Lázár János szerint azok is felelősséggel tartoznak, akik hagyták, hogy Magyarországon a hazai és uniós forrásokat, valamint az állami vagyont "így lopják szét 2002 és 2010 között".

Kitért továbbá arra, hogy több dolog is akadályozta az elszámoltatást: így például az, hogy az ügyekben sokszor szinte az összes dokumentum eltűnt, továbbá az, miszerint a szocialisták nem fogadják el, hogy minden kormány köteles elszámolni, ezért megpróbáltak nyomást gyakorolni "testvérpártjaikon keresztül, Nyugat-Európából Orbán Viktor kormányára és a magyar politikai közéletre", a vizsgálatok, a nyomozások leállítására, az ügyek eltussolására. "Nekem az a meggyőződésem, hogy amikor majd eljön a pillanat, amely a demokráciákban előbb-utóbb elkövetkezik - lehet, hogy nem 2014-ben, de 2018-ban már könnyen lehetséges vagy 2022-ben, ki tudja ezt -, akkor a Fidesznek, állami vezetőnek, tisztségviselőnek el kell tudniuk számolni" - jelezte.

Arra a kérdésre, miszerint Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezett-e a kormányhoz olyan nyomás, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök ellen ne induljon eljárás, ne legyenek elszámoltatva, Lázár János azt válaszolta: "igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást".

Az államtitkár közölte azt is, hogy a Kormányzati Ellenőrzés Hivatal (Kehi) még jó néhány belső vizsgálatot végez.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány augusztus 31-i hatállyal felmentette Budai Gyulát kormánybiztosi pozícióból, de már korábban kinevezték a VM államtitkárává, Lázár János azt mondta: az elszámoltatás kormányzati szakasza lezárult, de Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is számít Budai Gyulára államtitkárként. "A disznók magyarországi sorsának felkarolása" legalább olyan fontos dolga Budai Gyulának, mint "a politikai disznók felkutatása" volt az elmúlt másfél évben, "tehát disznótól disznóig terjed a portfólió" - fogalmazott.

Azzal összefüggésben, hogy a Sukoró-ügyben megszüntették a Gyurcsány Ferenc elleni nyomozást, az államtitkár azt mondta: ha Nyugat-Európában egy volt miniszterelnöknek olyan papírja van, hogy nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szünteti meg az ügyészség az ellene zajló nyomozást, akkor az befejezi a közéleti tevékenységét.

Giró-Szász András a sajtótájékoztatón azt mondta, a 2010-es választási eredmények mögött egyértelmű volt a választópolgároknak az az elvárása, hogy Magyarországnak morálisan meg kell újulnia, mert "lezüllött erkölcsi állapotokat és korrupciót" lehetett tapasztalni az államélet szinte minden területén.

MSZP-szóvivő: kudarcba fulladt az elszámoltatás

Az MSZP szóvivője szerint az elszámoltatás kudarcba fulladt, miután a Budai Gyula által vizsgált több mint ezernégyszáz ügy közül egy sem végződött elmarasztaló ítélettel.

Az MSZP szóvivője azt közölte: a több mint ezernégyszáz ügyből egy sem végződött elmarasztaló ítélettel, "az ügyészség bűncselekmény hiányában sorra dobja vissza a megrendelt eljárásokat", és több megvádolt szocialista politikusról is kiderült már, hogy ártatlan. Szerinte Budai Gyula "menekül a kudarcba fulladt elszámoltatások miatt, Lázár János Hódmezővásárhely brutális eladósítása után pedig most porondmesterként próbálja sikeresnek beállítani a Budai-lufik pukkanását".

Lázár: más állami intézmények is tegyék közzé dolgozóik bérét!

Lázár János szerint nemcsak az általa vezetett Miniszterelnökségnek, hanem más állami intézményeknek is nyilvánosságra kellene hozniuk dolgozóik bérét.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ezt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján mondta, azt követően, hogy a napokban a Miniszterelnökség a vezető beosztású kormánytisztviselői után az összes dolgozójának nevét, munkakörét és illetményét közzétette a kormányzati honlapon.

A tájékoztatón az államtitkár jelezte, hogy az állami intézmények vezetői mellett a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit is arra biztatja, hogy tárják a nyilvánosság elé a frakciójuknál foglalkoztatottak - például a szakértők - bérét, a tanácsadó cégekkel kötött megbízásokat, továbbá javasolja a pártoknál közpénzből dolgozók jövedelmét is közzétenni.

Lázár János közölte egyébként azt is, hogy az általa vezetett szervezet dolgozóinak egyéb juttatásait - így például a telefon- és gépjárműhasználatra, a kommunikációs eszközökre, valamint az esetleges költségtérítésre vonatkozó adatokat - is nyilvánosságra hozzák a következő hetekben, "mert semmiféle szégyellnivalónk nincs", ezek a bérek a munkával arányosak, maximálisan indokolhatóak. Minden bér kétmillió forint alatt van, az pedig, hogy "ebben milyen súlyozás van, az én személyes felelősségem, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlójaként a béreket magam állapítom magam", kivétel azok esetében, akiknek bérét törvény határozza meg - fűzte hozzá.

