna állítani - mondta. Hozzátette: 2006 környékén, amikor a jelenlegi DK-sok kormányon voltak, lehetőségük volt a változtatásra, de nem tették meg.  "A miskolciak, az avasiak sem most jöttek le a falvédőről" - fejtette ki véleményét. Szerinte a DK-sok már "elkoptak" a magyar politikában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Miskolc az a város, ahol "Gyurcsány Ferenc már másodszor roadshow-zik", és az MSZP nem kommentálja ezt a látogatást.

Nem kötelező alpolgármestert jelölni Esztergomban

A Tatabányai Törvényszék jogerős ítéletében kedden kimondta, hogy a megyei kormányhivatal álláspontjával szemben Esztergom független polgármesterének, Tétényi Évának nem kötelező alpolgármestert jelölnie. A megyei kormánymegbízott szerint viszont az önkormányzat működőképessége csak akkor biztosított, ha van alpolgármester. A pert a kormányhivatal indította az esztergomi önkormányzat ellen, mivel a helyhatóság nem tett eleget a hivatal azon törvényességi felhívásának, hogy 2012. február 23-ig válasszanak alpolgármestert a korábban lemondott alpolgármester helyére. Vilimszky Anna bíró az ítélet indoklásában elmondta: az alpolgármester választása a törvényben csak lehetőség szintjén szabályozott, nem kötelező érvényű. A közigazgatási perben az ítélet ellen fellebbezésre nincs lehetőség. Esztergomban a testület kétharmadát kitevő Fidesz-frakció Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármester kétharmados veresége után kijelentette, hogy fél évig nem hajlandó alpolgármestert jelölni.

Ellenzék

Megszüntették a fővárosi szobrokra táblákat helyező LMP-s aktivisták elleni eljárást

Megszüntette a január elsején a főváros több köztéri szobrára táblákat kihelyező LMP-s aktivisták elleni eljárást keddi, jogerős végzésében a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A három aktivista ellen a rendőrség rendzavarás, illetve garázdaság miatt indított eljárást, mert 2012. január elsején a Hősök terén, a Kodály köröndön és a Jókai téren is politikai tiltakozószövegeket, illetve idézeteket tartalmazó táblákat helyeztek el a köztéri szobrokon. A bíróság az eljárás megszüntetését azzal indokolta, hogy az aktivisták nem követtek el kihívóan közösségellenes magatartást, amellyel zavart vagy riadalmat keltettek volna, és nem is volt ilyen szándékuk. A három aktivista a bíróságon elismerte, hogy ők helyezték el a táblákat. Elmondásuk szerint céljuk politikai véleménynyilvánítás volt. Az aktivisták egyebek mellett az új alaptörvény, a munka törvénykönyve és a házszabály módosítása ellen kívántak így tiltakozni.