KDNP: az állam most valóban összehúzza magát

A KDNP szerint a korábbi kormányok csak megszorításokban gondolkodtak költségvetéseik összeállításakor, de most alapvető változások történtek, a magyar állam valóban "összehúzza magát" és több pénzt hagy a magyar családoknál és vállalkozásoknál. Hargitai János, a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezérszónokaként fogalmazott így a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat szerdai általános vitájában. A kormánypárti politikus felszólalásában teljesíthetőnek nevezte a 2013-as költségvetési törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági prognózisokat, amit szerinte az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleménye is megerősít.

ÁSZ: tartható a hiánycél, de számos kockázattal számolni kell

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is - jelentette ki Domokos László ÁSZ-elnök a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés általános vitájában szerdán, a parlamentben. Hangsúlyozta: a problémák elsősorban a kormány által bevezetni tervezett új adónemeknél, illetve a kiadási oldalon a szerkezeti változásokkal érintett területeken jelentkeznek. Domokos László leszögezte: az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere és a számvevőszék becslése szerint a tervezettnél kevesebb bevétel várható.

Költségvetési Tanács: a kormány készüljön fel a növekedés lassulására

A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre. Kovács Árpád, a szervezet elnöke a 2013-as költségvetési javaslat szerda reggel megkezdődött parlamenti vitájában bemutatva a KT június 8-i ülésén megfogalmazott véleményét azt monda, minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél. A tanács vezetője emellett hangsúlyozta: a "költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő". Kovács Árpád külön kiemelte a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert.

Bizottsági előadók: Ellentétes álláspontok a kormánypárti és az ellenzéki oldalon

Szöges ellentétben áll egymással a kormánypárti és az ellenzéki képviselők álláspontja a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatban - bizonyosodott be a büdzséjavaslat szerdai országgyűlési vitájában, a költségvetési bizottság előadójának és a kisebbségi vélemény ismertetőinek felszólalása során. Puskás Imre, a testület fideszes előadója felszólalásában leszögezte: a költségvetéssel a kormánypártok elsődleges célja a családok támogatása. Példaként említette, hogy a büdzsé évi 160 milliárd forintot hagy a gyermeket vállaló családoknál adókedvezmények formájában. Ugyancsak a családok védelmét erősítik az eladósodott családok érdekében hozott intézkedések, valamint a munkabérek növekedése - mondta.

Fidesz: támogatás a devizahiteleseknek, a családoknak, a kis- és közepes vállalkozásoknak

A jövő évi költségvetés további támogatást ígér a devizahiteleseknek, a gyermeket nevelőknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak, megőrzi a nyugdíjak reálértékét és érvényesíti a tehermegosztás elvét - hangsúlyozta Rogán Antal szerdán a parlamentben, további, a munkahelyeket megőrző intézkedéseket javasolva. A Fidesz frakcióvezetője a költségvetési vitában mondott vezérszónoki felszólalásában kifejtette: a javaslat számol az árfolyamgát költségeivel, a nemzeti eszközkezelő érdemi működésének megkezdésével pedig segít azoknak is, akik már nem tudják fizetni hitelüket.

MSZP: a büdzsé nem fog megállni a lábán

Az MSZP véleménye szerint a jövő évi költségvetés nem fog megállni a lábán, az arra vonatkozó előterjesztést alapjaiban kellene megváltoztatni ahhoz, hogy elfogadható legyen – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Tukacs István. Az ellenzéki párt elutasítja a büdzsé tervezetét, ahhoz módosító javaslatokat sem nyújt be. A nemzetgazdasági miniszternek a törvényjavaslat szerdán megkezdődött parlamenti vitájában elmondott expozéjára reagáló politikus úgy fogalmazott: Matolcsy György "továbbra is a tündérmesékben él", amikor úgy gondolja, hogy néhány egyszerű mondattal elintézhetőek a büdzsé problémái. Azt nem lehet "ráolvasással" megoldani, hogy a költségvetés nem fog megállni a lábán - mondta.

MSZP: az adóemelések miatt nem nő a gazdaság, terjed a szegénység

Az MSZP szerint a 2013-as költségvetésben tervezett adóemelések miatt jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, ráadásul ezért és a szociális támogatások befagyasztása miatt még több ember szegényedik el. Tóbiás József, a szocialisták frakcióvezető-helyettese a költségvetési javaslat általános vitájában szerdán a parlamentben azt mondta: az idei visszaesés után jövőre a gazdaság stagnálására kell készülni, irreális a kormány 1,6 százalékos növekedési terve. Bírálta az új adókat: a tranzakciós illetéket egyszerű és igazságtalan pénzbehajtásnak minősítette, amelyet mindenkinek fizetnie kell majd, illetve kifogásolta a távközlési adót és az energiaszolgáltatók jövedelemadójának kiterjesztését, szerinte ezeket egyaránt a fogyasztókra terhelik majd a cégek.

