Napi kommunikációs összefoglaló

OBH: az Ab döntése nincs közvetlen hatással a nyugdíjazásokra

A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást visszaható hatállyal megsemmisítő hétfői alkotmánybírósági döntés nincs közvetlen kihatással a bírák már megszűnt, illetve ez év második félévében megszűnő szolgálati viszonyára - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel. A közleményben azt írták: a bírák jogállásáról szóló törvénynek a nyugdíjazással kapcsolatos, év elejétől hatályos rendelkezései alapján születtek meg az érintett bírói felmentések az elmúlt időszakban. Az Ab hétfői döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen - tette hozzá az OBH, amely kitér arra is, hogy a már felmentett bírók ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor. Az OBH tudatta, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák ismételt bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.

MSZP: a kormány orvosolja a bírákat ért sérelmet!

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján haladéktalanul gondoskodjon a bírákat ért jogsérelem orvoslásáról. A párt hétfői közleményében, reagálva az Ab azon döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvényi szabályozás, azt tudatta: sajnálatosnak tartja az Ab-határozat késedelmét, mert az alaptörvény-ellenes rendelkezés alapján nyugdíjba küldött bírák helyzete nem rendeződik automatikusan, jogviszonyuk nem áll helyre. Mesterházy Attila pártelnök és Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntés szerint a jogellenes felmentés miatt az érintettek munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

LMP: a bírák elmozdíthatatlanságának elve az alkotmányosság magva

A bírák elmozdíthatatlanságának elve a magyar alkotmányosság magva - kommentálta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság (Ab) döntését Schiffer András. Az LMP véleménye szerint a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása egyszerre sértette az alaptörvényt, a történelmi alkotmány vívmányait, az emberek igazsághoz való jutásának jogát, miközben kivívta az uniós szervek rosszallását.

A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróság indokaival

A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróságnak (Ab) a bírák nyugdíjazása szabályozásával összefüggő indokaival, és kíváncsi a következményekre. Gyüre Csaba, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, a Jobbik alelnöke hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy képviselőcsoportjuk már az Országgyűlésben is elutasította a szabályozást, és a továbbiakban sem támogatja a tartalmát. A következményekről szólva úgy vélte: az érintett bírákat az Ab döntése után sem fogják visszahelyezni, legfeljebb kárrendezésről lehet szó.

Munkahelyvédelmi akcióterv

Parragh László: óriási előrelépés a kkv-k támogatásában

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésen. Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál József, az MKIK alelnökei, Dunai Péter, az MKIK főtitkára folytatott mebeszlést a munkavédelmi akciótervről hétfőn a kamara székházában. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát.

Gúr Nándor: A kormány munkahelyvédő terve beismerő vallomás

A kormány munkahelyvédelmi terve, illetve a tervet kísérő sikerpropaganda tökéletesen mutatja a Fidesz tehetetlenségét. A hatalmas hurráoptimizmussal kommunikált munkahelyvédelmi akcióterv valójában nem más, mint annak beismerése, hogy Fidesz egymillió új munkahelyről szóló ígérete végleg megbukott – írta hétfői közleményében az MSZP-s Gúr Nándor. Hangsúlyozta: az elmúlt kétéves semmittevésével Orbán Viktor és a Fidesz bebizonyította alkalmatlanságát és cselekvőképtelenségét a munkahelyteremtés kérdésében is. Ennek fényében a jelenlegi kabinettől már ”csak” a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedések visszavonását várjuk. „A munkahelyteremtés megoldását pedig – ha csupán ennyire futja – inkább hagyják a következő kormányra”.

