Török Zsolt: Nem kérünk a fideszes boszorkánykonyhákból!

Felháborító, hogy már a gyerekeknek szánt iskolai menüt is a saját pecsenyesütödéjét üzemelő oligarchákkal készíttetné a Fidesz Zrt.! A kormány elmúlt két éves közbeszerzési gyakorlatát ismerjük, tehát nem lennénk meglepve, ha rövid időn belül kisülne: a jövőben az úgynevezett Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszerbe olvasztott kollégiumok, iskolai menzák, büfék és sportlétesítmények ellátását is a 2010-es kormányváltásáig legfeljebb markoló kanalat használó Közgép Zrt. intézheti majd. Az MSZP szerint felháborító, hogy az Orbán Viktor és barátai által üzemeltetett Fidesz Zrt. az utak, vasutak és egyéb állami nagymegrendelések "közgépesítése" után a diákétkezők és a gyermekétkeztetés államosításával már az iskolai húsosfazekakra is rá akarja tenni a kezét! Felszólítjuk a kormányt, hogy tisztázza: igaz-e az a kormányzati dokumentumokra alapozott sajtóértesülés, mi szerint az egyes egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket egyetlen, állami hálózatba kívánják terelni? Török Zsolt szóvivő

DK: A Fidesz ismét szétosztja Magyarországot a haveroknak

A Demokratikus Koalíció bizonyítottnak látja, hogy a Fideszhez és a párt volt pénztárnokához, Simicska Lajoshoz köthető Közgép Zrt. több mint háromszáz milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket az Orbán-kormány első két évében. Erről Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a párt alelnöke beszélt kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a Közgép sikeressége nem csak nekik, hanem az európai unió csalással foglalkozó hivatalának is feltűnt. Egyes, a kormány által eddig nem cáfolt híresztelések szerint pedig az Európai Bizottság is levelet írt emiatt a kormányfőnek - hangzott el. Az ellenzéki politikus szerint mindez annak gyanúját erősíti, hogy a Fidesz első kormányzása után ismét "szétosztja Magyarországot a haveroknak". Molnár Csaba úgy fogalmazott, Orbán Viktor Magyarország főrészvényesének tartja magát, akinek "társai a gazdasági élet után fokozatosan átveszik az irányítást az államban és a minisztériumokban is."

Fidesz: összeállt a "Strabag Olajfa Koalíció"

Összeállt a Strabagot Védő Koalíció. Mondhatnánk egy Strabag Olajfa Koalíció létrejöttének lehetünk tanúi. Az MSZP,  az LMP, és a DK a legképtelenebb vádakat találják ki a Strabag legnagyobb konkurenciája, a magyar tulajdonú Közgép ellen. A magának diplomát hazudó szocialista Török Zsolt már azt vízionálja, hogy az ország összes menzáját egy építőipari cég, a Közgép fogja üzemeltetni. Karácsony Gergely, akinek Gyurcsány Ferenc munkatársaként semmi kifogása nem volt az ellen, hogy Magyarországon a sík vidéki sztrádák drágábban épülnek, mint Horvátországban a hegyekben, most hirtelenjében a Szajol-Püspökladány vasútvonalnál bukkan erre az összefüggésre. Molnár Csaba úgy tudja egyes híresztelések szerint, hogy az Európai Bizottság levelet küldött a Közgép ügyében. Megértjük, hogy az adófizetők pénzén a külföldi cégek érdekében végzett lobbizás gyengíti az ember memóriáját, de felhívjuk a figyelmét, hogy Magyarországot eddig egyetlen miniszterelnök nevezte, és tartotta részvénytársaságnak. Őt úgy hívták, hogy Medgyessy Péter. A Strabag Olajfa Koalíció pártjaival ellentétben örülünk annak, hogy magyar tulajdonú, Magyarországon foglalkoztató, és Magyarországon adózó cégek nyernek el megrendeléseket egyre nagyobb számban. Az említett pártoktól pedig kezdjük megszokni, hogy egyre dühödtebbek ettől. Arra kérjük őket, hogy térjenek vissza a normalitás talajára, mielőtt féktelen dühükben Korózs Lajoshoz hasonlóan munkájukat végző embereket náciznának le.

