Döntött a parlament a biztosítási adó bevezetéséről

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot. A 248 igen szavazattal, 83 ellenszavazat mellett elfogadott kormányzati előterjesztés szerint a biztosítási adó mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig a 10 százaléka. A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új adónem - amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg - nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. Az új adónem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredeti tervei szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után, ám a parlament a múlt héten támogatta a költségvetési bizottságnak azt a módosító indítványát, amely alapján a baleseti adó továbbra is fennmarad.

Nemzeti tulajdonba kerülnek a vízi közművek

Négy fideszes képviselő önálló indítványának célja a jelenleg gazdaságtalanul üzemeltetett önkormányzati víziközmű-cégek integrálása, hogy azok elfogadható költséggel működjenek, és ne lehessen külföldi cégeknek átadni őket. Az előterjesztők szándéka szerint a változtatással negyven-nyolcvan szolgáltató végezheti azt a munkát, amelyet jelenlegi körülbelül négyszáz lát el. Emellett a több törvényt is módosító javaslat egységesíti a vízi közművekre vonatkozó szabályokat, mivel a szolgáltatók jelenleg különböző módon, kötelezettségekkel és feltételekkel működnek. Fontos változás, hogy a jövőben nem az önkormányzatok határozzák meg a szolgáltatási árakat, hanem ez állami hatáskörbe kerül, ugyanúgy mint a vízközmű-szolgáltatás infrastruktúrájának fenntartása. Ennek célja, hogy a rezsiköltségekben fontos szerepet játszó díjakban csak olyan költségek szerepeljenek, amelyeket valóban a felhasználóknak kell megfizetniük.

Tranzakciós illeték januártól az átutalások, a csekkbefizetések és a kincstári műveletek után

Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a parlament, a fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztve. A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is. A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül.

Rogán: a spekulációs jegybanki műveleteknek is gátat szabhat az illeték kiterjesztése

A Fidesz szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Államkincstár sem kaphat mentességet, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlamentben arról beszélt: a kormány az európai államok többségénél jobban kezeli a válságot, és összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a munkát terhelő adókat.  Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják. A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt.

A Jobbik elutasítja a tranzakciós illeték bevezetését

A Jobbik elutasítja a tranzakciós illetéket és tiltakozik bevezetése ellen, annak az eredeti célokkal ellentétes hatásai miatt - mondta Volner János frakcióvezető-helyettes. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén szavaz a tranzakciós illeték bevezetéséről. Volner János szerint az illeték lényegében egy új adónem, amelyet ráadásul garantáltan a lakosságra hárítanak.   Vagyis a Jobbik szerint az új adó elszegényíti a magyar embereket és tönkreteszi Magyarország gazdasági növekedését, valamint visszaveti a vállalati hitelezést is.

LMP: a kormánynak vissza kellene vonnia a sárgacsekk-adót

Az LMP szerint a kormánytöbbségnek vissza kellene vonnia a sárgacsekk-adót és elölről kezdeni a tervezést - írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Scheiring Gábor. A politikus az adót igazságtalannak és dilettánsnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy azzal végeredményben az emberek és kisvállalkozások hétköznapi befizetéseit és átutalásait fogják "megsarcolni".

Az Autonómok szerint a mindennapi költségeket növeli az új teher

Bírálja a tranzakciós illeték bevezetését az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). Úgy vélik: a "sárgacsekkadó" tovább rontja a munkavállalók, családjaik és a nyugdíjasok helyzetét, növeli mindennapi megélhetési költségeiket. Hangsúlyozzák, hogy az új terhet minden munkavállalónak meg kell fizetnie, azoknak is, akiket az "igazságtalan és aránytalan" egykulcsos szja is sújt. Ahelyett veti ki a kormány ezt az adót, hogy bevezette volna a progresszív adózást, amely messze fedezte volna a munkahelymegőrzés akciótervének költségeit - fogalmaz az ASZSZ.

Új törvény szabályozza a szakmaközi szervezetek működését

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok valamint szakmaközi szervezetek működését kívánja szabályozni a jogalkotó. Az Európai Unió agrárpiaci rendtarásának intézményrendszerében, az ágazatok piacszabályozásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi szervezetek. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket illetve feldolgozókat) fogja össze. Az új jogszabály az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lép, a változtatást a Ház 283 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, a szocialisták 38 nem voksa ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el.

VM: az Országgyűlés előtt az agrárkamarai törvénytervezet

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési kamaráról szóló törvénytervezetet azt követően, hogy a kormány a múlt héten megtárgyalta és elfogadta a dokumentumot - közölte a szaktárca. A javaslat lehetőséget teremt a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplői számára egy jól szervezett, a helyi érdekeket jól ismerő és képviselő köztestület felállítására. A tervezet alapján a termelők és feldolgozók összefogva, állami beavatkozás nélkül is hatékonyan el tudják érni céljaikat. A gazdasági válság hatására Európa-szerte felértékelődtek a gazdasági együttműködés különféle formái. Ezek a közjogi típusú kamarai rendszert működtető országokban jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalkozások túlnyomó része a gazdasági válság ellenére is meg tudta őrizni versenyképességét - jegyzi meg a közlemény.