Kormány

IMF/EU-tárgyalások - Orbán: nem a talpon maradásról van szó

Orbán Viktor szerint a magyar társadalomban nagyon komoly félreértés van az IMF-tárgyalások szerepéről; a kormányfő szerint az országnak erre nem a talpon maradáshoz, hanem az olcsó finanszírozhatósága érdekében van szüksége. A kormányfő erről egy más témában tartott sajtótájékoztatója végén beszélt kérdésre válaszolva. Mint mondta, az emberek többsége jelenleg tévesen azt hiszi, hogy az IMF-tárgyalások azért kellenek, hogy ne legyen pénzügyi összeomlás Magyarországon, ám - folytatta - a valóságban az ország stabil lábakon áll, a Nemzetközi Valutaalap pedig azért kell, hogy a "talpon maradás olcsóbb legyen". "Az IMF nem az ellenségünk, (...), az IMF az a mi bankunk, tagok vagyunk benne"- hangsúlyozta Orbán Viktor, majd hozzátette: a kormány nem köt olyan megállapodást, ami ellentétes lenne a magyar nemzetgazdaság, a magyar emberek érdekeivel.

Orbán a Fidesz-KDNP-viszonyról: "vagy együtt, vagy sehogy"

"Vagy együtt, vagy sehogy" - Orbán Viktor szerint ennek jegyében végzi közös munkáját a két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP. "Alpinista" helyzet van a Fidesz és a KDNP között: "ketten lógnak a falon, össze vannak kötve, és az egyik élete a másikén múlik" - fogalmazott a miniszterelnök, a Fidesz elnöke a kormányoldal szövetségeseivel való konzultációsorozat első állomása, a KDNP vezetésével folytatott budapesti tárgyalás után. A KDNP székházában tartott sajtótájékoztatón a kormányfő elmondta, azt kérte a kereszténydemokratáktól, hogy álljanak ki a méltányos tehermegosztás, a szükséges átszervezések és a középosztály felerősítésének politikája mellett. Orbán Viktor szólt a szociális adócsökkentésről is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "a kugligolyó elgurult, a bábuknak dőlniük kell", azaz a szociális adócsökkentésnek - a viták ellenére is - meg kell történnie.

Négy kéréssel fordult a kormányfőhöz a KDNP

A családi adókedvezmény bővítését, a családok csődvédelmének bevezetését, a szociális adócsökkentés megvédését, valamint a rokkantellátásból kikerültek egészségügyi állapotuknak megfelelő újrafoglalkoztathatóságának megteremtését kéri a KDNP a kormánytól a ciklus hátralévő felében - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, azt követően, hogy pártja budapesti székházában fogadta Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét. A kereszténydemokrata politikus újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az elmúlt két évben alapvetően teljesültek azok az elvárásaik és reményeik, amelyeket a Fidesszel közös kormányzástól vártak. Mint mondta, a KDNP kérésének megfelelően teljes mértékben "keresztényi ihletettségű" új alkotmánya született az országnak, valamint bevezették a családi adózást, a honosítással pedig megvalósult a "nemzet közjogi egyesítése". Orbán Viktor miniszterelnök támogathatónak nevezte a Semjén Zsolt által megfogalmazott kéréseket.

Gazdaság

DK: valójában az IMF/EU delegáció képviseli a magyar érdekeket

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint valójában az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviseli Magyarország érdekeit a hiteltárgyalásokon, míg az Orbán-kormány csak az általa preferált szűk, tehetős réteg érdekeit tartja szem előtt - mondta Bauer Tamás, az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus a DK nevében üdvözölte, hogy nyolc hónap után megkezdődnek a tárgyalások az Orbán-kormány és a IMF/EU delegáció között. Ugyanakkor kijelentette: a sajtóban megjelent információk alapján, az a "furcsa", "paradox" kép alakult ki bennük, hogy ezeken a tárgyalásokon valójában az EU és az IMF delegációja fogja képviselni Magyarország, a magyar társadalom érdekeit, míg az Orbán-kormány csak önmaga és az "általa preferált szűk, tehetős, aktív, jól kereső réteg érdekeit képviseli".

A nyugdíjas házak és az autós iskolák működését is vizsgálja a fogyasztóvédelmi bizottság ősszel

Ősszel napirendre tűzi az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága a nyugdíjasházak és az autós iskolák vizsgálatát, de tárgyalni fogja a nagybani piacok helyzetét és az alternatív vitarendezést is - mondta Simon Gábor (MSZP), a testület elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. A politikus a bizottság első fél éves tevékenységét értékelve kiemelte: a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, így a békéltető testületekről és a közérdekű keresetekről szóló szabályok változását alapvetően támogatta a testület, de kritikával illette a nemzeti eszközkezelőről szóló jogszabályt, mivel a törvényben szereplő 5 milliárd forint nem lesz elég a tervezett 8 ezer lakás megvásárlására.