"Talán nem szorul magyarázatra, hogy Magyarország miniszterelnöke mellett dolgozni fokozott figyelmet, felkészültséget, felelősséget és munkaterhet jelent. Vannak olyan kollégák, például a miniszterelnök személyi titkára, aki (...) jelen pillanatban két munkakört tölt be, és két főosztályt ügyel, amiből nyilvánvalóan két bér is adódik" - fejtette ki.

A Fidesz ellenzékben "nagy gondot fordított arra", hogy a szocialista kormánytagok bérét, jövedelmi viszonyát nyilvánosságra tárja - idézte fel Lázár János, aki ezért legitimnek tartja azt a törekvést, hogy az újságírók érdeklődnek a minisztériumi vezetők bérlistája iránt. "Én azt tartottam helyesnek, hogy ne csak a vezetők, hanem a teljes személyi állomány - amely a Miniszterelnökségen dolgozik - bére nyilvánosságra kerüljön" - jelezte, hozzátéve, hogy ez szerinte nemcsak törvényi, hanem önkéntes kötelezettség is.

Felidézte, hogy amikor júniusban átvette a Miniszterelnökség irányítását, 165 státusz volt a szervezetnél: ez azért emelkedett 275-re, mert négyszer annyi feladat társul ma a Miniszterelnökséghez, mint korábban.

KDNP: a frakciószövetség közösen dönt Lázár János javaslatáról

A KDNP a frakciószövetség döntése értelmében jár el a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslata nyomán abban a kérdésben: nyilvánosságra hozza-e a képviselőcsoportja által foglalkoztatottak bérét.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője csütörtökön elmondta: erről a kérdésről a frakciószövetség közösen dönt majd, és a KDNP-frakció ennek értelmében jár el.

LMP: szemfényvesztő Lázár javaslata

Az LMP feleslegesnek és szemfényvesztőnek tartja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatát arra vonatkozóan, hogy az állami intézmények hozzák nyilvánosságra dolgozóik fizetését.

Az LMP véleménye szerint azzal önmagában nincs gond, ha valamennyi állami intézmény dolgozóinak fizetését nyilvánosságra hozzák, de a párt Lázár János javaslatát feleslegesnek és szemfényvesztőnek tartja - mondta Szilágyi Péter csütörtökön.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a közszolgálati törvény eleve tartalmazza, hogy a különböző beosztásokban dolgozóknak mekkora a bérük. Az átláthatóság elérését egyébként nem így kell kezdeni, mert attól, hogy a "takarítónők fizetését" nyilvánosságra hozzák, az állam és a kormány átláthatatlan ügyeit nem ismerhetik meg az állampolgárok - tette hozzá.

Dinnyeügy - A kormány tiszteletben tartja a versenyhivatali eljárást

Tiszteletben tartja a kormány a dinnyeértékesítési ügyben indult versenyhivatali eljárását - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.

"Magyarország jogállam, és mi tiszteletben tartjuk a Gazdasági Versenyhivatalnak az eljárását" - mondta Budai Gyula újságírói kérdésre válaszolva.

A Gazdasági Versenyhivatal csütörtökön tudatta az MTI-vel, hogy eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezik, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát.

Az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett a hatóság bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is.

Az érintettek "vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon" - olvasható a GVH közleményében.

Dinnyeügy - Fazekas Sándor: a termelők érdekében való fellépés nem tilos

Dinnyeügyben az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján - válaszolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé csütörtökön.

A miniszter azt írta: "arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott". Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca.

Külpolitika

Szijjártó: egy jövőbeni republikánus kormányzat nagyobb figyelmet fordítana Közép-Európára

Az Egyesült Államok egy jövőbeni republikánus kormányzata a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet fordítana Közép-Európára és Magyarországra - összegezte csütörtökön, telefonon az MTI-nek az amerikai Republikánus Párt tampai elnökjelölt-állító országos konvencióján folytatott tárgyalásait Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár. Az államtitkár vezette küldöttség szerdán eleget tett a Republikánus Zsidó Koalíció rendezvényére szóló meghívásnak, amelyen a szenátus és a képviselőház befolyásos tagjai vettek részt. Szijjártó Péter külön megbeszélést folytatott Tim Griffinnel, a képviselőház külügyi bizottsága európai ügyekkel foglalkozó albizottságának alelnökével, Gus Bilirakisszal, a külügyi bizottság tagjával, valamint Andy Harris magyar és Mario Diaz-Balart kubai származású képviselővel. "A megbeszélések alapján egyértelmű tanulságként levonható, hogy a republikánusok elégedetlenek a jelenlegi adminisztráció külpolitikájával. De nemcsak a külpolitika tartalmával, hanem azt az energiát is keveslik, amit a jelenlegi amerikai kormányzat a külpolitikára fordít".

