Fidesz: a parlamenti választás után újra nyíljon meg a regisztráció!

Módosító indítványt fog benyújtani a Fidesz a kedden beterjesztett választási eljárási törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy a parlamenti választás után újra megnyíljon a regisztráció lehetősége az önkormányzati és az európai parlamenti (EP) választásokra azoknak, akik az országgyűlési szavazásra nem iratkoztak fel - közölte a párt szóvivője kedden az MTI-vel. Selmeczi Gabriella közleményében azt is megerősítette, hogy regisztrálni egy bizonyos ideig - a törvényjavaslat szerint két hétig - ingyenesen levélben is lehet majd. Emellett az interneten és személyesen szintén fel lehet iratkozni. Az eddigi ajánlószelvény-kitöltés és -leadás, valamint a két választási forduló helyett 2014-től csak egy forduló lesz, a regisztráció pedig akár otthonról vagy levélben is elintézhető majd - írta a szóvivő, aki szerint így összességében lényegesen egyszerűbb lesz a választásokon való részvétel. A Fidesz-KDNP kedd délelőtt nyújtotta be a parlamentnek a választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatát. Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri felvételét a névjegyzékbe. A választási feliratkozás bevezetése érdekében az alkotmányt is módosíthatják.

A választás előtt egy hónappal kell bejelenteni az egyéni jelölteket

A szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kellene bejelenteni a parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a Fidesz-KDNP indítványa értelmében. A parlamentnek kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslat szerint a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek, akiknek a jelöltté váláshoz kétszáz aláírást kell összegyűjteniük. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak. Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény kimondja: országos listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A választópolgárok előzetes feliratkozására - amely ahhoz szükséges, hogy részt vehessenek a voksoláson - a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőség.

Kósa: az ajánlószelvények nem védték meg a politikát a paprikajancsiktól

A kopogtatócédulák rendszere nem védte meg a magyar politikai életet, a parlamentet a "paprikajancsiktól" az elmúlt húsz évben - állt ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az ajánlószelvények megszüntetése mellett az M1 Ma reggel című műsorában, kedden. A kormánypárti politikus arra a riporteri felvetésre, hogy nem válik-e a politikai mezőny egyfajta bolhacirkusszá attól, hogy a jelöltté váláshoz nem lesz szükség ajánlószelvények összegyűjtésére, azzal a kérdéssel válaszolt: vajon tényleg megvédte a politikát vagy a parlamentet ez a szűrő attól, "hogy nyilvánvaló paprikajancsik, bohócok, kalandorok, haszonlesők, megélhetési emberek kerüljenek tömegével a parlamentbe?". "Gondoljunk csak Torgyán Józsefre, vagy néhány olyan figurára, akit mindenki ismer" - folytatta Kósa Lajos, saját felvetésére nemmel válaszolva. Az alelnök hétfőn, szintén az M1-en beszélt arról, hogy a Fidesz javaslata szerint a megszűnő ajánlószelvények helyett a jövőben kétszáz aláírást kell majd összegyűjteni a parlamenti választáson való képviselő-jelöltséghez.

LMP: az alaptörvénynek sem felel meg az előzetes választói regisztráció bevezetése

Az LMP véleménye szerint az alaptörvénynek sem felel meg az előzetes választói regisztráció bevezetése - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes kijelentette, hogy pártjuk "az utolsó töltényig harcolni fog" a javaslat ellen. A parlamentnek kedden benyújtott választási eljárási törvényjavaslat messzemenően igazolta az LMP korábbi fenntartásait - hangsúlyozta a politikus. Újra megismételte korábbi kijelentésüket, amely szerint a magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében teljes mértékben felesleges az előzetes regisztráció bevezetése és "nyilvánvalóan a Fidesznek az a szándéka ennek a rendszernek a bevezetésével, hogy a bizonyos választói csoportokat távol tartson a szavazófülkéktől".

Új Ptk.

Vékás: az első demokratikus körülmények között megalkotott Ptk. léphet hatályba

Vékás Lajos akadémikus az új polgári törvénykönyvre (Ptk.) vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén beszélt, amelyen a képviselők egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták az új Ptk.-ról szóló javaslatot.    Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10-én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az Európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul - mondta.