Lemondásra szólította fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét az LMP

Az LMP lemondásra szólította fel Gajdos Róbertet, a Közbeszerzési Hatóság elnökét, mert a párt szerint nem a magyar állampolgárok, hanem a Közgép Zrt. érdekeit képviseli. A Lehet Más a Politika egyúttal azt is elvárja, hogy a kormány hívja vissza delegáltjait a hatóság keretein belül működő tanácsból. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes azzal indokolta elvárásukat, hogy az elmúlt másfél évben a Közgép Zrt. minden olyan közbeszerzést megnyert, ahol elindult”. Szavai szerint a kiemelt közbeszerzéseken, legyen szó vasútfelújításról, útépítésről, város rehabilitációról vagy környezetvédelmi projektekről, a cég akkor is nyert, ha a legrosszabb árajánlatot adta. Úgy tűnik, hogy a Közbeszerzési Hivatal azt tekinti feladatának, hogy a Közgépet újabb állami megrendelésekhez juttassa” – mondta a politikus keddi sajtótájékoztatóján. Karácsony Gergely szerint a testület ennek érdekében olyan kreativitásra is képes”, hogy azért zárjon ki egy másik jelentkezőt, mert annak a pályázatából nem derül ki, hogy meg akarta nyerni a közbeszerzést”. Felhívta a figyelmet, hogy ez történt a Nyugati pályaudvart Váccal összekötő elővárosi vasút felújításának pályázatán.

Kormányszóvivői iroda: a Közgép 2002-2010 között erősödött meg a piacon

A kormányszóvivői iroda szerint a Közgép a 2002-2010 közötti szocialista-szabad demokrata időszakban erősödött meg a piacon, munkájával kapcsolatban kifogás nem volt, és az elmúlt öt évet tekintve ma sem bír nagyobb részesedéssel, mint például a Strabag. A kabinet a közbeszerzésekkel kapcsolatban három dolgot tart fontosnak: a közbeszerzést elnyert cég tartsa be a törvényeket, végezze el a munkát, és fizesse be az adót - írta közleményében a kormányszóvivői iroda, hozzátéve, hogy éppen ezért a kabinet céljait "teljes mértékben támogatják a közbeszerzés területén végzett európai uniós vizsgálatok". Az ellenzéki állításokkal szemben - folytatták - a Közgép a 2002-2010 közötti szocialista-szabad demokrata időszakban erősödött meg a piacon, más cégekkel ellentétben munkájával kapcsolatban kifogás nem volt, és az elmúlt öt évet tekintve ma sem bír nagyobb részesedéssel, mint például a hazai, építési piacon szintén jelenlévő Strabag.  "A kormány értetlenül áll az ellenzék azon magatartásával szemben, hogy folyamatosan egy magyar tulajdonú, Magyarországon foglalkoztató és Magyarországon adózó cégcsoportot támad, miközben ugyanakkora, korábban még jelentősebb részesedéssel bíró nemzetközi cégeket pedig nem" - írta a szóvivői iroda, hangsúlyozva: Magyarország érdekelt abban, hogy a gazdaság legfontosabb területein hazai tulajdonú, magyar embereket foglalkoztató, az adójukat a Magyar Államkincstárba befizető cégek erősödjenek meg. "Éppen ezért a kormány - az ellenzékkel szemben - üdvözli, hogy a MOL, az MVM, a Richter és más fontos vállalatok mellett a gazdaság újabb területein is láthat magyar cégeket megerősödni. Aki ezt támadja, az vagy nem látja a valós nemzeti érdeket, vagy rövidtávú pártpolitikai haszonszerzés mozgatja"

Kihelyezett Fidesz-KDNP-frakcióülés szeptember első hetében Sárváron

Szeptember első hetében Sárváron tartja a parlament őszi ülésszaka előtti,  háromnapos kihelyezett frakcióülését a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja. Az Országgyűlés őszi ülésszaka várhatóan szeptember 10-én, hétfőn kezdődik. A legutóbbi, a parlament tavaszi ülésszakát megelőző kihelyezett tanácskozását Egerben tartotta a Fidesz-KDNP-frakció. Azon az ülésen téma volt egyebek mellett az önkormányzatok adósságállománya, a végtörlesztés, az egyházügyi törvény módosítása, a BKV helyzete, valamint a járások kérdése.