Jobbik: a tervezet komoly károkat okoz a gazdaságnak

A Jobbik szerint a kormány olyan költségvetési javaslatot tett le az Országgyűlés asztalára, amelyik közép és hosszú távon egészen biztos, hogy jelentős károkat fog okozni a magyar gazdaságnak. Erről a 2013. évi büdzsé parlamenti vitájának megkezdése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt Volner János frakcióvezető-helyettes, aki úgy értékelte: a jövő évi költségvetés ahhoz járul hozzá, hogy a gazdaság teljesítménye ne tudjon nőni, a vállalkozások versenyképtelenné váljanak, a működő magyar és a külföldi tőkebefektetések pedig elhagyják az országot. Miközben Magyarországot zuhanó beruházási teljesítmények jellemzik, a kormány, "Isten tudja, hogy mire alapozva", növekedést vár a gazdaságtól - folytatta az ellenzéki politikus.

Jobbik: a megnyomorítás költségvetését nyújtotta be a kormány

A Jobbik az ország megnyomorításának költségvetéseként értékeli a jövő évi büdzsét, amely Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint a kormány torz gazdaság- és társadalompolitikájának lenyomata. Az ellenzéki politikus a Jobbik vezérszónokaként a költségvetési törvényjavaslat szerdai általános vitájában a parlamentben azt mondta: a kabinet szociálisan érzéketlen politikájával a gazdagokat segítő latin-amerikai modellt követi, mindezt azért, hogy politikai hatalmát meghosszabbíthassa, miközben egyre nagyobb mértéket ölt az elszegényedés és a kivándorlás.

LMP: a büdzsé számai távol állnak a valóságtól

Az LMP szerint a 2013-as költségvetésre vonatkozó előterjesztésben megjelenő számok távol állnak a valóságtól, a jövő évi büdzsé a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság költségvetése lesz. Vágó Gábor, az ellenzéki párt képviselője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a költségvetési javaslat alapján nem láthatóak az érdemi gazdasági változások jelei. Megszilárdulni látszik az a kettős szerkezet, amelyik szakadékot nyit az adóoptimalizálásra berendezkedett nagyvállalatok és az adó- és bürokratikus terhek alatt "sínylődő" kis- és közepes vállalkozások között - értékelte, hozzátéve: folytatódik a társadalom kettészakadása, nyílik a társadalmi olló, a félszuperbruttó kivezetésével a jövedelmi különbségek csak nőni fognak.

LMP: ez ismét a megszorítás költségvetése

Az LMP szerint a 2013-as költségvetés ismét a megszorítások költségvetése, amely tovább folytatja az elmúlt 22 év kudarcait és az irreális kormányzati tervek több százmillió forintba fognak kerülni az embereknek - mondta Vágó Gábor a büdzséjavaslat szerdai parlamenti vitájában. Az ellenzéki politikus az LMP vezérszónokaként úgy fogalmazott: ezzel a költségvetéssel a kormány jövőre is folytatja a társadalom kettészakítását, "Bokros-csomag méretű megszorítást hajt végre" az egészségügyi forráskivonásokkal, a gyógyszertámogatások

csökkentésével, az oktatási rendszer fokozatos leépítésével, a családi és szociális kiadások elsorvasztásával, a közszolgáltatások leépítésével, a kötelező nyugdíjazással és az emberek túladóztatásával.

EU/IMF

A jegybanktörvény elfogadása után megkezdődhetnek az IMF-EU-tárgyalások

A jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - erről tájékoztatta az IMF vezetője, Christine Lagarde a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét. Az erről beszámoló Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló szerdán újságírók előtt kifejtette: Christine Lagarde levelében tudatta, hogy az IMF üdvözli az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a valutaalap elvárásait, és ha ezeket a változtatásokat a magyar parlament elfogadja, a tárgyalások megkezdődhetnek az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály azt mondta, az Országgyűlés legkésőbb július 12-én fogadja el a jegybanktörvény-módosítást, és így másnaptól, "13-ától kezdve bármikor" megkezdődhetnek a tárgyalások.

Erősödött a forint Varga bejelentése után

Erősödésnek indult a forint szerda délután azt követően, hogy Varga Mihály tárca nélküli miniszter bejelentést tett az IMF/EU-tárgyalások közelgő kezdésének lehetőségéről. Délután háromnegyed ötkor egy euró 286,72 forintot ért, míg négykor még 287,60 forintot. Napközben gyengült a magyar fizetőeszköz az uniós csúcstalálkozó közeledtével a nemzetközi piacokon eluralkodott tartózkodó, kockázatkerülő hangulatban.

LMP: a kormány ne fogja a Valutaalapra a megszorításokat

Az LMP arra kéri a kormányt, hogy ha megindulnak az IMF tárgyalások, akkor semmilyen megszorítást ne fogjanak majd a Nemzetközi Valutalapra - mondta az MTI-nek szerdán Scheiring Gábor, aki a szervezet vezetőjének szerdai üzenetére reagált. Az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője úgy látta, hogy a kormány végső soron a saját "kiszámíthatatlan és dilettáns gazdaságpolitikájának" köszönheti, hogy vissza kellett hívnia az

IMF-et. A képviselő - aki szerint a tárgyalások egy kellemetlen kálváriának vethetnek véget - azt mondta, hogy a folyamat elhúzódása a kockázati felár emelkedése miatt súlyos tízmilliárdokba került az adófizetőknek.