Ellenzék

DK: Folytatódik az Orbán-kormány energetikai ámokfutása

Az E.ON-nal folytatott zavaros tárgyalások bejelentése tovább erősíti azt a képet, hogy Magyarországon csak a Közgépnek van kiszámítható gazdasági környezet. Orbán Viktor nemrég jelentette be, hogy a kormány nonprofittá alakítaná a közszolgáltatásokat, gyakorlatilag államosítaná a lakossági rezsiszolgáltatást. A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz vezette jelenlegi kormány energiapolitikáját eddig is a koncepció nélküliség jellemezte, de ezzel a bejelentéssel elmondható, hogy Orbán ámokfutása a továbbiakban is folytatódik, figyelmen kívül hagyva minden racionalitást. Egyértelmű, hogy az Orbán-kormány ártó intézkedéseket hozott az elmúlt két évben. Habár a lakosságot megpróbálták félrevezetni, ma már mindenki tudja, hogy a különadóknak köszönhetően az energetikai cégek többek között visszavonták fejlesztéseiket, mely nemcsak az ellátásbiztonságot érintette, hanem sok hazai vállalkozás is munka nélkül maradt. A szektort érintő további határozatok pedig torzították a verseny semlegességét. A DK arra is emlékeztet, hogy míg a Fidesz ellenzékben mutyinak tartotta és támadta a Déli Áramlatot, kormányra kerülve kiemelten támogatja azt, míg ellenzékben mellszélességgel támogatta a Nabucco gázvezetéket, most megpróbál kihátrálni belőle.

Az MSZP biztosan indul a 2014-es választáson

Az MSZP - önállóan vagy egy demokratikus összefogás részeként - indul a 2014-es választáson - válaszolta a szocialista párt sajtóosztálya az MTI érdeklődésére. Az MTI azután fordult az MSZP sajtóosztályához, hogy Kolláth György alkotmányjogász szerdán úgy nyilatkozott, a választási rendszer átalakítása során eljöhet az a helyzet, hogy a demokratikus ellenzéknek meg kell fontolnia a választástól való távolmaradás lehetőségét. A vele együtt sajtótájékoztatót tartó MSZP-s Ujhelyi István az MTI-nek azt mondta: ennek lehetőségét két hónappal ezelőtt diplomaták körében már megemlítette, "és nagyon komoly megütközést keltett, nem a mondandó maga, hanem annak a súlya". "Olyan versenyen elindulni, ahol mi csak legitimizálunk egy antidemokratikus intézményrendszert, ez megfontolandó" - tette hozzá az Országgyűlés szocialista alelnöke. Az ellenzéki pártok közül eddig a Demokratikus Koalíció vetette fel a választások bojkottálásának lehetőségét. Gyurcsány Ferenc pártelnök tavaly novemberben - a választójogi törvény vitáját megelőzően - azt írta Facebook-oldalán: "hajlik arra", hogy nem szabad részt venni a következő választáson, ha azt a Fidesz által javasolt szabályok alapján tartják meg.

LMP: újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

Az LMP információi szerint újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a hulladékos közszolgáltató magánvállalkozások szolgáltatásból való kiszorítása és a kormányzat "erőszakos államosítási törekvései" miatt. Jávor Benedek frakcióvezető és Szilágyi László képviselő erről szóló, MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye egy általuk megszerzett minisztériumi levelezésre hivatkozik. Azt írták: napi 27 ezer euró pénzbírságot fizethet Magyarország, ha az Európai Bíróság helyt ad az Európai Bizottság indítványának, és megbünteti Magyarországot a hulladék keretirányelv átvételének elmulasztása miatt. A hulladékkeletkezés hatékony megelőzését és a hasznosítás ösztönzését szolgáló uniós jogszabály rendelkezéseit 2010 decemberéig kellett volna átültetni, de ez nem történt meg, helyette a kormány "újabb uniós retorziókat kockáztat a hulladékos szabályozás piacellenes, az európai jog alapelveit sértő átalakításával"

Jobbik: távoznia kell a TEK vezetőjének a politikai minősítései miatt

A Jobbik szerint Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának politikai megnyilvánulásai miatt távoznia kellene a szervezet éléről - jelentette ki Volner János, a párt képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után.

Közölte, szerinte Hajdu Jánosnak le kellene mondani, ha pedig erre nem hajlandó, akkor Pintér Sándor belügyminiszternek a rendőrség védelme, presztízse, tekintélye helyreállítása érdekében vissza kellene vonnia Hajdu János vezetői megbízását.

Az, aki rendőri vezetőként, titkosszolgálati jogosítványokkal rendelkező rendészeti szerv vezetőjeként nyíltan elkezd politizálni, nem méltó arra, hogy a rendőrségnél bármilyen beosztásban szolgáljon - mondta.

Közölte, megütközve tapasztalták, hogy "a magyar rendőrség történelmében példátlan esetként" egy vezető beosztású rendőrtiszt nyíltan elkezdett politizálni, és politikusokat, politikai pártokat minősített az ATV kereskedelmi televízió műsorában.

Volner János szerint Hajdu János "nyíltan elkezdett a Jobbikkal kapcsolatban hazudozni, és azt a látszatot kelteni, mintha a pártnak a kislétai cigánygyilkossághoz bármi köze lett volna".

Megjegyezte, sajnálják, hogy bár Pintér Sándor keménykezű miniszterként lett ismert, még sincs semmilyen személyi következménye a TEK vezetője elmúlt hónapban rendezett "ámokfutásának".

Jobbik: Miért nem kell a magyar busz?