Gazdaság

Munkahelyvédelmi terv - Benyújtotta az előterjesztéseket a kormány

Benyújtotta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány kedden az Országgyűlésnek. A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat hat törvényt módosít: közöttük az áfa-törvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt.   Külön törvényjavaslat szól a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten hétfőn jelentette be, hogy a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdet. A terv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtik meg.

Vámosi-Nagy: támogathatók a beterjesztett módosítások

Támogathatónak tartja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a kedd délután beterjesztett, adórendszert érintő módosítások több pontját, de - mint mondta - a tételes adóknál nem eredményez igazi adminisztrációcsökkenést, ha nem rendezik a helyi iparűzési adók kérdését. A kormány kedden nyújtotta be a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, valamint az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvényjavaslatokat is. Ezen belül emelik egyes termékek jövedéki adóját, a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját azonban 5 százalékra csökkentik. Az adószakértő általánosságban elmondta: a munkahelyvédelmi terv segítheti a munkahelyek megtartását, és ismét hangsúlyozta, hogy a szabályok még módosulhatnak. A tételes adókról szólva úgy fogalmazott az a helyi iparűzési adót nem foglalja magába. Így nem elég a bevételeket gyűjteni, költséget kell tudni kimutatni, például az anyagköltséget, az alvállalkozói költséget és az eladott árukat. "Következésképpen már nem látom azt a könyvelési egyszerűsítést, amely lehetséges lenne" - mondta hozzátéve, a szabályok azonban még változhatnak.

OKSZ: a kisvállalkozások megkapaszkodását segítheti a program

Jelentős forrást hagy a vállalkozásoknál a kormány által bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, amely úgy véli: elsősorban a kisvállalkozások megkapaszkodását segítheti a program. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten hétfőn jelentette be, hogy a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdet. A terv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot bruttó 100 ezer forintig a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtik meg. Az OKSZ keddi közleményében hangsúlyozza: az akcióterv egyrészt segíti a munkahelyek megőrzését és fenntartását, másrészt javítja a versenyképességet is. "A 300 milliárd forintot kitevő támogatások célzottak, mértékük az érintett körben számottevő, ami halmozottan is ösztönözhet az érintett vállalkozói körökben"

Támogatta a munkahelyvédelmi terv megvalósítását szolgáló javaslatokat a költségvetési bizottság
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága támogatta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot a keddi ülésen. A módosító javaslatot 18 igen szavazattal két nem ellenében támogatta a bizottság. A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy az EU átlagához mérten is alacsony foglalkoztatási rátát növelje, s emellett az élőmunka terheinek csökkentésével a vállalkozások versenyképességét javítsa - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Miközben a politikai pártok, így az MSZP is nyilvánvalóan támogatja, hogy megmaradjanak, illetve bővüljenek a munkahelyek,  ez a javaslat illúziókra épül - jelentette ki Szekeres Imre. A szocialista politikus idézte a törvényjavaslatban szereplő 584 milliárd forint bruttó bevételkiesést, illetve a 335 milliárd forintos bruttó bevétel növekedést, amelynek eredményeként a nettó hatás, azaz költségvetés hiánya pénzforgalmi szemléletben 249 milliárd forinttal nő.

Benyújtotta a jövedéki adóemelésre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány

Benyújtotta a kormány kedden az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvényjavaslatokat, ezen belül emelik egyes termékek jövedéki adóját, a 98 százalékos és a 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját azonban 5 százalékra csökkentik. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, amelyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől az egészségügy számára többletforrást teremt, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége.