Gazdaság

BÉT - A Mol és a Richter húzta fel a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 89,65 pontos, 0,53 százalékos emelkedéssel, 16.990,96 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 7,3 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen zártak az előző napi záráshoz képest. Miró József, az Erste vezető elemzője azzal magyarázta a Mol emelkedését, hogy a csökkenő olajárak dacára javulnak a finomítói marzsok. A Mol egy integrált olajpapír, a társaság nem az olajkitermelésből él - tette hozzá.

A Világbank szerint az idén csökken, jövőre nő a magyar GDP

A Világbank szerint az idén 0,4 százalékkal csökken a magyar bruttó hazai termék (GDP), jövőre azonban már 1,5 százalékkal nő a gazdaság a tavalyi 1,7 százalékos bővülés után. A Világbank szerint az Európai Unió keleti tagországainak idei átlagos gazdasági növekedése feleződik tavalyhoz képest az euróövezeti adósságválság, valamint a globális gazdaságnövekedés lassulása miatt, jövőre azonban élénkülés várható a régióban. A nemzetközi pénzintézet szerint az EU11-ben (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és a jövő év közepétől EU-tag Horvátország) az idén 1,5 százalék lesz az átlagos gazdasági növekedés a tavalyi 3,1 százalék után, jövőre viszont 2,5 százalék lehet a bővülés.

Könnyíti a kormány az európai uniós projektek finanszírozását

A kormány a közszféra önrészére biztosít támogatást, a vállalkozásokat pedig kedvező díjszabású garanciával támogatja azért, hogy megkönnyítse az európai uniós projektek finanszírozását - az erről szóló kormányhatározat a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat szerint a kormány megbízza a nemzeti fejlesztési minisztert azzal, hogy - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bevonásával - június 30-ig dolgozzon ki és működtessen olyan pénzügyi terméket, amely a szállítói előleg igénybevételéhez szükséges garancia megteremtését kedvező díjszabás mellett biztosítja. 

Havi másfélezer lakást vásárolhat meg a Nemzeti Eszközkezelő

Havonta 1.500, idén összesen 8 ezer, jövőre 7 ezer, míg 2014-ben 10 ezer lakást vásárolhat meg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ha a felajánlott lakások száma ennél több, sorrend alapján döntenek a vásárlásról - egyebek mellett ezt tartalmazza a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent, szerdától hatályos kormányrendelet. A sorrendbe állításnál szempont a háztartásban élő, családi pótlékra jogosult gyerekek száma, a közös háztartásban élők száma, továbbá a banki követelés és a lakás forgalmi értékének aránya.

A komáromi Nokiából elbocsátottak kétharmada magyar állampolgár

A Nokia komáromi gyárából kedden elbocsátott 900 emberből 609 magyar állampolgár - tájékoztatta a megyei munkaügyi központ vezetője szerdán az MTI-t. Pákozdi Szabolcs elmondta, a leépített dolgozók közül 286 szlovák, míg öt más ország polgára. Komárom-Esztergom megyében élnek 336-an, 152 pedig Győr-Sopron-Moson megyei lakos. A Nokia intézkedése Komárom környékén 175-tel, Tata térségében pedig 50-nel növelte az álláskeresők számát, Kisbér és Tatabánya körzete egyaránt 35 munkavállalóval érintett.

Rétvári Bence: az állam partner legyen a befektetők számára

Az államot úgy kell alakítanunk, hogy a befektetők partnert érezzenek benne, ne pedig egyfajta bürokratikus féket - mondta Rétvári Bence, a  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerdán egy német-magyar konferencián, Veszprémben. A Bakony-Balaton német-magyar konferencia a gazdaságról, tudományról, turizmusról és vidékfejlesztésről című fórumon az államtitkár kijelentette: Magyarország számára kulcsfontosságú a német együttműködés; példát vehetünk arról is, ahogy a német gazdaság és a közigazgatás eredményesen képes együttműködni.

Földügyek, mezőgazdaság

Nyilvánosságra hozta édesapja földbérleti pályázatát Győrffy Balázs fideszes képviselő

Nyilvánosságra hozta édesapja földbérleti pályázatát Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő szerdán, miután a Blikk hétfőn foglalkozott az üggyel. A lap azt írta, hogy a politikus rokkantnyugdíjas édesapja 10 hektár föld bérletéhez jutott a Nemzeti Földalap egyik pályázatán. Győrffy Balázs szerdán az MTI-nek elmondta: mivel nyílt támadás érte, védekezésül a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) honlapján nyilvánosságra hozta a benyújtott és később pozitívan elbírált pályázatot.

Czerván György: folyik az aratás, őszi búzából 4 millió tonna termés várható

Az őszi árpa után megkezdődött az őszi búza aratása is az országban, a kenyérgabonából a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna termés várható - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülését követő sajtótájékoztatón.  Az államtitkár közölte: az őszi árpából eddig a 176 ezer hektár vetésterület mintegy 35 százalékán végeztek a betakarítással. A hektáronkénti termésátlag 4 tonna körül lehet. Az őszi búza vetésterülete 1,08 millió hektár, mintegy 100 ezer hektárral több a tavalyinál. A szakemberek 3,8-3,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal kalkulálnak. Így az idén mintegy 4,0 millió tonna kenyérgabona kerülhet a magtárakba. Az őszi búza aratásával eddig 2.650 hektáron végeztek.