A BKV és a Volán társaságok következő években szükségessé váló buszállomány cseréje lehetőséget adott volna a magyar buszgyártás felépítésére, ezzel azonban nem élt sem a kormány, sem a főváros vezetése. Az indoklás szerint a magyar buszgyárak sem kapacitásban, sem felkészültségben, sem pedig hitelképességben nem veszik fel a versenyt a nyugat-európai vállalatokkal, ezért kell ezeket a megrendeléseket külföldről teljesíteni. A fővárosi Jobbik ezzel nem ért egyet, és felszólítja a kormányt, hogy gondolja át a magyar buszgyártás felvirágoztatását és támogatását, hogy az elkövetkező évek további megrendeléseit már magyar buszokkal tudjuk kielégíteni. Ezzel nem csak az iparág piaci megerősítését segítené elő, hanem munkahelyeket is teremtene.

Kevesli a mezőgazdaság segítésére hozott intézkedéseket az MSZP

Az MSZP szerint a kormány a mezőgazdaság legsúlyosabb gondjainak kezeléséről nem döntött; a szocialisták továbbra is az alapvető élelmiszerek áfájának mielőbbi csökkentését sürgetik.

Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az állatjóléti támogatások szerdán bejelentett növelése valójában csak a korábban zárolt összeg visszaadását jelenti, az emelkedés pedig így is alig húszszázalékos.

A szocialista politikus szerint takarmányhiány fenyeget, a kormány pedig nem lépett ennek megelőzéséért. Elmondta: mivel nincs garancia arra, hogy az idén megtermő legfeljebb négymillió tonna kukorica az országban marad, állami készletekre van szükség, a felvásárlást mielőbb meg kell kezdeni, valamint célzott állami hitelt kell nyújtani az állattartóknak. Ellenkező esetben szerinte előállhat, hogy az állatoknak nem lesz mit enniük télen.

Bírálta a kormányt azért is, mert a szerdai ülésén nem döntött az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentéséről. Az áfacsökkentés százmilliárd forintnál kisebb hiányt okozna a költségvetésben, de ellensúlyozná az élelmiszerárak emelkedését, ami a fogyasztás további visszaesését okozza - közölte.

Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy az áfacsökkentés nélkül az egész élelmiszeripar, azon belül elsősorban a húsipar nehéz helyzetbe kerül. Ebben az esetben nem lesz elég, hogy megpróbálnak segíteni a Gyulai Húskombináton, mert az ágazat jövője a tét - jelentette ki.

A szocialista politikus kiemelte, várják a húskombinát támogatására hivatott konkrét intézkedéseket, szerinte ugyanis az, hogy a kormány kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, önmagában semmit sem jelent. Ezt a Malévval is megtették, aztán a légitársaság két hét múlva bezárt - mondta.

MSZP: a jogállam elégtelen működését mutatja a MEASZ elnökének bántalmazása

Az MSZP szerint a demokratikus jogállam elégtelen működését jelzi, hogy a szerda esti antifasiszta demonstrációt követően bántalmazták Hanti Vilmost, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnökét - közölte Török Zsolt, a szocialisták szóvivője csütörtökön.

A szóvivő közleményében azt írta: az MSZP mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy szélsőjobboldali fiatalok egy csoportja rátámadt Hanti Vilmosra, a szerda esti antifasiszta demonstráció főszervezőjére.

A szocialisták úgy vélik, hogy ez a felháborító - és korántsem egyedülálló - eset nemcsak a szerdai tüntetés szükségességére mutat rá, hanem a magyar demokratikus jogállam elégtelen működésére is.

MSZP: helyi gazdák helyett Fidesz-közeliek jutottak földhöz Kabán

Az MSZP szerint Hajdú-Bihar megye legjobb minőségű termőterületei közül több Fidesz-közeli érdekeltséghez került Kabán, a helyi gazdák közül pedig egy sem nyert a földbérletpályázaton.

Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: a kabai állami földek kényszerhasznosításáról 2011 májusában döntöttek, a hasznosítási jogot helyi gazdák helyett a Fideszhez köthető érdekcsoport nyerte el. Szavai szerint azonban Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár megígérte, hogy egy év elteltével, a végleges hasznosításkor a helyi termelők kapják a földet.

Ezzel szemben néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy a földbérletpályázaton ugyanaz a kör nyert - jelentette ki.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja - bár a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) még nem hozta nyilvánosságra honlapján a győztesek nevét - azt mondta: noha Bodó Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője a Hajdú-Bihari Naplónak nyilatkozva elképzelhetetlennek tartotta, hogy a komoly agrárkultúrával rendelkező Kabán csaknem harminc helyi földbérleti pályázatból egy se nyerjen, mégis ez történt.

Földhöz jutott viszont Módos Imre, a Kabától harminc kilométerre fekvő Bihartorda fideszes polgármestere és Lendvai Csaba püspökladányi főállatorvos, aki közismerten baráti viszonyban van Bodó Sándorral - közölte a szocialista politikus, felháborítónak nevezve a döntést.

Szárazság - Jobbik: a kormány lépjen fel az élelmiszerdrágulás ellen!

A Jobbik szerint hatalmas élelmiszerdrágulás elé néz az ország, ha a kormány nem tesz minél hamarabb átfogó lépéseket az aszálykárok mérséklésére.

Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta nem hajlandó végrehajtani ellenzékben éveken át hangoztatott követeléseit. Az ellenzéki politikus példaként említette az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentését, a hatékonyabb mezőgazdasági kárenyhítés kidolgozását és az állatjóléti támogatások jelentős emelését. Szólt arról is, hogy a Jobbik már tavaly figyelmeztette a kabinetet, ne kényelmesedjen el az akkori jó mezőgazdasági eredmények láttán, hanem inkább készüljön a nehezebb időkre.