MSZP: 26 hónap alatt 26 új adót vezetett be a kormány

Az Orbán-kormány huszonhat hónap alatt huszonhat új adót vezetett be - vont mérleget az MSZP szóvivője kedden sajtótájékoztatón. Török Zsolt - utalva arra, hogy a parlament hétfőn döntött a biztosítási adó és a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-jei bevezetéséről - azt mondta: jövőre mindenki a korábbinál több adót fizet majd, az adóterhelés, amely már most is nagyobb, mint 2010-ben volt, tovább nő. A szocialisták szóvivője szerint a kormány gazdaságpolitikája emellett versenyhátrányt okoz az országnak a régióban, csak idén kis- és közepes vállalkozások ezreinek felszámolásához vezetett, és miatta fiatalok tömege hagyta el Magyarországot. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában elmondta, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter "asztalfiókjában jó néhány terv lapul még", Török Zsolt úgy fogalmazott: a gazdaságpolitikában kiszámíthatóságra, nem évközi adóemelésekre, a magazinokban megszokott újabb és újabb "tuti tippekre, ötletekre" van szükség. Ezért - folytatta - az MSZP újabb Matolcsy-tervek helyett szakértői jelentésekre és háttérszámításokra alapozott kormányzati döntéseket sürget a gazdasági környezet kiszámíthatóságának helyreállítása érdekében, és ennek megfelelően készíti el őszre alternatív költségvetési javaslatát is.

Orbán: nem lesz vagyonadó és ingatlanadó, marad a tranzakciós illeték

Vagyonadó és ingatlanadó sem lesz Magyarországon, és a kormány nem változtat a tranzakciós illetéken sem - jelentette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjúban, amelynek előzetesét az mno.hu tette közzé. Az interjút este sugározza a csatorna. A miniszterelnök hangsúlyozta: ebben a kérdésben biztosan nem engednek a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak. Orbán Viktor szerint a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e Magyarország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. "Nem segítene hozzá" - adta meg a választ a kormányfő. Hozzátette: a tranzakciós illetékhez is ragaszkodik. Szerinte az Európai Központi Banknak csak véleményezési joga van, de nem vétózhatja meg a magyar parlament által elfogadott törvényt.

Orbán Viktor az Alstom vezetőivel tárgyalt

A megbeszélésen az Alstom-csoport delegációját Patrick Kron elnök-vezérigazgató vezette, magyar részről pedig a miniszterelnök mellett jelen volt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester - írta közleményében Havasi Bertalan. A francia Alstom kedden ünnepélyes keretek között adja át Budapestnek az első szériagyártású Alstom Metropolis típusú metrószerelvényt a 2-es vonal Puskás Ferenc Stadion állomásán. A céggel 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és a 4-es metróvonal kocsijainak gyártására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es vonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-esre 114 millió euróért.

Czomba: fejlesztésekre van szükség az építőiparban

A munkahelyek megtartása és a foglalkoztatás javítása érdekében fejlesztésekre, beruházásokra van szükség az építőiparban – jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden, Szegeden. A magyar kormány egyik legfontosabb feladata, hogy 2013-ban olyan hazai és uniós beruházásösztönző forrásokat találjon, amelyek kimozdíthatják a holtpontról az építőipart, és ezen a területen is számottevő javulással kecsegtethetnek – mondta a politikus a Clean Star Complex Kft. munkahelyteremtő beruházása támogatási szerződésének aláírása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. A hazai építőipar nem a virágkorát éli, az elmúlt években az ágazatban mintegy 20 ezer munkahely szűnt meg. Azon vállalkozások előtt azonban, amelyek a válságban is képesek talpon maradni és fejleszteni, a gondok elmúltával komoly lehetőségek nyílnak meg – hangsúlyozta az államtitkár.