Összehangolt fogyasztóvédelmi fellépés a pénzügyi piacokon

A pénzügyi szektor jogszerű működésének biztosítása, illetve a pénzügyi fogyasztók jogainak erőteljesebb védelme érdekében júliustól módosította eddigi együttműködési megállapodását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - tájékoztatott közös közleményében a két szervezet hétfőn. Az egy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodás módosításával a GVH és a PSZÁF vállalta, hogy a pénzügyi szektorban a verseny feltételeit érintő, s a pénzügyi piacokon a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályalkotás vagy módosítás szükségessége esetén közös kezdeményezéssel fordulnak a jogalkotóhoz. Emellett a jövőben a pénzügyi piacokon a versenyt érdemben érintő jogszabályok módosulása esetén összehangolt és fokozott ellenőrzést folytatnak.

A fiatal gazdák hétfőtől négymilliárd forintra pályázhatnak

A fiatal gazdák hétfőtől augusztus 16-ig négymilliárd forintra pályázhatnak gazdaságuk elindításához - jelentette be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a kormányzati hírportálon.    A kormany.hu szerint azok a 18 és 40 év közötti gazdák indulhatnak a pályázaton, akik először kezdenek gazdálkodni, valamint megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik. A fiatal gazdák mellett augusztus 15-ig azok a pályázók is beadhatják kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), akik Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítéséhez kérnének támogatást. Az új pályázaton a költségvetési szervek, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok igényelhetnek forrást a mintegy 550 millió forintos keretből.

VM: folytatódott a haszonbérleti szerződések átadása

Csaknem harminc földhaszonbérleti szerződést adott át a nyertes gazdálkodóknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, ünnepélyes keretek között a szaktárcánál. Fazekas Sándor üdvözlő beszédében elmondta: eddig több mint 800 szerződést kötöttek meg 18 ezer hektár állami földre. A használatba vett földterületek átlagos birtokmérete 20 hektár. A miniszter leszögezte: Magyarország jogállam, a szerződések pedig jogszerűek, így senki nem veheti el a gazdáktól a haszonbérbe vett földterületeket.

MKT konferencia

Cséfalvay: a pénzügyi stabilizáció és a reformok garantálják a 2,2 százalékos hiányt 2013-ban

A pénzügyi stabilizáció, a reformok és a  munkahelyek számának növekedése  garantálja a GDP-arányos 2,2 százalékos hiányt 2013-ban - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn egy budapesti konferencián. Cséfalvay Zoltán előadásában kiemelte hogy a jövő évi hiányt 1,6 százalékos növekedés és 300 milliárd forintos tartalék mellett kívánja megvalósítani a kormány. Az államtitkár szerint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi terv a keresleti oldal ösztönzését szolgálja, amelyen belül az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.

Domokos: a közkiadásoknál is figyelembe kellene venni az eredményességet

Eredményességi követelmények bevezetését sürgette minden közkiadásnál Domokos László egy hétfői budapesti konferencián. A közkiadások csökkentésének az lenne a legjobb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács közös rendezvényén, a Magyar Nemzeti Bank székházában. Az ÁSZ-elnök, aki tagja a Költségvetési Tanácsnak is, kiemelte: az ÁSZ számára a jogszabályok azt is előírják, hogy a közpénzek felhasználásának törvényességi ellenőrzése mellett a hatékonyságot és az eredményességet is vizsgálja meg; erre a jövőben a számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helyez.

Simor: romlik a költségvetés pozíciója 2013-ban a munkahelyvédelmi akcióterv nyomán

A költségvetés pozíciója romlik a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv nyomán - mondta Simor András egy hétfői budapesti konferencián. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács által szervezett fórumon a jegybankelnök közölte: az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet. (A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a hiánycélt a GDP 2,2 százalékában rögzítette.)