Új törvény lép az agrárpiaci rendtartás helyébe

A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a közeljövőben minél több ágazatban jöjjön létre szakmaközi szervezet - hangsúlyozza a szaktárca annak kapcsán, hogy elfogadta hétfőn az Országgyűlés a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvényt, amely az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály helyébe lép. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: az új jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok, valamint szakmaközi szervezetek működését szabályozza. Egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a hatékony piacszabályozást az egyes ágazatokban.

MSZP: a kormány elfogadhatatlan módon vezetne be kötelező kamarai tagságot az agráriumban

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a vidékfejlesztési miniszter csupán néhány órával a hétfői parlamenti ülés előtt nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatát, amellyel akár már csütörtökön kötelező kamarai tagságot vezethetnek be az agrár- és élelmiszergazdaságban. Gőgös Zoltán a szocialisták szakpolitikusa, országgyűlési képviselő erről hétfőn, az Országgyűlés épületében tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Hangsúlyozta, a kötelező kamarai tagságot nem tartják nagy problémának, azzal ugyanakkor már nem értenek egyet, hogy a kormányoldal mindezt négy nap alatt mondatná ki a parlamenttel a kivételes sürgős eljárást igénybe véve. A parlament ugyanis még a hétfői ülésnapon összevont általános és részletes vitát tart Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előterjesztéséről, és akár már csütörtökön, a nyári rendkívüli ülésszak végén dönthet a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról - fejtette ki a politikus.

Az LMP nem vesz részt az agrárkamarai törvény vitájában

Az LMP nem vesz részt az agrárkamarai törvény hétfői vitájában, mert a párt szerint a törvényjavaslatot csak egy pénzügyi átvilágítás eredményeinek megismerése után, a tervezet társadalmi és szakmai vitáját követően lehet megtárgyalni és elfogadni - közölte Szabó Rebeka. A képviselő hozzátette: a Lehet Más a Politika a javaslat tartalmával sem ért egyet. A politikus úgy fogalmazott, hogy habár a jogszabályt egy évvel korábbra ígérték, azt most mégis "lóhalálában" terjesztették a Ház elé. Hozzátette, hogy a benyújtott javaslatot nem csak az Országgyűlés szakpolitikusai, de a szakmai szervezetek és a kamara jelenlegi vezetése sem ismeri. Szavai szerint a képviselőknek ráadásul úgy kellene megtárgyalniuk a javaslatot, hogy a miniszteri biztos nem számolt be a kamara gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, a szervezetet illető tapasztalatokról.

Alelnöke is lesz a Nemzeti Kulturális Alapnak

Négyéves időtartamra alelnök is kinevezhető a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) élére, aki a jövőben az elnök általános helyettese lesz, de önálló feladatköröket is kap. Az erről rendelkező törvénymódosítást hétfőn 245 kormánypárti igen szavazattal és 91 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A változtatásokra azért volt szükség, mert L. Simon László - aki 2011 őszétől töltötte be az NKA elnöki posztját -, június 18-ától az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett. A változtatások lehetővé teszik, hogy széles jogkörrel, alelnöki pozícióban irányítsa a szervezetet.  A NKA elnöki tisztét betöltő ágazati miniszter eddig a feladatot delegálhatta, a jövőben azonban ezt nem teheti meg, vagyis az alap elnöke a mindenkori kulturális miniszter lesz. Változás még, hogy az NKA irányító szervének, azaz a bizottságának az alap elnöke és alelnöke is tagja lesz.  Az elnök és az alelnök feladatait végrehajtási rendelet határozza majd meg, valamint a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumok létrehozásának szabályait is rendeletben alkothatja meg a miniszternek.

A NAV-törvény módosítása versenyképessé teszi a pénzügyi nyomozók illetményét

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosításának célja a szervezet illetményrendszerének egységesítése mellett, a NAV bűnügyi tevékenységének megerősítése azáltal, hogy versenyképessé teszi a pénzügyi nyomozók illetményét.  Jelenleg nagy különbségek vannak a NAV-nál dolgozó pénzügyi nyomozók és a rendőrségnél hasonló munkakörben dolgozók bére között, ami elvándorlást okoz. Egy egyéves gyakorlattal rendelkező rendőrtiszt nyomozó bére például 290 ezer forint, míg az ugyanilyen tapasztalatú NAV-nyomozók csak 210 ezer forintot keresnek. Az új besorolás megszünteti az indokolatlan különbséget. A változás 800 pénzügyi nyomozót érint.

Az egyszerűsítés jegyében módosították a bortörvényt

Módosította a parlament a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt, hogy a gazdálkodók a jövőben egyszerűbb adminisztrációval dolgozhassanak. A törvénymódosításnak - amelyet egyhangúlag szavazott meg a Ház - fontos eleme, hogy 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok is átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a hegyközségekhez. Így a szakemberek szerint felgyorsulhat az adminisztráció - hatékonyabbá téve mind a telepítési, mind a kivágási jogok alkalmazását -, helyben hozhatják meg a szükséges döntéseket, és jelentősen növekszik a helyi hegybíró szerepe is.