Kormány

Egyszerűbb eljárások, gyorsabb és olcsóbb ügyintézés a kormányablakoknál

Az Egyszerűsítési Program első ütemében eddig több mint negyven eljárást módosítottak, a változások egy része már életbe lépett, így gyorsabban és olcsóbban lehet ügyeket intézni a kormányablakoknál. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye kifejti: a programot tavaly rendelte el a kabinet a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként, amelynek célja, hogy 2013 közepéig több mint 200 ügyben egyszerűsítse és több száz millió forinttal csökkentse a családok és háztartások adminisztratív terheit. A közlés szerint a programban gyakorlatilag minden tárca részt vesz; eddig 44 eljárást módosítottak, mint például a családtámogatásokat, a vízmérőcserét és a diákhitel-ügyintézést, a változások egy része már életbe lépett, más részük jövőre fog. Mint írták: egyszerűbb lesz az örökbefogadási eljárás, mert könnyebb lett az "apai elismerés jegyzőkönyvbe foglalása". Az ezzel kapcsolatos szükséges jogszabályok januárban lépnek hatályba.

Balog Zoltán megerősítette Czene Attila menesztését

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Bors című napilapnak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy hamarosan menesztik Czene Attila sportért felelős államtitkárt. "Czene Attilára továbbra is nagy szükség van a magyar sportélet vezetésében, ám az ő jelenlegi tisztségével járó feladatokat inkább aktív politikusra szeretnénk átruházni" - idézte a lap Balog Zoltánt. Megszólalt Czene Attila is az ügyben: "Aligha nekem kellene kommentálnom ezt az értesülést. Egyelőre végzem a munkám, de nyílván a feletteseim döntenek a sorsomról, én azt nem tudom befolyásolni." Az Index múlt szerdán írta meg, hogy akár napokon belül menesztheti Czene Attilát. Az internetes lap információi szerint a sportügyekért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában már javában zajlik az utódkeresés, és a befutó Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára lehet. A váltás miatt a HM-ben is új államtitkárra lesz szükség. Az úszóként olimpiai bajnok Czene Attila 2010-ben lett sportállamtitkár.

Fülöp Attila: a fogyatékosügy célja az esélyteremtés és az integráció

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma új helyettes államtitkára szerint a fogyatékosügynek az esélyteremtést, a társadalmi integrációt kell szolgálnia, ezért is került a terület szeptembertől a családpolitikáért és az esélyteremtésért felelős helyettes államtitkársághoz. Fülöp Attila - aki korábban Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt - szeptember 5-étől vezeti a helyettes államtitkárságot. A fogyatékosügyet a kormányzati átalakításig önálló miniszteri biztos felügyelte, ám most más területekkel együtt egy államtitkársághoz tartozik. A helyettes államtitkár kedden az MTI-nek azt mondta, ezzel a lépéssel a fogyatékosügyet "feljebb emelték". Fülöp Attila szerint a döntés azt jelzi, hogy a fogyatékkal élő embereket a kormányzat nem másoktól elkülönítve, hanem a társadalom részeként akarja segíteni, ezért is kapcsolták össze a területet az államtitkárságon belül például a család-, illetve az ifjúságpolitikával.

E-útdíj - NFM: változott a rendszer finanszírozási megoldása

Érdemben változott az e-útdíj bevezetésének tervezett finanszírozási megoldása a májusi kormányhatározat óta, ezért szerepel a feladatra lényegesen alacsonyabb forrás a legfrissebb kormányhatározatban - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) MTI-nek megküldött keddi válaszából. A májusi kormányhatározatban rögzített, 214,5 milliárd forintos (10 évre vonatkozó) keretösszeg a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer beszerzésére és a díjszedési szolgáltatás finanszírozására biztosított volna fedezetet. A korábbi

tervek szerint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. az eszközbeszerzés finanszírozására hitelt vett volna fel, amelyet a befolyó díjbevételekből törlesztett volna. Így a korábban számszerűsített összeg részben a kapcsolódó kötelezettségvállalással járó, előzetesen becsülhető finanszírozási igényt takarta. 

Munkacsoport ülést tartott a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság

A hungarikum-törvényről, a Bethlen Gábor alapról szóló törvény módosításáról és a határon túli támogatásokról volt szó egyebek között a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi budapesti munkacsoport ülésén. Az államtitkárság MTI-hez eljuttatott közlése szerint az eseményen részt vettek az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szervei.

Belpolitika

Fazekas: nem kifogásolja az EU a hulladéktörvényt

Az Európai Unió részéről nincs kifogás a hulladékról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban - mondta el a vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt kedden, éves meghallgatásán. Fazekas Sándor úgy fogalmazott, hogy a törvény a parlament előtt van, még az idén elfogadják, és 2013. január 1-jével a végrehajtási rendeletek is hatályba lépnek. Képviselői kérdésekre válaszolva Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár idézte azt a levelet, amely szerint az Európai Bizottság köszönetet mond a magyar kormánynak a válaszért, amelyeket törvényjavaslattal kapcsolatban a testület kérdéseire adott. Ugyanakkor a bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy a törvény hatályba léptetése után további lépéseket tegyen, ha szükséges.