Külpolitika, EU

Magyar EP-képviselő az euróövezeti csatlakozás halogatásának következményeiről kérdezi az Európai Bizottságot

Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz Herczog Edit (MSZP) európai parlamenti képviselő, azt tudakolva, "mit tehet a bizottság abban az esetben, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikai irányba tereli az országot, amellyel beláthatatlan idővel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást". A szocialista EP-képviselő hétfőn Brüsszelben kiadott közleménye szerint "az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség. Az uniós csatlakozási szerződés aláírásával egyidejűleg ezek az országok kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére is, melynek csak a pontos időpontja nem rögzített."

Az IMF csökkentette gazdasági növekedési előrejelzéseit

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn nagyrészt csökkentette gazdasági növekedési előrejelzéseit - különösen a jövő évre szóló jóslatai borúsabbak a korábbinál. A mostani becslése szerint a világgazdaság átlagos növekedése 3,5 százalékra várható az idén és 3,9 százalékra jövőre, az áprilisban jelzett 3,6, illetve 4,1 százalék helyett. Az IMF évente kétszer, tavasszal és ősszel adja közre előrejelzéseit és tanulmányait Világgazdasági Kilátások (WEO) címmel, és ezekre a nyári, illetve a téli félidőben részleges frissítést készít.

A német alkotmánybíróság szeptember 12-én dönt a fiskális paktumról

A német alkotmánybíróság szeptember 12-én dönt a fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelési rendszer (ESM) ratifikációjának megtiltását indítványozó sürgősségi kérelmekről - közölte hétfőn a testület. A német törvényhozás június végén fogadta el az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és a Németország számára csaknem 200 milliárd eurós terhet jelentő ESM létrehozásáról szóló szerződés ratifikációjáról szóló törvényeket. A jogszabályok miatt számos alkotmányjogi panasz érkezett, több politikus és szervezet pedig sürgősségi kérelmet is benyújtott az alkotmánybírósághoz, indítványozva, hogy a testület tiltsa meg az államfőnek a törvények aláírását - vagyis a jogszabályok hatályba léptetését -, amíg tart a panaszok elbírálása.

Külföldi sajtó Magyarországról - Osztrák lapok a román és a magyar kormány elleni uniós fellépésről

Osztrák lapok, illetve osztrák EP-képviselők a román és a magyar kormány elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze hétfőn. Az amerikai Foreign Affairs című külpolitikai folyóirat terjedelmes írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről. A Profil című osztrák hetilap szerint eredményt mutat "az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt". "Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés" - írta Viktor és Victor című cikkében a lap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagyok és befolyásosak voltak ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi "méretre szabatta a törvényeket" és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát "teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók".

Az IMF elhalasztotta a romániai felülvizsgálati látogatását

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége egy héttel elhalasztotta a romániai felülvizsgálati látogatását a román belpolitikai helyzet miatt, és csak az államelnök leváltásáról tartandó július 29-i népszavazás utáni héten érkezik Bukarestbe - jelentette be hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök. Az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőinek látogatása eredetileg július 23-ára volt kitűzve. Ponta szerint a nemzetközi hitelezők döntöttek így, mert célszerűbbnek tartották, hogy ne választási kampány idején érkezzenek Bukarestbe.

Pásztor: a VMSZ jelenleg nem kíván részt venni az új szerb kormányban

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelenleg nem kíván a szerb parlamenti többség része lenni, de konstruktív együttműködésre törekszik a hamarosan megalakuló új kormánnyal - jelentette ki Pásztor István hétfőn Szabadkán az Ivica Dacic kormányfőjelölttel, a Szerbiai Szocialista Párt elnökével folytatott megbeszélését követően. A VMSZ egyetért az új kormány legfőbb célkitűzéseivel, de - elsősorban regionális helyi érdekek miatt - nem kíván a parlamenti többség része lenni – mondta a vajdasági tartományi parlament elnöki posztját is betöltő politikus a Daciccsal tartott közös sajtótájékoztatóján.

Ellenzék

Az MSZP feljelentést tett a nyugdíjvagyonnal kapcsolatban

Az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese feljelentést tett a magánnyugdíjvagyonnal kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) hétfőn. Harangozó Tamás a BRFK székháza előtt újságíróknak elmondta: különösen nagy, illetve azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést.    Hozzátette: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi beszámolója szerint a vagyonkezelés során az értékesített részvények és más értékpapírok eladásakor 18,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte az alapot, és azon keresztül minden magyar állampolgárt.