Erzsébet-utalványban fizethetik augusztustól a szociális segély egy részét

A települési önkormányzatok augusztus 1-jétől rendeletben írhatják elő, hogy legalább tízezer forintnyi rendszeres szociális segély folyósításakor az ellátás összegéből ötezer forintot készételvásárlásra felhasználható Erzsébet-utalványban fizetnek ki. A parlament erről hétfőn a szociális tárgyú törvények módosításával döntött. Változik a gyermekvédelmi törvény is: a módosítás értelmében a település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak október 1-jétől nem pénzben, hanem Erzsébet-utalványban nyújt támogatást. Az Országgyűlés rögzítette azt is, hogy a következő tanévtől a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül nem jár családi pótlék akkor, ha a tanuló ötven órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.

Az LMP nem vesz részt az Országos Fogyatékosügyi Program vitájában

A jelentéssel egy teljes évet késő kormánypártok ismét megmutatták: a parlamentet bábszínháznak tekintik, a több tízezer ember sorsáról szóló jelentést pedig semmibe veszik. A kormánynak kétévente jelentést kell készítenie a parlamentnek az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról szóló intézkedési terv időarányos teljesítéséről. z LMP botrányosnak tartja, hogy miután a kormánypártok nem teljesítették a kötelességüket és egy évet késtek a jelentés elkészítésével, a mai napon negyed órával az ülés kezdete előtt találták ki, hogy a jelentés napirendre kerüljön. Ezzel a kormány ismét megmutatta: a parlamenti munka számukra csak színjáték, a fogyatékos emberek pedig másodlagos állampolgárok. Az egy éves késéssel benyújtott jelentés ráadásul nem más, mint egy felsorolásszerű anyag az egyes intézkedésekről, nélkülözi az Országos Fogyatékosügyi Programban foglalt célok megvalósulásának, az azokban való előrehaladásnak érdemi értékelését. – áll Szél Bernadett, országgyűlési képviselő közleménylben.

Kormányzat

A kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek a munkahelyvédelmi programot

A kormány kedden benyújtja az Országgyűlésnek a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi programot az adótörvényeket módosító javaslat keretében - jelentette be Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A munkahelyvédelmi csomag benyújtását követően megkezdődik a program részleteinek egyeztetése az érdekképviseletekkel, s az egyeztetések után ősszel, feltehetően szeptemberben fogadhatja el a módosított törvényeket a parlament. A csomag forrásait mindenképen megteremti a kormány.  A munkahelyvédelmi program keretében egyeztetni kell a jövő évi minimálbérekről és bérminimumról, a bérkompenzációról, valamint a járulékcsökkentő csomagról - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

Czomba Sándor megint átverte a munkavállalókat

A foglalkoztatásért felelős államtitkár Mesterházy Attila felszólalására is a Fidesz szokásos számmisztikájával reagált, így sajnos ma is átverte az egymillió új munkahely ígéretével immár több mint két éve hitegetett magyar munkavállalókat. Az MSZP konkrét munkahelyteremtő javaslataira a szokásos ”elmúltnyólcévezős” stílusban reagáló Czomba Sándor vetítésével ellentétben az igazság a következő: 1. 2008 szeptemberében 3 millió 924 ezer volt a foglalkoztatottak száma, mintegy 75 ezerrel több, mint jelen pillanatban. 2. A 2010-es kormányváltáshoz képest a munkanélküliek száma nőtt. 3. A gazdasági szférában a foglalkoztatottak száma csökkent. 4. A közfoglalkoztatottak száma nőtt – igaz, csak azért, hogy minél többen tengődhessenek a két éve még 60 ezer forintos bér helyett ma már csupán 47 ezer (reálértéken alig 35-38 ezer) forintból. 5. Miközben kilencről három hónapra csökkent az álláskeresési támogatás ideje, s ezzel párhuzamosan az ellátás összege is, jelenleg alig 11 százalék a munkanélküli regiszterben a támogatásban részesülők aránya, 37 százalékuk szociális ellátott, a maradék 52 százalék pedig semmilyen támogatásban nem részesül. Fentiek tükrében javaslom Czomba Sándornak, hogy a dolgozók munkaerő-piaci pozícióit súlyosan károsító munka törvénykönyve, vagy épp az egymillió új munkahely ígéretével immár több mint két éve hitegetett magyar munkavállalók átverése helyett a jövőben maradjon inkább a tényeknél! – áll Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökének közleményében.