Új és szigorúbb Btk.

Tájékoztató kampányt indít a Fidesz

Tájékoztató kampányt indít ősztől a Fidesz, hogy az emberek minél jobban megismerjék az új, rendkívül szigorú, 2013 júliusától hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) rendelkezéseit - közölte Papcsák Ferenc és Mengyi Roland, a kormánypárt két országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kampány során tájékoztatják majd a családokat, külön az időskorúakat, az iskolákat és a hivatalokat is - sorolták. Papcsák Ferenc, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője a tájékoztatón azt mondta, a büntetőjog-politikának mindenképpen reagálnia kellett arra, hogy az előző kormányzati ciklusban soha nem látott mértékben fonódott össze a politika a bűnözéssel, elég csak a Zuschlag-, a Hagyó-, a Hunvald- vagy a Sukoró-ügyre gondolni. Mint fogalmazott, az emberek a 2010 előtti időszakban rendetlenséget, szegénységet, káoszt, jogbizonytalanságot és a közbiztonság hiányát láthatták az országban, védtelen, idős, fogyatékkal élő emberek ezreit támadták meg, a fiatalok pedig nagy veszélynek voltak kitéve, ezért mindenképpen szükség volt az új Btk.-ra, amelyet hétfőn fogadott el a parlament.Mengyi Roland, aki egyben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, kiállt amellett, hogy az új Btk. választ ad a vidéki emberek problémáira is, mert a büntetőjogi szigorítások igenis visszatartó erőt jelentenek az elkövetőknek. A legfontosabb módosítások között említette, hogy a jogos védelemből kikerült az arányosság a tényállás megfogalmazásánál. Lincselés, éjjeli késelés, 12-13 évesek által elkövetett rablás, időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények, erdei falopások - ezeknek, a Borsodra különösen jellemző cselekményeknek mindegyikére reagál az új büntetőkódex a fideszes képviselő szerint.

Belpolitika

Családi csődvédelem bevezetését javasolja a KDNP

Családi csődvédelem bevezetését javasolja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a kisebbik kormánypárt elképzelései szerint ezzel azok élhetnének, akiknek van esélyük segítséggel kilábalni nehéz helyzetükből. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a családi csődvédelem azoknak jelenthetne segítséget, akik törleszteni már nem tudnak, de otthonuk elvesztése, vagy teljes ellehetetlenülésük még megelőzhető vagyongondnok közreműködésével.

Ez lesz Lázárék feladata

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló rendeletmódosítást a Magyar Közlöny legfrissebb számában tette közzé a kabinet. Eszerint Lázár János államtitkárnak, a Miniszterelnökség új vezetőjének elődje feladatain túl dolga lesz az is, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel, vagyis Navracsics Tiborral együttműködve képviselje a kormányt az Országgyűlés Házbizottságában, és hogy koordinálja a kormányzati szervek és a kormánypárti frakciók közötti egyeztetést. Felelős lesz emellett a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, a tartalom összehangolásáért, és el kell látnia a külföldre irányuló kormányzati kommunikációval kapcsolatos koordinációs feladatokat is. Utóbbit a szervezetileg az ugyancsak a Miniszterelnökséghez tartozó Giró-Szász András kormányszóvivőn keresztül gyakorolja. Győri Tibor államtitkár feladatai közé tartozik egyebek mellett, hogy elvégezzen a kormányfőnek jogi szempontú döntés-előkészítéssel kapcsolatos véleményezési és javaslattételi tevékenységeket, és hogy figyelemmel kísérje, esetlegesen előzetesen véleményezze a kormányprogram végrehajtásához szükséges kiemelt jelentőségű törvényeket, kormányrendeleteket, -határozatokat. Szijjártó Péter államtitkár feladatai között említi a rendeletmódosítás a kormányfő külügyi és külgazdasági stratégiájának kialakítását és végrehajtását, a miniszterelnök nemzetközi programokon való részvételére vonatkozó javaslattételt, a miniszterelnök külföldi látogatásainak, valamint a kormányfőhöz érkező külföldi partnerek magyarországi látogatásainak lebonyolítását.

Jobbik: csak részsiker az állampárti vezetők nyugdíjpótlékának felülvizsgálata

A Jobbik örül a nyugdíjpótlékok felülvizsgálatáról szóló módosító indítvány hétfői elfogadásának, de szeretné, ha még szélesebb körben elvonnák a "kommunista luxusnyugdíjakat" - jelentette ki Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A parlament hétfőn fogadta el fideszes és jobbikos képviselők azon kezdeményezését, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel; a zárószavazás erről a jövő héten lesz. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kell vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot.

Policy Agenda: feszültségeket hoz az önkormányzatok finanszírozása

A Policy Agenda elemzése szerint a szociális ellátások és a közmunka területén is feszültséget hoznak a jövő évi költségvetési javaslat önkormányzati finanszírozásra vonatkozó elemei. A szervezet szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte: a jövő évi költségvetési előterjesztés kisebb forrást tartalmaz egyebek mellett ápolási díjra, rendszeres szociális segélyre, adósságcsökkentési támogatásra. A szervezet két dolgot jelöl meg a csökkenés okaként: egyrészt azt, hogy egy 19 milliárd forintos részt átvisznek a jövőre létesülő járásokhoz, másrészt 15 milliárd forinttal többet adnak a természetben nyújtott szociális ellátásokhoz.