Magyar Zoltán hangsúlyozta: idén az átlagos kukoricatermés mindössze felére lehet számítani, ami miatt szinte már most takarmányhiány lépett fel, a kormánynak pedig az volna a feladata, hogy itthon tartsa a belföldön megtermelt, de máshol is hiánycikknek számító terményeket. A jobbikos képviselő szerint, ha a kabinet ezt elmulasztja, és nem tesz semmit, az a "tatárjárás óta nem látott" sertéshúshiányhoz vezethet, de a rossz termés miatt tovább drágulhat a tojás, a tej, sőt a zöldség és a gyümölcs is, de még a bor és a pálinka ára is emelkedhet.

Önkormányzat

Tarlós István: a pesti alsó rakpart egy részének lefedése is szóba jöhet

A pesti alsó rakpart egy részének lefedése is felmerült lehetőségként a rakparti forgalom átszervezése kapcsán. A városvezető ismertette, hogy a rakparti forgalom átszervezése kapcsán korábban közölt teljes lezárás, sávszűkítés, illetve egyirányúsítás mellett új lehetőségként merült fel a Városházán, hogy az alsó rakpartot a felső síkjában lefedik és a felső területet kapnák meg a gyalogosok és kerékpárosok. Azt mondta, neki ez a megoldási javaslat tetszik most leginkább, ugyanakkor nincs még döntés. A főpolgármester szavai szerint a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra dolgoznak, az előkészítés azért fontos, hogy a források megnyílásakor azonnal pályázni tudjanak.

Rogán: a belvárosi önkormányzat minden segítséget megad az alsó rakpart lefedéséhez

A belvárosi önkormányzat teljes meggyőződéssel támogatni tudja a pesti alsó rakpart lefedését és minden lehetséges segítséget megad a megvalósításhoz - tájékoztatta Rogán Antal (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön az MTI-t.

A kerületvezető a forgalomátszervezési tervvel kapcsolatban úgy vélte: ezzel a budapestiek végre visszakaphatják a Duna-partot. Álláspontja szerint a fejlesztés szerves folytatása lehet a belváros megújítását szolgáló "Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése" című projektnek, amelyben megújult a Március 15. tér és meghosszabbították a pesti korzót.

Rogán Antal azon reményének adott hangot, hogy a következő uniós támogatási ciklus elején már kész tervek birtokában tárgyalhatnak az Európai Unióval a fejlesztésről.

Média

Médiatanács: 74 millió forintnyi támogatás helyi és körzeti rádióknak

Hír- és magazinműsorok számára nyújtandó pályázati támogatásról döntött szerdai ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, a hatóság a Magyar Média Mecenatúra program keretében ezúttal összesen 74 millió forinttal támogatja a rádiókat. Az NMHH szóvivői irodájának közleménye szerint 2012-ben összesen 270 millió forintra számíthatnak a rádiók a program keretében. A négyfordulós pályázati eljárás második állomásaként 27 helyi és körzeti rádió támogatásáról született döntés. A tájékoztatás szerint a médiatanács idén - a pályázók érdekében - megújította a kiírásokat, egyszerűbbé és átláthatóbbá tette a pályázás folyamatát. Az új rendszerben ismét negyedévente lehet beadni a pályázatokat, biztosítva ezzel az állandó forrást a helyi és körzeti rádiók számára. Emellett megnyílt a lehetőség a tematikus magazinműsorok támogatására, valamint lerövidült az elbírálási időszak, és csökkentek a pályázati díjak is

Oktatás

Hoffmann: ellenőrizni fogják a mindennapos testnevelésórák megtartását

Ellenőrizni fogják a mindennapos testnevelésórák megtartását a gyermekek érdekében - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a fővárosban csütörtökön kezdődött kétnapos országos szakmai tanévnyitón. A változásokat ismertetve - A tanév itt kezdődik címmel tartott tanácskozáson - emlékeztetett arra, hogy szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező lesz megszervezni a mindennapos testnevelést. Az oktatási államtitkár azt kérte az intézményvezetőktől, ezek az órák ne maradjanak el; ezt ellenőrizni is fogják a gyerekek érdekében. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni - mondta. Olyan program előkészítése is elkezdődött - tette hozzá -, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Maruzsa Zoltán egyetemi adjunktus lehet az új felsőoktatási helyettes államtitkár

Maruzsa Zoltán egyetemi adjunktus lehet az új felsőoktatási helyettes államtitkár - értesült az MTI kormányzati forrásból csütörtökön. Maruzsa Zoltán 35 éves, az ELTE bölcsészettudományi karának egyetemi adjunktusa, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója. Oktatási területe a 20. századi egyetemes történelem. Elődje, Kis Norbert távozását júniusban jelentették be. A korábbi felsőoktatási helyettes államtitkár a közigazgatási tárcánál kap új feladatot. Kis Norbert közel öt hónapig töltötte be a felsőoktatási helyettes államtitkári posztot.

LMP: bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés várható

Az LMP véleménye szerint bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés vár az oktatásra - mondta Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjában tartott sajtótájékoztatóján.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament decemberben "erőltetett menetben" fogadta el a közoktatási törvényt, amelyet azóta többször is módosítottak. Meglátásai szerint most már lassan a kormányoldal is belátja, nagyon nehéz lesz rendeleti úton fenntartani egy ilyen "kézivezérelt rendszert".