Kövér - nagyrész elvégezték az ország átalakításához szükséges munkát

 Az Országgyűlés elnöke szerint nagyrészt elvégezték azt a munkát, amit az ország újjáalakítása igényelt. A házelnök értékelve az eddigi törvényhozói munkát és a hamarosan záruló tavaszi ülésszakot kifejtette: 467 törvény és 267 országgyűlési határozat született, ez minőségi és mennyiségi eredménynek egyaránt tekinthető. Ebből 60 százalék volt törvénymódosítás, a többi pedig új törvény - fűzte hozzá Kövér László, aki azt mondta, lassul a tempó, és ősszel további lassulásra számít.  Mint kifejtette: 150 törvényt fogadtak el 2010-ben, 2011-ben 215 törvény, idén június 25-ig pedig 98 törvény született. Azok a törvények melyeket módosítani kell elenyésző számban fordulnak csak elő - jegyezte meg.

Magyar Hírlap - Kövér László: puccsal akarták eltávolítani Orbán Viktort

Kövér László házelnök azt mondta, hogy külső erők puccsal el akarták távolítani helyéről Orbán Viktor miniszterelnököt, de szerinte erre nem volt reális esély, a januári Békemenet ugyanis csattanós választ adott a próbálkozásra. Az Országgyűlés és a Fidesz választmányi elnöke fárasztónak nevezte a nagyhatalmak különböző személyiségeitől érkező folyamatos kioktatást; véleménye szerint folyamatos hecckampányt folytatnak a kormány és személye ellen is. Azt mondta: voltak próbálkozások a miniszterelnök elmozdítására, az amerikai külügyminiszter tanácsadója több interjújában is kifejtette, ha nem megy demokratikus úton, más módon kell eltávolítani Orbán Viktort. Ha a békemenet a rendszerváltozás hajnalán vonul végig, sok minden egészen máshogy alakul. Kövér László komolytalan ötletnek nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyes vezetőinek azon kezdeményezését, hogy induljanak el a következő magyarországi választásokon.

A VDSZ ötpontos költségvetési módosító csomagot állított össze

Ötpontos költségvetési módosító csomagot állított össze a VDSZ szakszervezeti szövetség azt követelve, hogy a kormány tárgyaljon a munkavállalókkal, és a 2013-es büdzsé végleges kialakítása során vegye figyelembe javaslataikat. Egyebek mellett az állami apparátusra szánt pluszforrások befagyasztását, s az így felszabaduló pénzből a kieső műszakpótlék visszatöltését szolgáló válságalap létrehozását szorgalmazzák. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) sürgeti, hogy duplázzák meg a 2013-ra szánt munkavédelmi célú állami forrásokat, mert úgy vélik,  hogy önálló szervezetre, és a csökkentett büdzsé helyett kiemelt támogatásra van szükség a hatékony ellenőrzéshez. Havonta legalább 12.500 forintos adómentes étkezési juttatást követelnek a dolgozóknak, valamint azt is, hogy legyen újra adómentes az üdülési támogatás. Az ötpontos csomag követelései között szerepel az is, hogy "a terméketlen közmunkaprogramokra szánt forrásokat fordítsák valódi munkahelyteremtés támogatására".

MABISZ: súlyos teher a biztosítási adó a biztosítóknak

Súlyos teher a biztosítói szektor számára a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó - hangsúlyozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A szövetség rámutat: a teher növekedése ráadásul szűkülő piacon következik be. Az adó bevezetése a vagyonbiztosításokat érinti, az érdekképviselet reméli, hogy ez nem okoz majd zavarokat a piacon. Különösen fontosnak tartja a MABISZ azt, hogy a biztosítások elterjedtsége ne csökkenjen. A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabály-tervezethez képest történt néhány - mind az ügyfelek, mind a biztosítók számára - kedvező módosítás is a jogszabályban. Így a tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása - a vele megegyező mértékű biztosítási adó helyett - például közel 4 millió autós számára jelent könnyebbséget, illetve előz meg jelentős kényelmetlenséget - mutatnak rá.

Civilek szerint a kormány nem tájékoztat a kizáró gondnokságról

Március óta nem tájékoztatja a kormány a civil szervezeteket arról, hogy az új polgári törvénykönyvben (Ptk.) benne marad-e a kizáró gondnokság vitatott jogintézménye - közölte az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Éfoész). A szervezet felidézte: az új Ptk. februárban nyilvánosságra hozott tervezetéről az annak előkészítéséért felelős Székely László miniszteri biztos márciusban egyeztetett az érintett civil szervezetekkel.  Arról azonban, hogy a jogszabálytervezetben cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságként szereplő, a szövetség szerint súlyosan jogfosztó, nemzetközi egyezményeket sértő kategória kikerül-e a törvényből, a kormány részéről azóta senki sem tájékoztatott - írták a közleményben.