Csökken az önkormányzatok uniós pályázatának saját forrása

Az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatainak saját forráskiegészítési támogatását 60,1 milliárd forinttal csökkenti a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott, az Országgyűlés honlapjára kedden felkerült zárószavazás előtti módosító javaslat. A módosító javaslat szerint az önkormányzatoktól elvont 60,1 milliárd forintból 50 milliárd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerül át. A fennmaradó 10,1 milliárd forintról a módosító javaslat nem ad tájékoztatást, ugyanakkor a kormany.hu portálon kedden megjelent információ szerint a Belügyminisztériumhoz tartozó EU Önerő Alapból az április 16. és június 27. közötti döntések értelmében összesen 121 település összesen 6,12 milliárd forint támogatásban részesült. Célszerű, hogy az új alapból ne kizárólag az önkormányzatok részesüljenek, ezért szükséges, hogy — az uniós fejlesztési forrásokért átfogó felelősséggel bíró - NFM fejezetében szerepeljen az önerő előirányzat - áll a módosító javaslat indoklásában.

Víz világkonferenciát rendezne Magyarország

Magyarország kiemelten kezeli a víz kérdéskörét, ezért vállalta, hogy 2013 őszén víz világkonferenciának adna otthont - mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi budapesti ülésén Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár a júniusi Rio+20 ENSZ konferenciáról tartott tájékoztatójában elmondta: a tanácskozás két legfontosabb témája a zöld gazdaság és a fenntartható fejlődés kapcsolata, illetve a fenntartható fejlődés intézményrendszerének megerősítése volt. Az egyes országok eltérő álláspontja miatt az előzetes egyeztetések során nem tudtak megállapodni a zárónyilatkozat szövegében. A végül elfogadott dokumentum lényegesen kevesebb konkrétumot, illetve kötelezettségvállalást tartalmaz a vártnál - ismertette a helyettes államtitkár.

Közel másfél milliárd forintra pályázhatnak a roma nőket foglalkoztató szociális intézmények
Összesen 1,4 milliárd forintra pályázhatnak a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények mintegy hétszáz roma ember – elsősorban roma nő – egy évig tartó támogatott foglalkoztatására. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésének fő célja, hogy javuljon a társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma nők foglalkoztatása. A program hozadéka emellett az is, hogy a roma nők kapocsként szolgálnak majd a szociális intézmények és a több ezer rászoruló között, akik eddig nem vették igénybe a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat. A pályázatnak az is célja, hogy erősödjön a roma közösségek és a szociális intézmények közötti bizalom, valamint a romák társadalmi befogadása, illetve már nem csak a közfoglalkoztatásban, hanem az elsődleges munkaerőpiacon is lehetőség nyílik számukra. A roma nők szinte minden téren, az iskolai végzettség, a munkaerő-piaci részvétel, illetve a jövedelem viszonylatában is hátrányt szenvednek a férfiakkal, valamint a nem roma nőkkel szemben egyaránt. A nem roma nőkhöz képest köztük többször magasabb azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az alacsony iskolai végzettség mellett a roma nők kiszolgáltatottságának egyik alapvető oka az ebből fakadó hátrányos munkaerő-piaci pozíció: foglalkoztatási rátájuk jelenleg mindössze 10%-os. Így tehát a roma származású nők még a roma népességen belül is halmozottan hátrányos helyzetű csoportnak tekinthetők.

EU & IMF & Magyarország

Elmarasztalták Magyarországot Strasbourgban egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása ügyében

Elmarasztalta és összesen 9 ezer euró megfizetésére kötelezte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása ügyében - derül ki a Strasbourgban kedden közzétett ítéletből. A volt magyar közalkalmazott nő - akinek a nevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra - azzal érvelt, hogy miután 2010. szeptember 27-én indoklás nélkül bocsátották el állásából, nem fordult bírósághoz, hiszen nem tudott volna semmilyen ellenérveket felhozni a perbeli siker reményében az elbocsátás általa nem ismert indokaival szemben. Ezzel tehát szerinte sérült az a joga, hogy sérelem esetén bírósághoz fordulhat.  Az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt a magyar Alkotmánybíróság 2011. február 18-án alkotmányellenesnek minősítette, majd ugyanazon év május 6-án azt is kimondta, hogy az ilyen, alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat nem lehet alkalmazni a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő EJEB-hez akkor lehet fordulni, ha az európai emberi jogi normák megsértését állító panaszos a saját hazájában már kimerített minden jogorvoslati lehetőséget. Ez a bírói testület most igazat adott a panaszosnak, és megállapította, hogy Magyarországon megsértették az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez fűződő jogát.

