NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. augusztus 22.
Havasi Bertalan, helyettes államtitkár 2012.08.22. 18:12

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten
-
A tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, az a következő húsz év gazdasági rendszerének is része lesz, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet. Mivel az ország sikere még nem átütő, nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit kérdőjelezik meg.
-
Azokat az - akár a IMF részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni. Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba - e nélkül ugyanis a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik.
-
Magyarország és általában Közép-Európa sokkal sikeresebben kezeli az európai gazdasági válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt. Bár korábban azt reméltük, hogy gyors lefolyású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésben, amely nem tőlünk indult. A válságnak kezelésében Magyarország remekül teljesített.
-
A misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Az európai válságkezelést a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt. Egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, és így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre Németország javára, déli államok rovására. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia.
-
A legnagyobb reményünk az, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem. Emellett általában a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, ugyanis a lengyelek, a csehek és a szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak - bár kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát, mert az említett három országnak sikeresebb a válságkezelése - szintén jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három állam jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik.
-
Meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, mert ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória; 70 százalék felett van a veszélyzóna, Magyarország itt áll. Az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot. A magyar nemzeti érdekekkel szemben áll az az elképzelés, amely alapján az államadósság-növelés ismét bocsánatos bűn lehetne Európában.
-
Az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új szakasza, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.
-
A történelem kirúgta a hónunk alól azt az intellektuális mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb, kevésbé sematikus munkát igényel a magyar külügyi állománytól.
-
A külképviselet-vezetők figyelmét egyúttal arra is felhívtuk, hogy súlyos bajok, konfliktusok, kudarcok adódnak abból, ha ők és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el erős önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni.
-
A válság magja az eurózónában van, és ott is kell rá megoldást találni. Akkor vagyunk jó európaiak, ha támogatjuk, hogy az eurózóna megtalálja a megoldást az euró problémáira.
-
Nagy vitára számítunk Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említhetjük az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.
-
Magyarország és az uniós intézmények között a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok voltak, és ezért is nyertük meg őket.
-
A keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van pénz, fellendülés, versenyképesség, ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből.
Havasi Bertalan,
helyettes államtitkár
|