A magyar érdekek védelmét kérte a Régiók Bizottságának magyar delegációjától a közigazgatási miniszter

A pártérdekek helyett a magyar érdekek védelmét kérte a Régiók Bizottságának magyar delegációjától a közigazgatási miniszter. Navracsics Tibor az uniós bizottságra utalva azt mondta, a Régiók Bizottsága az integráció elmúlt 20 évének egyik sikertörténete. Emlékeztetett arra, hogy az intézmény megalakítását korábban sokan kételyekkel fogadták, és úgy gondolták, nincs szükség egy területi érdekképviseletre, mert annyira sokszínű az Európai Unió, hogy nem találnak közös nevezőt. Hozzátette: a Régiók Bizottsága azonban fontos intézménnyé nőtte ki magát; részben a tagállamok, részben pedig az azok alatti területi szintek érdekképviseletét megjelenítő szervezet.     A miniszter szavai szerint a jövőben is az az elsődleges feladat, hogy a testületben ne a pártelvű képviselet valósuljon meg, hanem a helyi, regionális érdekek képviselete.

Gazdaság

Cséfalvay: gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttműködése

A tagállami 5 millió eurós hozzájáruláshoz az Európai Bizottság (EB) ugyancsak 5 millió eurót tesz hozzá, ezzel indul a Duna Régió Kutatási és Innovációs Alap (DRRIF) 2013 őszétől - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.  Hétfőn Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezető fejlesztési tisztségviselői. A fórumon részt vevő Cséfalvay Zoltán áttörésnek minősítette azt, hogy első ízben csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna Régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 őszén, hogy előtte "tömöríteni kell" a bilaterális kutatási együttműködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül. A résztvevők külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lévő geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.

Új program segíti a pályakezdő fiatalok munkába állását

Hárommilliárd forintos munkaerőpiaci programot indít a pályakezdő fiatalok álláshoz juttatása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - jelentette be Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára. A konstrukció keretében a munkaadók a 2012. szeptember 1. és december 31. között foglalkoztatott, regisztrált pályakezdő álláskeresők után támogatásként megkapják a bér és a szociális hozzájárulási összegét a minimálbér kétszereséig - mondta az államtitkár. Számítások szerint a keret 3000-3500 pályakezdő munkába állását segítheti - közölte Czomba Sándor.

A tanyaprogram pályázatait mától lehet beadni

A Tanyafejlesztési Program új pályázati időszaka hétfőn megnyílt, augusztus végéig 240 alföldi településről lehet beadni a pályázatokat. Az idén 1,5 milliárd forint jut a tanyás térségek fejlesztésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hétfői tájékoztatása szerint a pályázatot hasonló rendszerben hirdették meg, mint tavaly. Önkormányzatok, önkormányzati társulások és tanyagazdaságok is jelentkezhetnek, az önkormányzatok 90, a tanyagazdaságok 75 százalékos támogatást kaphatnak.  Jövőre várhatóan 2 milliárd forintos kerettel folytatódik a program.

Egyeztetés a Professzorok Batthyány Körével az új földtörvényről

A Professzorok Batthyány Körével folytatott egyeztetést hétfőn az új földtörvényről a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - közölte a VM az egyeztetést követően. A közlemény emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a Professzorok Batthyány Körét, hogy vegyen részt az új földtörvény társadalmi vitájában. A jogszabály-tervezet július 12-én kerül a parlament elé, ám a társadalmi vita a benyújtást követően is folytatódni fog.

Az elemzők biztatónak tartják a külkereskedelem májusi adatait

A májusi külkereskedelmi statisztikában már megjelent a Mercedes termelésének megindulása az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a tavalyinál is nagyobb éves exporttöbblet is elképzelhetőnek tartanak a külkereskedelmi forgalom alakulásáról hétfőn közölt előzetes adatok alapján. Megközelíti a várakozásokat a májusi 701,2 millió euró külkereskedelemi többlet, ami minimálisan meghaladja a tavalyi 698,2 millió eurót - közölte Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője.

Kisebb lehet az árleszállítások kínálata

Megkezdődött a nyári árleszállítás, az akciós kínálat azonban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint kisebb lehet a kiskereskedők és a fogyasztók lapos pénztárcája miatt - írja a hétfői Napi Gazdaság. Az árleszállítások súlyának csökkenését elsősorban az üzletekben elköltött pénz mennyisége jelzi. A háztartások ruházati cikkekre a pénzügyi válság előtt mintegy 400 milliárd forintot költöttek, tavaly pedig már csak 386 milliárd forint volt a ruházati piac forgalma. Ez a boltok számának jelentős csökkenésével is társult: öt évvel ezelőtt még csaknem 26 ezer üzlet kínált lábbelit és ruházati terméket, a múlt év végén már kevesebb, mint 23,5 ezer - írja a lap.

Stratégiai partneri megállapodást köt az NGM a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-vel

Stratégiai partneri megállapodást köt a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a nagyvállalat magyarországi termelésének bővítése, és a beszállítói együttműködés szélesítése érdekében - közölte a minisztérium az MTI-vel. A megállapodás keretében a Coca-Cola Magyarország erősíti a magyar beszállítók jelenlétét ellátási rendszerében.