Vadgazdálkodók javaslata a vadászati törvény módosítására

A vadkárok kezelését és a vadászterületek kialakítását is érinti a Magyar Vadgazdálkodók Egyesületének most elkészült javaslata a vadászati törvény módosításához, amelyet a társszervezetekkel történt egyeztetés után megküldenek a döntéshozóknak - tájékoztatta az egyesület elnöke szerdán az MTI-t. Balsay Miklós elmondta, a három éve alakult szakmai szervezet (amelynek tagjai között az állami tulajdonú erdőgazdaságok többsége mellett vadfeldolgozással foglalkozó társaságok is vannak) a vadgazdálkodók és vadhúsfeldolgozók gazdasági érdekeinek, szakmai céljainak elősegítését, a világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra értékmegőrzését tűzte ki céljául.

DK: felháborító, hogy egy kormánybizottságra bízzák a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő stratégiai kérdéseket

A Demokratikus Koalíció (DK) felháborítónak tartja, hogy a kormány nem vonja be a parlamentet és a szakmai szervezeteket a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos döntésekbe, és a legfontosabb stratégiai kérdéseket egy kormánybizottságra bízza. A kormány a múlt hétfői Magyar Közlönyben nyilvánította kiemelt fontosságú beruházásnak a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk, illetve blokkok megvalósítását. Megjelent a Nukleáris Energia Kormánybizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat is: a testület elnöke a kormányfő, feladata pedig az új blokk, illetve blokkok várható tulajdonosi szerkezetének vizsgálata, a műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő nagyság és típus meghatározása, az engedélyezés előkészítése és biztonságos végrehajtása, illetve a szóba jöhető szállítók kiválasztási elveinek lefektetése.

Simor Andrást kérdezték a Malév privatizációját vizsgáló bizottságban

Meghallgatta Simor András jegybankelnököt, mint a Deloitte korábbi elnök-vezérigazgatóját szerdán a parlament Malév privatizációját vizsgáló eseti bizottsága. Simor András beszámolt arról, hogy a Deloitte Magyarország Kft.-nek két szerződése volt a Malév privatizációja során, az egyik a légitársasággal, a másik alvállalkozóként, a Burai-Kovács Ügyvédi Irodával. Mindkettőt 10 millió forint körüli ellenértékkel kötötték. A Malév megbízásából az információs memorandumot véleményezte a társaság, és működtette az adatszobát, amely az összes Malév szerződést és a kapcsolódó dokumentumokat tartalmazta - tette hozzá Simor András.

Vita a műemlékvédelmi rendszer átalakításáról

Nyílt levélben tiltakoztak műemlékvédelmi szakemberek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) építéshatósági jogkörének elvonása és a magyar műemlékvédelem vélt ellehetetlenítése ellen; L. Simon László kulturális államtitkár a vasárnap hatályba lépő törvénymódosítás mellett kiállva a kulturális örökségvédelem átfogó reformját helyezte kilátásba. A nyílt levelet aláíró tizennyolc szakember emlékeztet arra, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása elveszi a KÖH-nek, valamint a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáinak építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be

őket az építési engedélyezési folyamatba. A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban. A törvénymódosítással való egyet nem értése jeléül Tamási Judit, a KÖH elnöke július 1-jei hatállyal.

Nézőpont: tovább nőtt az MSZP-vel nyíltan szimpatizálók száma

Tovább nőtt az MSZP-vel nyíltan szimpatizálók száma a Nézőpont Intézet legfrissebb, reprezentatív felmérése szerint. A Heti Válasz számára készített kutatás szerint a szocialisták támogatottsága 12 százalékról 16 százalékra nőtt a megkérdezettek körében. A mostani erősödés mögött "az MSZP a Fidesz egyetlen lehetséges kihívója" üzenetek sűrűsödése állhat - olvasható az intézet elemzésében. Eközben a Fidesz elérte a ciklusban a legalacsonyabb szimpátiaindexét: 28 százalék szimpatizál nyíltan a kormánypárttal. A Nézőpont Intézet kutatása szerint azonban az olló zárulása csak látszólagos, sem a pártok, sem a politikusok szimpátiaindexéből nem szabad automatikusan következtetni a választói magatartásra. A részvételüket biztosra ígérő, aktív választók körében 44 százalékkal a Fidesz továbbra is jelentősen vezet (egy évvel ezelőtt még 59 százalékon állt ebben a körben), az MSZP 27, a Jobbik 16 százalékot szerezne. A Nézőpont Intézet 2010 áprilisa óta nem mért ilyen alacsony részvételi hajlandóságot: csupán a megkérdezettek 49 százaléka ígérte, hogy szavazna, 2010-ben 65 százalék járult az urnákhoz.