A képviselő kutatókra hivatkozva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszerben nincs esélyegyenlőség, mert a gyermekek későbbi lehetőségeit nagyban befolyásolja a családi hátterük. Megjegyezte, hogy ezt a problémát húsz éve nem sikerült megoldani, és a jelenlegi kormány oktatáspolitikája sem a hátrányos helyzetűeknek nyújt segítséget, hanem "falat épít a kiváltságosak köré".

Osztolykán Ágnes külön felhívta arra is a figyelmet arra, hogy sok - bizonytalan helyzetbe került - alapítványi, illetve magániskolának be kell zárnia az elkövetkező egy hétben. Ezt azzal indokolta, hogy habár a hátrányos helyzetűeket oktató intézmények számára kiírt pályázatokon elnyerhető összegek nem csökkentek, ezekhez a pénzekhez a korábbinál kevesebb iskola jut hozzá.

Egészségügy

MSZP: Vissza a jövőbe

Az elmúlt napokban a túlélésükért küzdő, végsőkig kivéreztetett kórházak betegei és dolgozói két hírrel szembesülhettek. Félezer dolgozójától megválik a szabolcsi fekvőbeteg-ellátás szervezete, és Budapesten újra önálló kórházzá válik a Szent Margit Kórház. Mindkét döntés mögül hiányzik a szakmai racionalitás és a felelős gondolkodás. Nyíregyházán az új fenntartó: az állam nem segít a súlyosan eladósodott intézetének. Helyette inkább leépít. Holott a megye a legrosszabbak egyike a foglalkoztatásban, és az emberek – az átlagosnál nagyobb megbetegedési mutatók miatt – az országos átlagnál jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra. Budapesten feleslegesen önállósítják az óbudai Margit Kórházat. Egy akkora településen, mint a főváros, ennyi kórház ennyi telephelye nemcsak üzemgazdasági oldalról nézve képtelenség, de betegbiztonság szempontjából is indokolatlan kockázat a szétforgácsolt – így nem biztosítható – erőforrások miatt.

Szócska: 14 százalékkal nő az egészségügyi alapellátás finanszírozása

Hetven-nyolcvanezer forinttal emelkedik novembertől egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása, miután a kormány úgy döntött, hogy tizennégy százalékkal növeli az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozását, ami a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érinti a vegyes praxisokat, a védőnői szolgálatokat és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat is - közölte az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az egészségügyi kormányzat becslése szerint az emelés legalább 27 ezer embert érint - mondta Szócska Miklós, kifejtve, hogy egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása 70-80 ezer forinttal, a védőnői szolgálatoké pedig 25 ezer forinttal nő. Az emelés az idei év utolsó két hónapjára vonatkozik, és beépül a jövő évi finanszírozásba is. Giró-Szász András kormányszóvivő a tájékoztatón emlékeztetett: idén a kabinet már végrehajtott egy 30,5 milliárd forintos fizetésemelést az egészségügyben, ami 86 ezer embert érintett. Most a korábbi bérfejlesztésből kimaradt dolgozók is jelentős pluszpénzhez jutnak.

MSZP: Szócska-cseppek az egészségügynek

Az MSZP üdvözli a háziorvosok kártyapénzének 14 százalékos emelését. A párt régóta sürgeti, hogy az orvosok béremelése és munkakörülményeik javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az elvándorlás megálljon, az egészségügyi rendszer pedig ne omoljon össze. De ez csak csepp a tengerben. A háziorvosi praxisok legnagyobb hányada különösen sanyarú körülmények között kénytelen dolgozni, új praxis gyakorlatilag nem létesül, a háziorvosi kar elöregedett. A most bejelentett lépés enyhíti, de nem állítja meg ezt a folyamatot. Az emelés miatt nem fog betöltődni az a 171 üres háziorvosi állás, melyet a legfrissebb ÁSZ jelentés tartalmaz. Mert le kell szögezni: a kártyapénz emelése nem béremelés. A háziorvosi praxisok ebből a kártyapénzből fedezik a rezsiköltségeiket. Ezek azonban az Orbán-kormány beteges gazdaságpolitikája miatt jelentősen megnövekedtek, így a mostani emelés sem fogja teljes egészében fedezni a költségeket.

Kórházszövetség: Magyarországon nincs olyan kórház, amelynek minden osztálya megfelelne a minimumfeltételeknek

Jelenleg Magyarországon nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek - mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke egy budapesti egészségügyi konferencián, csütörtökön.

Így vagy az erről szóló júniusban megjelent szabályozást, vagy a határidőt kell módosítani, ameddig meg kell felelniük az intézményeknek a minimumfeltételeknek - tette hozzá az elnök.

Rácz Jenő az egészségügyi struktúra átalakításáról szólva, amelynek alapján július elseje óta új ellátási rend szerint működik a magyar egészségügy, azt mondta, az átalakítás nem volt radikális. Az egészségügyi ellátórendszer nem omlott össze, de nem javult az ellátás színvonala sem - tette hozzá. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egyik pillanatról a másikra ez nem is volt várható, "ilyen csodák nincsenek". A kórházszövetség elnöke szerint korrekciókra szükség lesz, de ezzel együtt az átalakítást folytatni kell.