Elmarasztaló ítélet az indoklás nélküli elbocsátások miatt

Az LMP üdvözli a strasbourgi emberi jogi bíróság mai ítéletét, amelyben elmarasztalta a Magyar Államot, mert nincs hatékony bírói jogvédelem a közszférában alkalmazott indokolás nélküli felmentés ellen. Perek sora következhet, miközben az újabb szabályozás is méltatlan helyzetbe hozza a közszolgálati tisztviselőket. Az LMP már a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslat tavaly júniusi vitájában következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a politikai tisztogatás eszközeként bevezetett indokolás nélküli felmentés súlyosan alkotmánysértő, ellentétes az uniós joggal és szembemegy az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal. A Lehet Más a Politika sajnálja, hogy a kormány ebben az esetben is fejjel ment a falnak, és ezzel strasbourgi ügyek tucatjait idézte elő. A párt felhívja a figyelmet arra, hogy akik indoklás nélküli elbocsátásuk miatt itthon indítottak munkaügyi pert, és azt már elveszítették vagy a jövőben elveszítik, a hazai igazságszolgáltatási fórumok kimerítését követően a mai ítéletre hivatkozva hat hónapon belül kérelemmel fordulhatnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

MSZP: A Fidesz fizesse meg!

Az MSZP felszólítja a kormánypártokat, hogy a mai strasbourgi ítélet szerint a magyar államkasszát terhelő mintegy hárommillió forintot, valamint a hasonló munkajogi perek után várható további kártérítési kötelezettségeket a saját pártkasszájukból fizessék ki! A Magyar Szocialista Párt üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) mai ítéletét. A strasbourgi törvényszék mai, valamint az Alkotmánybíróság korábbi döntése után immár kétség sem fér ahhoz, hogy az Orbán-kormány a hazai és az európai demokratikus jogelveket áthágva, azokkal szöges ellentétben hozta meg a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. Fidesz-KDNP-frakció annak idején az MSZP többszöri figyelmeztetése ellenére, felelőssége teljes tudatában szavazta meg a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot. Ennél fogva az EJEB mostani elmarasztaló döntésének következményét is nekik kell vállalni. Az MSZP ezért felszólítja a kormánypártokat, hogy a mai strasbourgi ítélet szerint hivatalosan a magyar államot terhelő mintegy hárommillió forintot, valamint a hasonló munkajogi perek után várható további büntetéseket a saját pártkasszájukból fizessék ki!

Oktatás

MSZP: Mit kíván a magyar haza?

Hoffmann Rózsa hétfői, parlamenti megjegyzése ("a fiatalok erkölcsi kötelessége itthon maradni") arról tanúskodik, hogy a kormánypártok továbbra sem sejtik, mi folyik hazánkban, hogy a fiatalok gyakorlatilag menekülnek az országból az Orbán-kormány elől. Hoffmann Rózsától aztán azt is tudjuk, hogy aki ellenzi a röghöz kötést, annak baj van az erkölcsi érzékével. Eközben a pályakezdő munkanélküliség 26 százalékos, tankötelezettség korhatára csökkent, a köz- és felsőoktatási rendszer pedig romokban heverve várja a 2012-2013-as tanévet. A Fidesz-KDNP kurzussal ellentétben az MSZP szerint a mindenkori magyar kormány kötelessége és felelőssége, nem a fenyegetés, hanem az, hogy olyan társadalmi-gazdasági feltételeket teremtsen, ahol nem csak megszületni és meghalni, de élni is lehet. Az MSZP szerint ehhez azonnali és radikális cselekvésre ma elsősorban a munkahelyteremtés, bérek rendezése, családalapítás, oktatás-képzés, és a lakhatás területén van szükség.  Az MSZP konkrét kezdeményezéseire a Fidesz legutóbb azzal reagált: néhány év, és azok a fiatalok, akik most elhagyják a hazájukat, vissza fognak térni az országba.