IMF/EU

Varga Mihály: kemény tárgyalásokra készülünk

Kemény tárgyalásokra készül Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki főleg adózási kérdésekben számít vitára – mondta az m1 Ma Reggel című műsorában. Varga Mihály szerint nem kizárt, hogy a hiteltárgyalások során előkerülhet a vagyonadó vagy az ingatlanadó kérdése is. A tárca nélküli miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban Ukrajnában, Romániában, Lengyelországban váratlan témákat is előhozott a tárgyalódelegáció. A miniszter szerint, ha a tárgyalások során a magyar gazdaságpolitika alapelemeit érintik, akkor el fogják mondani, hogy a kormány erről másképp vélekedik. Úgy fogalmazott: meglátják, hogy lehet-e kompromisszumot kötni. Közölte azt is, azzal a nyitottsággal fognak a tárgyalóasztalhoz ülni, amit korábban ígértek. Varga Mihály biztos abban, hogy a tranzakciós illeték ügye elő fog kerülni a megbeszéléseken.

Martonyi: azonnali lépések kellenek az unió válságának megoldására

Azonnali és határozott lépésekre van szükség az Európai Unió válságának megoldására – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter. Nincs választási lehetőség, cselekedni kell, ennek elmaradása vagy az eurózóna, illetve a közösség robbanásához, vagy egy, az egész Európai Uniót érintő lassú és fokozatos bomlási folyamathoz vezet - mondta a magyar diplomácia vezetője, a Szegedi Tudományegyetem professzora az intézmény által szervezett Európai Nyári Egyetem egyik előadásszünetében rendezett sajtótájékoztatón.

Állami garancia nélkül is feltőkésítheti bankokat az uniós ESM

Az euróövezeti közös bankfelügyelet létrehozása után a bankok feltőkésítéséhez nem lesz többé szükség állami garanciára - közölte hétfőn az EU-Bizottság szóvivője. "Szeretném világossá tenni, hogy nem lesz szükség állami garanciára a bankok közvetlen feltőkésítéséhez az ESM-ből" - jelentette ki Simon O'Connor, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa, Olli Rehn szóvivője, utalva az euróövezet állandó mentőalapjára, az európai stabilitási mechanizmusra (ESM).

Kinevezték Venczl Lászlót az uniós ügyészségi együttműködési szervezet magyar tagjának

 Venczl László ezredest, legfőbb ügyészségi tanácsost Polt Péter legfőbb ügyész júniusban jelölte ki az Eurojust magyar nemzeti tagjává, a július elsejei hivatalos kinevezést az EU szabályainak megfelelően jóváhagyta az uniós tagországok miniszteri tanácsának főtitkára. A közlemény szerint a korábbi magyar nemzeti tag, Lévai Ilona is a Eurojustnál folytatja pályafutását, magyar nemzeti szakértőként.

Az EKB elnöke nem zárja ki a további kamatcsökkentést

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke nem zárja ki a további kamatcsökkentés lehetőségét. Mario Draghi ezt hétfői európai parlamenti meghallgatásán jelentette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy csökkentheti-e az EKB a múlt héten bejelentett 0,75 százalék alá a kamatot. "Meg kell nézni az aktuális helyzetet, meg kell nézni az adatokat és a következményeket, és a kormányzótanácsban majd az alapján döntünk, hogy mi legyen a következő lépés" - mondta.

Külpolitika

Orbán-Tőkés-találkozó: közös magyar érdek a stabil román jogállam

Közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése Romániában Orbán Viktor miniszterelnök és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége szerint. A találkozón részt vevők áttekintették a romániai helyzetet, és megállapították, hogy közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában - közölte a sajtófőnök. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki a legutóbbi romániai választáson az EMNP kampányfőnöke volt. A magyar kabinetet a kormányfő mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.

Orbán-RMDSZ-találkozó: az őszi romániai választás is téma volt

Alapvető fontosságúnak tartja Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. A kormányfő hétfőn Budapesten találkozott Kelemen Hunorral és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. A tárgyalásról beszámoló Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen - amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is – áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind pedig a magyarság szempontjából.

A román belpolitikai helyzetről tárgyalt Orbán Viktor és Szász Jenő

A kormányfő a nap folyamán mindhárom romániai magyar párt vezetőivel egyeztetett az Országházban. A Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével zajló találkozón a tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek "a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről" is.

Fidesz: kettős mércét alkalmaz az MSZP

Mély megdöbbenéssel fogadta a Fidesz, hogy MSZP-s képviselők a múlt héten leszavazták azt a javaslatot, hogy az Európai Parlament (EP) vegye napirendre a balliberális román kormánynak "a törvényesség határain messze túllépő, a demokráciát és jogállamiságot súlyosan veszélyeztető, a magyar kisebbség számára rendkívül hátrányos" intézkedéseinek ügyét - közölte a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A kormánypárti politikus szerint az MSZP-s képviselők mindig a demokratikus intézmények függetlenségére hivatkoznak, ha az ürügyet szolgáltat arra, hogy saját hazájukat feljelentsék. "Ugyanakkor a valódi jogsértések felett szemet hunynak, ha azokat egy balliberális kormány követi el. A szocialista képviselők ezzel nem először bizonyítják be, hogy kettős mércét alkalmaznak" - vélekedett a külügyi bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy a Fidesz-frakció - az Európai Néppárttal folyamatosan egyeztetve - nagy figyelemmel fogja kísérni a román kormány és az Európai Bizottság egyeztetéseit.