Az LMP létrehozná a kiemelt törvények körét

Az LMP létrehozná a kiemelt törvények körét, amelyeket évente maximum két alkalommal lehetne módosítani – jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András. Az erről szóló javaslatot még hétfőn benyújtják a parlamentnek. Az elképzelés az alapvető életviszonyokat és a gazdasági forgalmat szabályozó törvényekre vonatkozik - mondta. Ezek közé tartoznának az adó- és járuléktörvények, az alapvető polgár-, család- társaság- és munkajogi szabályok, a cégjog, a szövetkezetijog és a csődjog, a végrehajtási-, a számviteli- és ingatlan-nyilvántartási törvény.  A javaslat továbbá ide sorolná a polgári perrendtartást, a pénzügyi szervezetekről szóló jogszabályt, a versenytörvényt, a Btk.-t illetve az államháztartási, a közigazgatási- és a jogalkotási törvényeket.

A Jobbik monitoringrendszerrel szűrné ki a távközlési adó áthárítását

A Jobbik a távközlési adóval kapcsolatban olyan monitoringrendszer kiépítését sürgeti, amely képes kiszűrni, ha a szolgáltatók áthárítják a terhet a lakosságra - közölte Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-vel. Z. Kárpát Dániel közleményében emlékeztet arra, hogy bár a kormány szándékai szerint a távközlési adót az ágazat három nagy cége vállalja majd, azóta közülük ketten is jelezték, hogy "minden pironkodás nélkül" áthárítják ügyfeleikre azt az adót, amit nekik kellene fizetniük. Hangsúlyozta: az áthárítás nagy része az egyszerű polgárokon és a munkahelyek többségét biztosító kisvállalkozókon csapódhat le, "erős a gyanú", hogy az ágazat nagyobb szolgáltatói a rájuk kivetett adó teljes egészét még ebben az évben ki tudják fizettetni előfizetőikkel.

MSZP: tudatmódosító szer hatása alatt nyilatkozott Orbán Viktor

Az MSZP szerint Orbán Viktor valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt nyilatkozhatott úgy a közelmúltban, hogy a kormány megvédte a nyugdíjakat, emelte a béreket és a megszorítások helyett újjászervezte az országot. Burány Sándor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a miniszterelnök pénteken, a Facebookon közzétett videóüzenetében bejelentette: Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló, másfél évig tartó brüsszeli vitát. "Mi a nyugdíjakat megvédtük, a béreket nem csökkentettük, hanem emeltük és megszorítás helyett inkább újjászerveztük az országot" - idézte a kormányfőt az ellenzéki képviselő, majd úgy folytatta, "nehéz szavakat találni ezekre a kijelentésekre".

Fideszes kisgazda képviselők szükségesnek tartják a halálbüntetés visszaállítását

A Fidesz frakcióban helyet foglaló kisgazda képviselők az elmúlt napok eseményei nyomán szükségesnek tartják a halálbüntetés visszaállítását. A Turi-Kovács Béla fideszes képviselő vezette Kisgazda Polgári Szövetségpárt hétfői közleményében azt írta: "Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt napok eseményei azt igazolják, hogy a társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyre állítását". A közlemény szerint a kisgazda parlamenti képviselők az őszi ülésszakban ismételten a törvényhozás elé kívánják hozni a büntetőtörvénykönyv olyan módosítását, ami lehetővé teszi a halálbüntetés visszahozását.

Csatáry-ügy

Az MSZP Csatáry László felelősségre vonását sürgeti

Az MSZP azt várja a rendőrségtől, hogy a legrövidebb időn belül állítsa elő a "náci háborús bűnös" Csatáry Lászlót, az ügyészségtől pedig, hogy mihamarabb emeljen vádat ellene. A párt hétfői közleménye szerint az MSZP örömmel fogadta a "legkeresettebb náci háborús bűnös" megtalálásának hírét, még azzal együtt is, "hogy ezek szerint egy brit bulvárlap oknyomozói eredményesebbek a még élő népirtók felkutatásában, mint a magyar ügyészség".    Közlésük szerint az MSZP elvárja a kormánytól, hogy tegye világossá: a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokárt védve a szélsőjobb vagy a demokrácia híveinek oldalán áll.