Jobbik: ne államosítsák, hanem újítsák meg a menzákat

A Jobbik nem ért egyet a menzák, büfék, sportpályák és kollégiumok államosításának kiszivárgott tervezetével és a kormány elképzeléseivel szemben inkább teljesen megújítaná a menzák és büfék kínálatát - jelentette ki Z. Kárpát Dániel keddi sajtótájékoztatóján. Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta: a Jobbiknak az állami ellenőrzés fokozása ellen nincs kifogása, hiszen ezzel javítani lehetne a fiatalok elé kerülő élelmiszerek minőségén. Az ellenzéki párt azt szeretné, ha a multinacionális vállalatok kizárásával hazai, tiszta forrásból származó, helyben beszerzett, egészséges termékeket forgalmaznának a büfékben és menzákban. A jobbikos politikus leszögezte: az államosítás után fennáll a veszélye a szektor "közgépesedésének": a Jobbik szerint ugyanis a tervezet életbe lépése után az egész szektort a kormányzati érdekeltségek kezébe szerveznék ki hosszútávon.

NFM: nincs szó államosításról a felsőoktatásban

Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltatóegységek - az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva - a magyar állam tulajdonában vannak. A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, aminek keretében a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot. A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van

Külpolitika

Németh Zsolt: Új lendületet kap a szlovák-magyar vegyes bizottságok munkája

Kétoldalú fejlesztési projektekről, Szlovákia közelgő EU elnökségéről, valamint a kettős állampolgárság kérdésköréről is tárgyaltak az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság tagjai kedden Pozsonyban. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár a találkozót követő sajtóértekezleten "nagyon jó hangulatúnak" nevezte a vegyes bizottság ülését. Elmondta: megegyeztek abban, hogy a kétoldalú vegyes bizottságok működése a jövőben új lendületet kap. Németh Zsolt rámutatott: nem véletlen, hogy a külügyi tárca égisze alatt működő vegyes bizottság ülése volt az első ilyen találkozó a Robert Fico vezette szlovák kabinet megalakulása után, mivel ez koordinálja majd a többi bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat.

Egészségügy

Szócska: nem lett káosz az egészségügyben, a fejlesztés folytatódik

A riogatások ellenére július elseje után sem lett káosz az egészségügyben, a központi információs szolgálat adatai alapján már kezdik megtanulni az új rendszert; az ellátás fejlesztése folytatódik, hamarosan megkezdi működését az új betegjogi, valamint a pszichiátriai és addiktológiai központ is. Az államtitkár kifejtette: az új egészségügyi ellátási rendet ismertető honlapon mostanáig csaknem egymillió lekérdezést regisztráltak, a legtöbbet, mintegy 171 ezret a rendszer hivatalos indulásának napján, július elsején. Ez most nagyjából napi 27 ezerre csökkent, ami arra utal, hogy az egészségügyi dolgozók kezdik megtanulni az új rendszert. Szócska Miklós szerint az egészségügyből hiányzott egy olyan irányítórendszer is, mint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Mentőszolgálat munkatársaival megerősített központi ágynyilvántartó, ahol több telefonszámon éjjel-nappal fogadják az orvosok hívásait, az új beutalási renddel kapcsolatos kérdéseiket. A legforgalmasabb napon mintegy 300 hívás futott be - ismertette az államtitkár, megjegyezve: a központi ágynyilvántartót országos információs központként a jövőben is megtartják, sőt meg is erősítik.

Egyházak

Református egyház: a nyáron kifizeti az állam a bérkompenzációt

Július-augusztusban kaphatják meg az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó intézmények dolgozói a bérkompenzációs támogatás összegét. Az igények összesítése még tavasszal megtörtént, a kormánnyal az egyeztetések június utolsó hetében kezdődtek, most jó esély van arra az MRE szerint, hogy július közepéig aláírják a megállapodást, és a kormányzat átutalja a bérkompenzációs támogatást. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények dolgozói 2012-ben körülbelül egymilliárd forint bérkompenzációra jogosultak.