Tabajdi: A Fidesz a romániai események kapcsán saját magát bírálja

Fidesz már sokadik alkalommal bírálja saját politikáját, az Orbán kormány antidemokratikus lépéseit, a médiaszabadság korlátozását a romániai események kapcsán. Örömteli, hogy más országban a Fidesz már észreveszi a demokráciaellenes lépéseket, de sajnálatos, hogy ez nem jár együtt saját hibáik beismerésével, az antidemokratikus lépések visszavonásával. elenleg hiányzik az EU demokrácia-mérő, ellenőrző mechanizmusa, és ez megnehezíti az uniós fellépést mind az Orbán kormány, mind a romániai események kapcsán" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője.

Semjén Zsolt: ismételhessék meg a magyar diákok a felvételit az Újvidéki Egyetemen!

A magyar kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Újvidéki Egyetem jogtudományi karán - az elmúlt tíz évben jól működő gyakorlattól eltérően - a magyar diákok magyar nyelven, de szerb nyelvből és irodalomból tehettek csak felvételi vizsgát - írta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A kereszténydemokrata politikus leszögezte: a jogtudományi kar erről nem értesítette a felvételizőket, így a magyar diákok - önhibájukon kívül - a vártnál rosszabb eredményeket értek el a felvételi vizsgán, ami miatt egyetlen jelentkező sem jutott be a költségvetésből finanszírozott képzésbe.

Telek-ügy

Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség Molnár Gyulára

Felfüggesztett börtönbüntetést kiszabását kérte az ügyészség hivatali visszaélés miatt Molnár Gyula volt szocialista polgármesterre, Lakos Imre korábbi SZDSZ-es alpolgármesterre és egy vádlott-társukra egy telekügylet miatt a Fővárosi Törvényszéken hétfőn. A vád szerint több mint fél évtizede Molnár Gyula akkori országgyűlési képviselő, XI. kerületi polgármester és Lakos Imre vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester hivatali helyzetével visszaélve megkísérelt egy állami tulajdonú telket átjátszani egy magáncégnek. Az ügyészség szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem okoztak kárt, vagyoni hátrányt; az egyes intézkedések jogszerűek voltak ugyan, de a folyamat összességében jogszerűtlen célra irányult. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Oktatás

II. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem - Navracsics: elvész az a nemzet, amelynek értelmisége elsorvad

A miniszterelnök-helyettes hétfőn a II.Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitóján úgy fogalmazott: nekünk magyaroknak erősnek kell maradnunk, erős értelmiséget kell fenntartanunk. Kiemelte: az ünnepek előtt a hétköznapi együttműködések kiemelkedő fontosságúak a közösségek szempontjából, így van ez a nemzettel is, mint sajátos politika, és kulturális közösséggel. Lehetünk szétszórva akárhány országban, sugallhatja a határon túli magyarság megfogalmazás a megosztottságot, de a tudomány esetében ez válhat erővé is a sokszínűség által - mutatott rá. Amikor oktatók és diákok találkoznak, eszmét cserélnek, van egy nagyon fontos közös alap, az, hogy magyarok vagyunk, közös nyelvet beszélünk és közös fogalom rendszert használunk - fűzte hozzá.

Navracsics Tibor: magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti

Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti – jelentette ki hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint fontos az is, hogy a nyelvet milyen mértékben tudjuk művelni. Fontos emellett a történelmünk és - példaként említve a kokárda viselését - annak a szimbólumrendszernek az ismerete is, amely minket a magyar közösség tagjává tesz - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: a magyarok sikerei jórészt mindig a talpraállásból adódtak, és most „történelmi lehetőségünk van, hogy ismét sikeres nemzet legyen a magyar”.  

Foglalkoztatási, szociális és a közoktatási fejlesztésekre lehet pályázni

Az Új Széchenyi Terv keretében a foglalkoztatás területén 37 milliárd forint új uniós forrás érhető el, a közoktatásban több mint 4 milliárd forintra, szociális fejlesztésre pedig mintegy 2 milliárd forintra lehet pályázni - mondta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A közlemény szerint a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítésére megjelent felhívás kerete 11,7 milliárd forint. A cél a megváltozott munkaképességűek felkészítése, elhelyezkedésük elősegítése, valamint a munkáltatók ösztönzése a foglalkoztatásukra. Egy másik új konstrukció a hajléktalan emberek társadalmi integrációjának erősítését tűzte ki célul, a rendelkezésre álló keretösszeg 105 millió forint - közölte az NFÜ. A fiatalok vállalkozóvá válását összesen csaknem 7 milliárd forinttal támogatják, a pályázatok célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése.