Tárki: közel áll egymáshoz a Fidesz és az MSZP támogatottsága

A Tárki Társadalomkutatási Intézet júniusi felmérése szerint továbbra is közel áll egymáshoz a Fidesz és az MSZP támogatottsága, bár kismértékben nőtt közöttük a különbség. A bizonytalan szavazók és a választásukat titkolók aránya változatlan, továbbra is a választók mintegy fele tartozik ide. A cég szerdán az MTI-vel azt közölte: a felmérés eredménye szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a májusi 16-ról 18 százalékra nőtt, a szocialista párté pedig 15-ről 14 százalékra csökkent. A biztos pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága a májusi 32 százalékról 36 százalékra emelkedett, az MSZP-é 31-ről 27 százalékra csökkent. A pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya nem változott: az elmúlt hónapban 49 százalék volt, jelenleg pedig 48 százalék.

Egészségügy

Megjelent az egészségügyi dolgozók bérrendezését tartalmazó törvény

A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent a legújabb elfogadott egészségügyi salátatörvény, amely az egészségügyi dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkezik, a gyógyszer-támogatási rendszerbe pedig bevezeti az úgynevezett spanyolt modellt.

Havas Szófia szerint a kórházszövetség elnöke politikai nyilatkozatot tett

Politikai nyilatkozattételnek tartja a Magyar Kórházszövetség elnökének keddi szavait Havas Szófia, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke, fővárosi MSZP-s képviselő. Az ellenzéki politikus az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: Rácz Jenő - aki 2004 és 2006 között a szocialista kormány egészségügyi minisztere volt - "semmi mást nem tett az elmúlt két évben, mint szóvivője volt a Fidesz-kormány egészségügyi államtitkárságának". A szocialista politikus az egészségügy átalakításával kapcsolatban "kevéske érdemnek" nevezte, hogy nem zárnak be kórházakat, kifogásolva ugyanakkor, hogy osztályok, ágyak szűnnek meg.

Nem vesztik el az ellátást a valóban rokkantak

Július elsejétől egyszerűbb és gyorsabb lesz a megváltozott munkaképességűek ellátásával kapcsolatos ügyintézés – közölte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője. Székely Ildikó azt írta, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás igénybejelentéseinek és kérelmeinek ügyében július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, de ezzel együtt a komplex minősítési eljárás orvosi, szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértői vizsgálatai nem változnak. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai „az erről szóló rémhírekkel ellentétben” nem változnak – hangsúlyozta

Oktatás

Új felsőoktatási keretszámok: 31.750-en tanulhatnak térítésmentesen alapképzésben, 5.550-en részösztöndíjat kaphatnak

Az új felsőoktatási keretszámokról szóló kormányrendelet szerint 31.750-en tanulhatnak majd alapképzésben térítésmentesen szeptembertől, részösztöndíjban 5.550-en részesülhetnek. A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár a keddi kormányszóvivő tájékoztatón jelentette be, közölve: ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma; az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte.

Több kategóriába sorolnák nemzetstratégiai célok alapján a felsőoktatási intézményeket    

Nemzetstratégiai célok alapján több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint. Egyes intézmények "kiemelt felsőoktatási intézmények" lehetnek, a komplex K+F tevékenységet végző egyetem "kutató" minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységet végző főiskola pedig "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphat a jövőben a tervezet szerint. A javaslatot július 4-éig lehet véleményezni. A kormany.hu oldalon közzétett, a kabinet által még nem tárgyalt dokumentum rögzíti, hogy a felsőoktatási minőség kiemelt kezeléséért - a nemzeti felsőoktatási törvény alapján - lehetőség nyílik az intézményeknek a minőség alapján történő differenciálására és céltámogatására.

Diákhitel: Tanulmányi hónapokra jár a szabad felhasználású kölcsön

A kormány rendelettervezete szerint a 2012/2013-as tanévtől a hallgatók csak a tanulmányi hónapokra igényelhetnének legfeljebb 50 ezer forint szabad felhasználású diákhitelt. Kötött felhasználású hitelcélnál tanulmányi félévenként a felsőoktatási intézmény részére igazoltan fizetendő képzési költségnek megfelelő összeg igényelhető. A hatályos rendelkezés is ekkora összegeket tartalmaz, nem szerepel azonban benne a tanulmányi hónapokra, illetve a tanulmányi félévre vonatkozó kitétel. A kormany.hu-n olvasható tervezetet július 3-ig lehet véleményezni.

Oktatási jogok biztosa: az új köznevelési törvény konfliktushelyzeteket idézhet elő

Az oktatási jogok biztosa az új köznevelési törvény kapcsán több lehetséges konfliktushelyzetre hívta fel a figyelmet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Aáry-Tamás Lajos szerint ilyen vita alakulhat ki az állami fenntartásba vétel, a tankötelezettség korhatárának csökkentése, illetve az egész napos iskola bevezetése körül. Aáry-Tamás Lajos az állami fenntartásba vételről azt mondta: nem világos, melyik lesz az a szervezetrendszer, amely másodfokú döntéseket hoz majd. Azok a panaszok, amelyek eddig polgármestereknél "megálltak", most felkerülhetnek államtitkárokhoz, miniszterekhez. Ezt a félelmét megosztotta az oktatáspolitika irányítóival is - jelezte.

Kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a kormány a közszolgálati egyetem új helyének kialakítását

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány azokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) a Ludovika Campuson való elhelyezéséhez kapcsolódó beruházásokkal függnek össze. A kabinet döntése a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.  Patyi András, az NKE rektora május közepén az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a tervek szerint 2013 végére már az egykori Ludovika Akadémia épületében működhet a közszolgálati egyetem központja, több tanszéke és könyvtára is. A 24 milliárd forintos beruházásra 4,5 milliárd forint költségvetési pénzt ad a kormány, a fennmaradó részt pedig az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni.

Együttműködési megállapodást kötött a Rába a győri egyetemmel

A tehetséges mérnökjelölteket támogató ösztöndíjrendszer létrehozásáról írt alá stratégiai együttműködési megállapodást szerdán Győrben Pintér István, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója Szekeres Tamással a Széchenyi István Egyetem rektorával.   Pintér István elmondta: a szeptemberben, mintegy száz diákkal induló új rendszer célja a gyakorlatorientált mérnökképzés támogatása, valamint az, hogy biztosítsa a jelenleg kétezer embert foglalkoztató járműipari vállalat szakemberigényét.

MSZP: egy kézbe kerülhet a tankönyvpiac

Kunhalmi Ágnes, a szocialisták elnökségi tagja szerint egy kézbe kerülhet a tankönyvpiac. A politikus szerdán azt mondta az MTI-nek, hogy a tankönyvpiac rendjének tervezett módosítása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ezen a területen is megjelennek az "oligarchák".    A változtatás után - amelyről kedden kezdett tárgyalni a parlament - a szakminiszter hagyhatná jóvá a tankönyveket, így akár monopolhelyzet is kialakulhat, főleg, hogy a miniszter által kiválasztott tankönyv helyett az iskolák nem választhatnának másikat - közölte Kunhalmi Ágnes.

Nyirő-ügy

Megsemmisítette a Hargita megyei Törvényszék a temetési engedélyt

A Hargita megyei Törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és szerdán kihirdetett ítéletében formai okok miatt megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt. "A törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és megsemmisítette a kiadott iratot" - közölte az MTI-vel Kardalus Erika bíró, a törvényszék szóvivője. A törvényszéknek harminc napon belül kell eljuttatnia a megindokolt ítéletet a feleknek, akik a kézbesítést követő 15 napban nyújthatnak be fellebbezést az ítélet ellen.

Kövér kabinetfőnöke: bízunk a jogállamban

Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke az MTI-nek azt mondta, bíznak a román jogállamban és abban, hogy Nyirő József újratemetésének nem lehet jogi akadálya. Veress László ezt arra reagálva közölte, hogy a Hargita megyei Törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és szerdán kihirdetett ítéletében formai okok miatt megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott, az író nevére szóló temetkezési engedélyt. Kövér László kabinetfőnöke az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy a Hargita megyei prefektus korábban elismerte: az újratemetés szervezői nem hibáztak, a hibát a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal követte el. A prefektus ezen álláspontját a bíróság is megerősítette - állapította meg.

Határontúli magyarság

Mesterházy: a határon túli magyarsággal való kapcsolatokban nincs helye a pártpolitikának

A határon túli magyarsággal való kapcsolatokban nincs helye a pártpolitikának, erről egy nemzetpolitikai minimumot kell kialakítani - vélekedett szerdán Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke Bukarestben, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel egyeztetett. Mesterházy - aki az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (SÚD) frakcióülésére érkezett a román fővárosba - kedden az RMDSZ elnökével, szerdán pedig a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióvezetőivel is találkozott.

Révkomáromi tanácskozás - Potápi: Örülnénk, ha szlovák parlamenti bizottság Magyarországon ülésezne

A felvidéki magyarság létszámcsökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovák-magyar viszony és a magyar-magyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága ötödik kihelyezett, révkomáromi ülésének súlyponti témáit szerdán. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozót követő sajtóértekezleten azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel.

Lajcák: illendő lett volna értesíteni a szlovák parlamentet

A szlovák külügyminiszter szerint illendő lett volna, hogy a magyar Országgyűlés értesítse a nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett révkomáromi üléséről a szlovák törvényhozást. Szlovákia a schengeni övezet tagja, és nem kérdőjelezi meg, hogy a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának joga van a révkomáromihoz hasonló kihelyezett ülést tartani Szlovákiában, de "az alapvető illem" megköveteli, hogy az Országgyűlés értesítse ilyen kezdeményezésről a szlovák törvényhozást - vélekedett Miroslav Lajcák a SITA hírügynökség szerdai jelentése szerint.

Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról Szász Jenő, az MPP elnöke

Lemondott a székelyudvarhelyi városi tanácsban szerzett képviselői tisztségéről Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A pártelnök a városi tanács alakuló ülésén jelentette be, hogy lemond mandátumáról, és átadja önkormányzati képviselői helyét a listán utána következő jelöltnek. Döntését azzal magyarázta, hogy az elkövetkező időszakban az országos politikára kíván összpontosítani.

Európai Unió

Győri Enikő: növekedésre és fegyelmezett gazdálkodásra is szükség van Európában

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az Európai Unióban egyszerre van szükség növekedésre és fegyelmezett gazdálkodásra, a növekedést viszont nem állami beavatkozással, a külső adósságállomány felduzzasztásával kell ösztönözni. Az államtitkár a tárca által szervezett szerdai háttérbeszélgetésen kifejtette, az Európai Unió a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásban egyelőre többet tud felmutatni, mint a növekedésben - utóbbival az unióban minden tagállamnak problémái vannak.