Párizs: Csatáryt bíróság elé kell állítani

Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Párizsban a francia külügyi szóvivő. Bernard Valéro külügyi szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy a francia kormány álláspontja szerint Csatáry Lászlót le kellene-e tartóztatniuk a magyar hatóságoknak. "A náci bűnök elévülhetetlenek. Úgy véljük, hogy a náci bűnösöknek, bárhol is tartózkodjanak, a bíróság előtt kell felelniük tetteikért" - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: "A budapesti főügyész azt közölte, hogy az igazságszolgáltatás már vizsgálja a tényeket. A magyar hatóságok dolga, hogy megfelelően lépjenek fel az ügyben".

A nyomozó ügyészek szerint a brit lap nem szolgáltatott új információt

A magyar ügyészségi nyomozók szerint a The Sun című brit lap újságírói által átadott anyagok nem tartalmaztak új információt a jeruzsálemi Wiesenthal központ által második világháborús bűncselekmények miatt feljelentett Csatáry László ügyében - közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn az MTI-vel. A főügyészség közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy sok nehézségbe ütközik a több mint fél évszázaddal ezelőtti, jelenleg más ország joghatósága alá tartozó területen történt cselekmények nyomozása.

Meggyilkolt pszichológusnő

A Jobbik a halálbüntetés visszaállításáról egyeztetne

A Jobbik érdemi egyeztetést sürget a halálbüntetés visszaállításáról a pécsi gyilkossággal összefüggésben. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy álláspontja szerint "a bestiális pécsi gyilkosság ismételten kiváltotta a magyar társadalom döbbenetét, és rávilágított arra a sajnálatos tendenciára, hogy a bűnözők egyre gátlástalanabb és egyre brutálisabb formákat választanak bűnelkövetéseiknél". Közleményében azt írta: a kormánynak be kell ismernie, hogy a három csapás törvény nem oldja meg a problémát, mert a tényleges életfogytiglani büntetés sem megfelelő elrettentő erő. Itt az ideje a radikális változásnak a büntetések területén - szögezte le a szóvivő, hozzátéve, hogy a kirívóan súlyos, életellenes bűncselekmények esetében a halálbüntetés lehet az egyetlen ténylegesen visszatartó törvényi eszköz. Felidézte, hogy a Jobbik évek óta szorgalmazza a halálbüntetés visszaállítását, s bíznak abban, hogy "mind a kormány-, mind pedig a balliberális ellenzéki pártok a bűnözők jogai helyett végre a törvénytisztelő magyar társadalom védelmét tekintik elsődleges feladatuknak, és a megoldás érdekében hajlandóak az érdemi párbeszédre a Jobbikkal".

Szerdán döntenek a gyanúsított előzetes letartóztatásáról

Szerda délelőtt dönt a Pécsi Városi Bíróság a Bándy Kata rendőrségi pszichológus meggyilkolása ügyében elfogott gyanúsított előzetes letartóztatásáról - közölte Hajdu István, a bíróság elnöke hétfőn az MTI-vel. A nyomozás állásáról Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője nem közölt újabb részleteket, és a sajtóértesüléseket sem kommentálta. A PécsMa hírportálnak nyilatkozott a 26 éves gyanúsított - neve elhallgatását kérő - kirendelt védője. Ő azt mondta, a Bándy Kata meggyilkolásával vádolt P. Lászlót Bóly mellett fogták el kommandósok szombaton, menekülés közben. Hozzátette: a férfi tettét beismerte, másra nem tett terhelő vallomást. A gyanúsított a védő szerint úgy fogalmazott: "egyedül viszem el a balhét". A lapnak nyilatkozó ügyvéd közölte: védence a gyilkosság indítékairól azt mondta, tetszett neki a lány, csupán szexuális indíttatásból támadta meg, és nem ismerte korábbról. Arra, hogy megbánta-e tettét, nem válaszolt - mondta a védő.