Ellenzék

Vitára bocsátja Budapest-programját az MSZP

Vitára bocsátja fővárosi stratégiáját az MSZP, a "Modern, biztonságos Budapestet!" című dokumentum vitairatát kedden mutatták be a szocialisták. Mesterházy Attila pártelnök elmondta: elképzeléseikről szakmai szervezetekkel és a Budapesten élők minél szélesebb körével folytatnak majd párbeszédet, és azokat a pártprogram egészével együtt jövő márciusban véglegesítik. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kijelentette, a Fidesz lemondott a Budapestről és ismét "bűnös városként" tekint rá. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője is arról beszélt, hogy a főváros fejlődése megállt, Budapest "az összeomlás és a csőd szélén" van, a kormányoldal pedig további csökkenti a büdzséjét. A politikus kérdésre válaszolva szükségtelennek nevezte a dugódíj bevezetését, mondván, hogy az üzemanyagárak növekedése miatt ma a néhány évvel ezelőttinél jóval kevesebb autó közlekedik Budapesten. Hozzátette, a dugódíj ötlete az előző városvezetés idején forgalomcsillapító hatása miatt vetődött fel, a Fidesz azonban csak sarcként tekint rá, ez pedig elfogadhatatlan.

Egyéb hírek

Vöröscsillag-per - Felmentette a Kúria Fratanolo Jánost

Bűncselekmény hiányában felmentette az önkényuralmi jelkép használatának vétsége alól a Kúria kedden felülvizsgálati eljárásában Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét. A vád és védelem egyaránt az ügyben született strasbourgi döntésre hivatkozva kérte a felmentő ítéletet, utalva arra, hogy Fratanolo János elmarasztalása nemzetközi szerződésbe ütközik.

KSH: tovább csökken a népesség, egyre inkább elöregedik a társadalom

A Központi Statisztikai Hivatal kutatói szerint másfél millióval csökken 2060-ig a magyarországi népesség, és egyre inkább elöregedik a társadalom. A KSH a népesedési világnap alkalmából kedden mutatta be a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai portré 2012 című kötetét. Az eseményen Földházi Erzsébet, az intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, 2060-ra a születéskor várható átlagos élettartam nőhet, várhatóan közelít egymáshoz a nők és a férfiak élettartama. Spéder Zsolt, az intézet igazgatója arról beszélt, hogy 2011-ben 88.050 gyermek született Magyarországon, és ez a szám soha nem volt még ilyen alacsony. A születések számát tekintve az elmúlt három évben jelentős csökkenés figyelhető meg - tette hozzá.

NGM: a főpolgármester hivatalosan is kezdeményezte a BKV-ról szóló megállapodás módosítását

Tarlós István hivatalosan is kezdeményezte a kormány és a főváros között a BKV-ról kötött megállapodás módosítását - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden.

Hozzátették: külön tárgyalások meghirdetésére nincs szükség, a kormány és a főpolgármester hivatala között folyamatos a munkakapcsolat. Tarlós István hétfőn vetette fel, hogy újra kell tárgyalni a kormánnyal a BKV-ról kötött megegyezést, miután a parlament múlt pénteken leszavazta a fővárosi dugódíj bevezetését megteremtő törvénymódosítást. A tárca keddi közleményében kifejtette: a kormány, ahogy eddig, úgy a jövőben is folyamatosan és számos eszközzel segíti a fővárosi közösségi közlekedés megörökölt problémáinak, így az uniós támogatások igénybevételével kapcsolatos kérdések kezelését. A kormány törekvésének végső célja, hogy hosszú távon fenntartható finanszírozás biztosítsa a fővárosi tömegközlekedést - jegyzik meg. Ennek részeként minden, a személyforgalmi behajtási díjjal (dugódíjjal) kapcsolatos felvetést, fejleményt is értékel és megvizsgál.