Hamarosan megkezdődik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése

Július végén megkezdődik és várhatóan év végére befejeződik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése a Szülőföldön magyarul pályázat keretében a magyar nyelvű oktatási intézményekben tanuló külhoni diákok számára. A Bethlen Gábor alapkezelő honlapján közzétett tájékoztató szerint a magyar nyelvű oktatási intézményekben tanuló külhoni jogosultak törvényes képviselői által elnyert, diákonként összesen 20 ezer forintnak megfelelő oktatási-nevelési, valamint 2.400 forintnyi tankönyv- és taneszköz, illetve hasonló összegű hallgatói támogatások utalása július végén kezdődik, és előreláthatólag az év végére befejeződik.

Hallgatói szerződés - Demonstrált a Szolidaritás ifjúsági tagozata

A hallgatói szerződésekről szóló törvénymódosítás ellen tiltakozott hétfőn a Magyar Szolidaritás Mozgalom ifjúsági tagozata Budapesten. Tiltakozó petíciójukat az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárságán adták át. A Szolidaritás ifjúsági tagozatának néhány tucatnyi aktivistája hétfő délután a budapesti Nyugati térről vonult át az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete elé, hogy Hoffmann Rózsa államtitkárnak átadják tiltakozó petíciójukat. A tiltakozók álláspontja szerint a hallgatói szerződésekről szóló törvénymódosító javaslat röghöz kötné az ösztöndíjas hallgatókat, így az ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó Lisszaboni Szerződésnek. A petíció aláírói felháborítónak tartják, hogy a fiatalokat "új vasfüggöny mögé kényszerítik, miközben nem teremtenek számukra lehetőségeket". A Szolidaritás ifjúsági aktivistái ezért a javaslat azonnali visszavonását követelik.

Hallgatói szerződés - Emmi: eleget tesz az Ab döntésének a törvénymódosítási javaslat

Eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének a hallgatói szerződést érintő, a felsőoktatási törvényt módosító javaslat, amelyet önálló képviselői indítványként nyújtottak be - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága. Hozzátették: ezzel a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló hallgatói szerződés szabályozását törvényszintre emelik. A közleményben azt írták, az új felsőoktatási törvénnyel a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, a felsőoktatás finanszírozásának változásai a korábbinál megfontoltabb és felelősségteljesebb gazdálkodást eredményeznek, s ennek egyik eleme a 2012/2013-as tanévben bevezetendő hallgatói szerződés.

Emmi: nemet mondott az ellenzék a tankötelezettség megkövetelésére

A kormány sajnálatosnak tartja, hogy az MSZP, az LMP, a Jobbik és a független képviselők nem támogatták sem az iskolai hiányzások szigorúbbá tételét, sem azt, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan emberek nyitottabb, természetesebb, családiasabb életmódot alakítsanak ki a maguk számára - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárca hétfői közleményében utal arra, hogy az ellenzéki pártok a parlament ülésén nemmel szavaztak az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosítására.     Az Emmi szerint azzal, hogy az ellenzéki politikusok nemmel szavaztak a törvényre, nemet mondtak arra is, miszerint a tankötelezettség teljesítésének megkövetelése, megszegésének szankcionálása a közösség érdeke is. Közölték, az iskoláztatási támogatást az állam az adófizetők pénzéből azért fizeti ki, hogy a szülő iskolába járassa gyermekét, az iskolai hiányzás pedig növeli annak a kockázatát, hogy a diákok az általános iskolát sem végzik el.

Egyetemi szövetség alakult a miskolci és a kassai egyetemek között

Egy közös tudáscentrum kialakításának céljával a hazai felsőoktatásban eddig példa nélküli együttműködést kötött hétfőn a Miskolci Egyetem két kassai egyetemmel. A három egyetem az európai oktatási, kutatási térséghez való csatlakozás, valamint a két ország és a határ menti régióik tudományos, kulturális és szellemi felemelkedése, megújulása érdekében kötött szövetséget, amely egy közös tudáscentrum kialakítását tűzi ki fő célul.

Önkormányzat

Kulturális intézmények átadásáról tárgyalt az Emmi a megyeszékhelyekkel

A 2011 végéig megyei fenntartású könyvtárak és múzeumok megyeszékhelyeknek történő esetleges átadásáról egyeztetett hétfőn az érintett önkormányzatok képviselőivel L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi megyeszékhely polgármestere vagy kulturális ügyekben illetékes alpolgármestere részt vett a megbeszélésen, amelyen arról egyeztettek, hogy a korábban megyei, jelenleg állami fenntartású könyvtárak és múzeumok fenntartását a megyeszékhelyek önkormányzatai vegyék át - tájékoztatta az MTI-t hétfőn az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága. A közlemény szerint a találkozó összehívását az indokolta, hogy L. Simon László még júliusban a kormány elé szeretné terjeszteni az átadás részleteit tisztázó jogszabály tervezetét.

Tarlós: újra kell tárgyalni a kormánnyal a BKV-ról kötött megegyezést

A főpolgármester álláspontja szerint újra kell tárgyalni a kormánnyal a BKV-ról kötött megegyezést, miután a parlament múlt pénteken leszavazta a fővárosi dugódíj bevezetését megteremtő törvénymódosítást. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója hétfő