Páva Zsolt: megvédjük a pécsieket

Pécs polgármestere a rendőrségi pszichológus meggyilkolása kapcsán hétfőn leszögezte: "a legszigorúbban fogunk fellépni azokkal szemben, akik veszélyeztetik polgáraink biztonságát”. Páva Zsolt (Fidesz) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy szülőként, magánemberként és polgármesterként egyaránt mélységesen megrendítette a Pécsen történt kegyetlen bűncselekmény. "Egy fiatal lány életének kioltása és az az embertelen, lelketlen, aljas magatartás, ahogyan elbántak vele felháborít, és rendkívül elszomorít” – tette hozzá.

Egyéb hírek

Ombudsman: nem mindig fizetik ki a speciális nevelési igényű gyermekek kísérőinek utazási költségét

Szabó Máté ombudsman szerint előfordul, hogy költségtakarékossági okokból elavult nyomtatványt adnak a speciális nevelési igényű gyermekek kísérőinek, akiknek emiatt nem térítik meg a lakóhelyüktől távoli lévő intézménybe járás során a napi kétszeri oda-vissza autóút költségeit. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szabó Máté azt követően indított vizsgálatot, hogy egy panaszos sérelmezte: 2011 őszéig sem az oktatási intézmény, sem az eljáró egészségbiztosítási szakigazgatási szerv nem hívta fel a figyelmét a költségtérítés lehetőségére.

A Belügyminisztérium összevonná az NNI-t és a Készenléti Rendőrséget

A Belügyminisztérium (BM) összevonná a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) és a Készenléti Rendőrséget, az erről szóló javaslatot közigazgatási egyeztetésre bocsátották. A BM hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is a nemzetközi és az országos jelentőségű, illetve a több megyére kiterjedő bűncselekmények nyomozását fogja végezni a Készenléti Rendőrségen belül részben megváltozott feladatkörrel, áttekinthetőbb szervezetben. Az átszervezés célja a rendőri szervezet hatékonyságának növelése - mutatott rá a BM közleményében.

Hazaszeretet tábort nyitott meg Kövér László Zalaegerszegen

A magyar hazaszeretet tábor azt a lehetőséget kínálja, hogy a fiatalok felfedezzék a magyar kultúra értékeit és a magukban rejlő kincseket is - fogalmazott Kövér László hétfőn Zalaegerszegen, a Magyar Hazaszeretet Tábor Egyesület zalai és muravidéki gyerekek számára szervezet táborának megnyitásakor. Az Országgyűlés elnöke a Zalaegerszeg környéki településekről és a szlovéniai Muravidék magyarok lakta térségéből érkezett több mint félszáz fiatal előtt arról beszélt, hogy a tábor lehetőséget ad a évszázadokon és évezredeken át elődeink által felhalmozott kincsek felfedezésére. Széchenyi Istvánt többször is idézve hozzátette: a fiataloknak a magukban rejlő kincseket is fel kell fedeznie, hogy hasznosíthassák azokat maguk és utódaik számára.

Használhatatlan út miatt tüntettek két Hevesi községben

A nehézgépjárművek által tönkretett, mára szinte használhatatlanná vált közút miatt demonstrációt tartottak hétfőn a Heves megyei Pély és Tarnaszentmiklós lakói. A tüntetés keretében a két településen 20-20 járművel zárták el a fél útpályát reggel 7 és 9 óra között. Ari Norman Pély független polgármestere az MTI-nek elmondta: mára szinte lehetetlenné vált a közlekedés a kistérségi központ, Heves felé vezető úton, azt követően, hogy a Hanyi-Tiszasülyi árvíztározó építése során az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek szinte teljesen használhatatlanná tették az útszakaszt.

Csődbe jutott Heves városa - Akár 1,5 milliárd is lehet a követelés

Akár 1,5 milliárd forint értékű követelést is benyújthatnak a hitelezők a Heves városa ellen megindult adósságrendezési eljárás során - tájékoztatta a település polgármestere hétfőn az MTI-t.    A független Csáki Zsigmond közölte, a szállítói tartozás 400 millió forint, illetve egymilliárd forintra rúghatnak a további követelések.

Készítette:

Fidesz-frakció Sajtóosztály

2012. július 16., hétfő