Azt mondta: az eddigi változások szükségesek voltak, de nem voltak elégségesek az egészségügy problémáinak megoldására. Ráadásul voltak olyan intézkedések, "olyan hibák", amelyeket nem lehet korrigálni, és nagyon sokba kerülnek az egészségügyi ellátórendszernek - emelte ki Rácz Jenő, aki szerint ilyen "hiba" volt például a kórházvezetői posztok megpályáztatása.

Orvosi kamara: a plusz 14 százalék nem oldja meg az alapellátás helyzetét

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint önmagában kevés, hogy a kormány 14 százalékkal növeli az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozását, a háziorvosi kassza összegét legalább a duplájára kellene emelni ahhoz, hogy megoldják az alapellátás helyzetét - mondta Éger István, a köztestület elnöke csütörtökön.

Rendőrség

A rendőrség átszervezéséről és a csókakői akcióról érdeklődött Vadai a belügyminiszternél

Vadai Ágnest nem győzték meg maradéktalanul azok a statisztikák, amelyekkel Pintér Sándor a rendőrség átalakítását indokolta. A DK-s politikus újságíróknak azt mondta: a csókakői rendőri akció viszont "más megvilágításba került" a belügyminiszterrel csütörtökön folytatott megbeszélésén. A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja közölte: Pintér Sándor ismertette azokat a statisztikákat, amelyekre a rendőrség átszervezését alapozták. Az ellenzéki politikus úgy látja, az objektív mércék mellett a szerencsének is szerepe volt abban, hogy mely megyei főkapitányok tarthatták meg állásukat és kiket helyeztek át. Azt mondta, Pintér Sándor nem győzte meg maradéktalanul arról, hogy az említett adatsorok alkalmasak a rendőri teljesítmény megítélésére. Vadai Ágnes - aki MSZP-s képviselőként, a szocialista frakcióból való tavaly őszi távozásáig a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt - arról is tájékoztatott, hogy találkozóján a belügyi tárca vezetőjével a rendőrségi korrupciós ügyek is szóba kerültek, de ezekről nem árult el többet, szerinte a képviselők a nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülésén kaphatnak részletesebb információkat.

Rendőrségi átszervezés - Kontrát: a cél a hatékonyság javítása

A rendőrségi munka hatékonyabbá tételének szándékával indokolta a belügyi államtitkár a rendőrség folyamatban lévő átszervezését az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén. A testület a Belügyminisztérium és a rendőrség vezetőit hallgatta meg a témában. A kormánypárti képviselők támogatásukról biztosították az átalakítási folyamatért felelős vezetőket, míg több ellenzéki képviselő kétségbe vonta az intézkedések, átszervezések hatékonyságát, és sérelmezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem vett részt a meghallgatáson.

Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára ismertette a rendőrség eddigi és még várható szervezeti átalakításának elveit, és azt hangoztatta: az átszervezések célja, hogy a rendőrség jobban, hatékonyabban tudja ellátni a munkáját és az emberek nagyobb biztonságban élhessenek.

Az új rendvédelmi szerkezet nem egy életre szól, hanem addig, amíg a céloknak meg tud felelni, a feladatait el tudja látni - hívta fel a figyelmet.

Papp Károly, a rendőrség átalakításáért felelős miniszteri biztos azt mondta, az átalakítás célja, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, a szervezet professzionálisan működjön és költséghatékony legyen.

Harangozó Tamás szocialista képviselő arról beszélt, hogy a rendőrök körében "félelem és rettegés" tapasztalható, és érzékelhető az is, hogy a vezetők meg akarnak felelni a kormányzatnak; szerinte erre jó példa Csókakő rendőri lezárása.

Kontrát Károly államtitkár visszautasította az ellenzéki képviselő felvetését, és azt kérte, valótlanságok állításával ne teremtsen bizonytalanságot a rendőrökben.

Tamás Barnabás (Fidesz) az ülésen felvetette, hogy azokban a járásokban, ahol 20 ezernél többen élnek, járási kapitányságokat kellene létrehozni. Válaszul Papp Károly, a rendőrség átalakításáért felelős miniszteri biztos azt mondta: 2013 januárjában minden járásban lesz rendőrkapitányság vagy rendőrőrs; már csak két helyen hiányzik.

Volner János (Jobbik) az ülésen egyebek mellett arról beszélt, hogy a rendet fenntartani csak a lakossággal együttműködve, a bűnözőkkel szembeni kemény és következetes fellépéssel lehet. Közölte, azt javasolják a rendőrségnek, hogy a zéró tolerancia elvét a bűnözőkkel szemben gyakorolja, és az erőszakos, garázda jellegű magatartást, ami szerinte Cegléden is tapasztalható volt, a rendőrség "csírájában fojtsa el". A jobbikos képviselő azt is mondta, bízik abban, hogy a szervezeti átalakítások után nem fordul elő olyan eset, mint amikor "egyes felfegyverzett cigány bűnözői hordák" megfutamítják, illetve meghátrálásra kényszerítik a rendőrséget.