A diákigazolvány kedvezményrendszerének kiterjesztését javasolta Mihalovics Péter az Európa Tanács ülésén

A kormány Új nemzedék jövőjéért programjáról tájékoztatta a résztvevőket Mihalovics Péter, a program kormányzati koordinációjáért felelős miniszteri biztosa az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi vitanapján, ahol egyebek mellett a diákigazolvánnyal járó kedvezmények kiterjesztését is felvetette. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint Mihalovics Péter a magyar helyzetről és lehetőségekről szólt, s kijelentette: "Magyarország készen áll arra, hogy az Új nemzedék jövőjéért programmal üzembe helyezett, a fiatalokkal közösen kialakított partnerségi együttműködést fenntartsa és továbbfejlessze, európai színtérre kiterjessze, és más államokkal összefogva indítson támadást a fiatalokat sújtó munkanélküliség ellen".

Tabajdi Csaba az Európai Bizottsághoz fordult a VITUKI "ellehetetlenítése" miatt

Az Európai Bizottsághoz fordult Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő a "VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet ellehetetlenítése" miatt.    Az MTI-hez eljuttatott közleményében a képviselő ismerteti: arról kérdezte az uniós végrehajtó testületet, "hogyan érinti a Vidékfejlesztési Minisztérium VITUKI felszámolásáról hozott döntése a víz keretirányelv és más uniós dokumentumok, így a Duna-stratégia keretében vállalt magyar kötelezettségek teljesítését". Felhívta a figyelmet arra, hogy "a VITUKI feladatait részben átvállaló Nemzeti Környezetügyi Intézet költségvetési finanszírozása és személyi állománya jelentősen elmarad a feladatok ellátásához szükséges színvonaltól".

Hahn: a Duna-stratégia lökést adhat az új tagállamok növekedésének

Az Európai Unió Duna-stratégiája lökést adhat az új tagállamok növekedésösztönző törekvéseinek is - mondta Johannes Hahn regionális biztos szerdán Bécsben, hét országot érintő körútja első állomásán.A Duna menti makroregioális együttműködés egyik területe lehet az érintett területek közép- és kisvállalkozásai közötti kapcsolatok megteremtése - mutatott rá az osztrák uniós biztos Michael Spindelegger osztrák külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján. Rámutatott, hogy az Osztrák Gazdasági Kamara már elindított egy ilyen vállalkozói fórumot.

Az EKB kamatot csökkent a jövő héten szakértők szerint

Az Európai Központi Bank (EKB) rekord alacsony szintre csökkenti irányadó kamatát kedden a Reuters által megkérdezett elemzők szerint. A 71 szakértőből 48 számít arra, hogy az EKB 0,75 százalékra szállítja le irányadó kamatát, amin nem változtat legalább a jövő év végéig. A bank 2011. december 14-én csökkentette 25 bázisponttal a kamatot a jelenleg is érvényes 1,0 százalékra. Két hete a szakértők többsége még úgy vélte, hogy az EKB jövő heti ülésén nem változtat a kamatszinten belátható időn belül. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy júniusban tovább romlott a fogyasztói bizalom az euróövezetben, ahol csökkent a foglalkoztatottság és tovább hanyatlott az ipari termelés.

Londoni elemzők rontják jövő évi euróövezeti, közép-európai GDP-előrejelzésüket

A folytatódó adósságválság miatt meredeken csökkentették jövő évi euróövezeti - és emiatt közép-európai - GDP-előrejelzésüket szerdán londoni felzárkózó piaci elemzők.    Úgy vélték ugyanakkor, hogy a valutaunió szétesése nem várható, még Görögország távozása sem, mert az euróövezet felbomlása sokkal drágább alternatíva lenne az egyben tartásánál.

EU-bizottság: továbbra sem biztató a foglalkoztatási és szociális helyzet a tagországokban

Az Európai Bizottság negyedéves munkaügyi jelentése szerint az Európai Unió tagországaiban az idei első negyedévben mutatkoztak ugyan a javulás bizonyos jelei, de a foglalkoztatási és szociális helyzet továbbra sem biztató. A jelentés megerősítette, hogy a foglalkoztatás az EU-ban stagnál, az euróövezetben pedig csekély mértékű csökkenést mutat. Az uniós munkanélküliségi átlag az év eleje óta 10 százalék fölött van, és a vizsgált időszakban a tagállamok nagy részében emelkedett. Andor László foglalkoztatási biztos szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a tagországok jelentős részében a foglalkoztatási helyzet és a megélhetési feltételek romlanak.

Az EU kész megállapodni Ciprussal a pénzügyi mentőcsomagról

Az Európai Unió kész megállapodni Ciprussal a pénzügyi mentőcsomagról - derült ki az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdai közös nyilatkozatából. A dokumentum szerint az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyetértenek Ciprus azon értékelésével, hogy a szigetországnak nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében, és készek megállapodni egy ilyen programról Nicosiával. A szakminiszterek szerdán telekonferenciát tartottak a ciprusi kérésről.