Vadai Ágnes (DK) arról beszélt, nem látja, hogy az áthelyezések, a "sakktáblán mozgatások", hogyan javítják majd a rendőrség munkáját, szerinte nem "tilitolira" van szükség, hanem arra, hogy megerősítsék a rendőrséget. Azt is mondta: az egyenruha sokáig garancia volt arra, hogy a rendőri vezetők csak szakmai véleményeket fogalmazzanak meg, mint mondta, reméli, hogy ez a jövőben is így lesz.

Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s tagja az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: ő kezdeményezte két héttel ezelőtt a bizottság összehívását, miután a sajtónak kiszivárogtak információk a rendőrség átalakításáról. A képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem jelent meg az ülésen.

A szocialista képviselő szerint a magyar szervezett bűnözés és a korrupció ellen harcoló rendőri egységeket vagy felszámolták, vagy leépítették és átalakították, és az ülésen sem kapott választ arra a kérdésére, hogy az ezeknél az egységeknél folyamatban levő ügyeknek mi a sorsa. Mindezt döbbenetesnek és veszélyesnek minősítette. Kifogásolta, hogy az átalakítás másnapján kapott elutasító határozatot "a fideszes földmutyik" ügyében tett feljelentésére. Szerinte érdemi nyomozás nélkül, "elképesztő hablatyindoklással" utasították el a feljelentést.

Egyéb hírek

Navracsics Tibor: Zánkán otthon vannak a fiatalok

Magyarországon van egy pont, amelyre a fiatalok otthonként számíthatnak, ez pedig Zánka - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön a balatoni településen, az Új nemzedék központ főépületének átadó ünnepségén.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: Zánka története jól mutatja, hogy 1989 után az állami vagyonnal, a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatban tanácstalan volt az állami politika: hiába épült meg a hetvenes évek elején, szép környezetben, jó infrastruktúrával az ifjúsági centrum, nem született egyértelmű koncepció a fejlesztésekről, döntés a pénzügyi támogatásról, ezért az elmúlt húsz évben egyik-napról a másikra élt Zánka.

Kijelentette: nagy öröm számára, hogy az idei évtől a minisztérium lehet a gazdája a zánkai komplexumnak, amelyet - Új nemzedék központ elnevezéssel "végre pályára állítanak". Zánka olyan központ legyen, ahol a szociálisan rászorultak és a jövő tehetségei üdülhetnek szervezett keretek között, élvezhetik az igényes programokat, képzést kaphatnak, "és ahol jól gazdálkodva a ránk bízott vagyonnal a jövőt biztosíthatjuk a felnövekvő nemzedéknek" - fejtette ki elképzeléseit a miniszter.

Mihalovics Péter, az Új nemzedékek jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztos emlékeztetett arra: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium áprilisban vette át a zánkai komplexumot. Az Új nemzedék központ céljaként azt határozták meg, hogy olyan programokat szervezzenek, amelyek megfelelnek a 21. századi fiataloknak.

Elmondta, hogy az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően a főépület idén befejeződött, több mint 460 millió forintos építészeti és gépészeti felújítása után a nyári épületek is megújulhatnak.

Országos bányásznap - Németh Lászlóné: növelni kell a hazai szénhidrogén lelőhelyek kitermelését

A kormányzat arra törekszik, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentése és a lakossági energiaárak stabilitása érdekében elősegítse a hazai szénhidrogén lelőhelyek kutatását és kitermelését - jelentette ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön Egerben.

Ezt szolgálja a bányatörvény módosítása, illetve az, hogy a kormányzat elő kívánja írni a szénhidrogénmezők ismételt kutatását - tette hozzá a 62. Bányásznap központi ünnepségén.

Németh Lászlóné közölte, a szénhidrogén kutatás területén egészségesebb versenyt kívánnak kialakítani azzal, hogy maximalizálják az egyidejűleg egy vállalkozó által kutatható terület kiterjedését.

Terméktanácsok: gyors és érdemi segítség a termelők támogatása

A hús, tej és baromfi terméktanács szerint jelentős, gyors és valós segítség a gazdálkodóknak, hogy a kormány 10 milliárd forint többlettámogatásról döntött az állattartók megsegítésére.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Baromfi Terméktanács (BTT) közös, csütörtöki - az MTI-hez eljuttatott - közleményében kiemeli: az aszály okozta károk elsősorban a takarmánynövények termelésében mutatkoztak meg. Ez pedig az állattartás fenntarthatóságát is kétségessé tette.

A szakmai szervezetek emlékeztetnek arra, hogy már korábban több javaslatot dolgoztak ki és juttattak el a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM). Ezek a többi között tartalmazták az érvényben lévő támogatások előrehozását, illetve tömegének növelését, kedvezményes hitelkonstrukciók meghirdetését, illetve az öntözési engedélyezési eljárás könnyítését, hangsúlyozva az azonnali beavatkozás fontosságát.

A kormány nem utasította el a javaslatok legfontosabb részeit, így a három termékpálya - sertés, baromfi és tej - általános forgalmi adó (áfa) csökkentésére irányuló javaslatát sem - emelték ki a közleményben.

Megkezdődik a Politikatörténeti Intézetben őrzött iratok átvétele

A Politikatörténeti Intézet (PTI) levéltárában lévő iratok átadás-átvételének előkészítésére, a dokumentumokat a jövőben őrző Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgatójának vezetésével működő, hattagú mu