Fogyasztóvédelmi bizottság: növelni kell a békéltető testületek ismertségét

Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén egyhangú döntéssel állásfoglalást fogadott el a békéltető testületek munkájáról; a dokumentum szerint a bizottság szükségesnek tartja a lehető legszélesebb körben megismertetni a testületek munkáját. A képviselők azt követően fogadtak el állásfoglalást, hogy konzultációt folytattak az alternatív vitarendezési fórumról. Az állásfoglalásban megfogalmazták, hogy rendkívül fontosnak és támogatandónak tartják a békéltető testületek tevékenységét a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése, a fogyasztói jogviták gyors és költségkímélő rendezése érdekében. A bizottsági állásfoglalásban megfogalmazták, hogy tovább javíthatja a békéltető testületek tevékenységének eredményességét a kereskedők, szolgáltatók ösztönzése az együttműködésre, az alávetési nyilatkozat megtételre, amellyel az érintett vállalkozó magára nézve kötelezőnek ismeri el a testületi döntést.

Elkészült a Volánbusz Zrt. reorganizációját vizsgáló bizottság jelentésének tervezete

Az MSZP-s tagok szerint rendben zajlott a Volánbusz 2003-as reorganizációja, majd azt követő működése, ezzel szemben a Fidesz, a KDNP és a Jobbik által delegált tagok számos szabálytalanságot találtak - ismertette a jelentés- tervezet megállapításai között Manninger Jenő (Fidesz) elnök, a reorganizáció körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén.    A bizottság elnöke az értékesített ingatlanok közül a Szabolcs utcait, az Andor utcait, valamint a szentendrei buszpályaudvart emelte ki, amelyek közül például az Andor utcai telephelyet a vevő négy hónap múlva 700 millió forintos felárral értékesítette tovább.

Leszavazták a vizsgálóbizottságok felállítását

A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét hétfőn. A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, „a Fidesz-kormány mögött álló” cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségének kivizsgálását javasolta, a szocialisták pedig az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni. Mivel a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az országgyűlési képviselők ötödének támogatása szükséges, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai aláírták egymás indítványait, és mindkettőhöz csatlakozott az LMP is. A parlamenti többség leszavazta a kezdeményezéseket. A Jobbikét 93-an támogatták, köztük három fideszes politikus. Az MSZP indítványára 112 képviselő mondott igent. Az igenlők közt hat kormánypárti képviselő is akadt, például a földbérletpályázatok rendszerét sorozatosan bíráló Ángyán József, a korábbi agrárállamtitkár, aki mindkét kezdeményezést támogatta.

Bírák nyugdíjazása

Október elsején tárgyalja az Európai Bíróság a bírák nyugdíjazásának ügyét

Október elsején tárgyalja az Európai Unió Bírósága a bírák magyarországi nyugdíjazásának ügyét - közölte kedden a luxembourgi székhelyű uniós igazságszolgáltatási testület.  Magyarország ellen az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán. Az EU Bírósága júliusban úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az október elsejei tárgyaláson ítéletet még nem hoznak, csupán a felek fejtik majd ki álláspontjukat.

Újabb bírót helyezett vissza tisztségébe a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság

Az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza tanácsvezetői tisztségébe kedden a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság; nem jogerős döntésével azt mondta ki: jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata. A felperes, a jelenleg 64 éves bíró a Kaposvári Törvényszék tanácsvezető bírájaként dolgozott június végéig, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) azonban az utolsó két hónapban már felmentette a munkavégzés alól.

Ellenzék

Index.hu - Töröcskei bankja vezényli le a keleti nyitást

Nem hiába reménykedett a keleti nyitás kormányzati támogatásában Nagy Róza államtitkár. Munkaadója, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadásainak tizedét költheti jövőre a ma még elhanyagolható jelentőségű külpiacok megszerzésére. A költségvetési tervek szerint a bő hatmilliárd forint felét a keleti kapcsolatok bővítése szívná el, a maradékot kereskedőházak alapítására fordítják. Az államtitkár, akit a barátkozás kormányzati motorjaként tartanak számon, egy júliusi nyilatkozatában az egész minisztérium megújulását ígérte, ha a kormány pénzt ad az elképzeléseihez. Az exporttámogatások csínját-bínját jól ismerő forrásaink szerint a kereskedőház-koncepcióban van fantázia, éppen ezért sokan már évek óta sürgetik a keleti nyitást, aminek az egyik legfontosabb célpontja a nemrég botrányt okozó Azerbajdzsán lenne.

Hat-nyolc milliárd forint hiányzik a szakképzés rendszeréből az MSZP szerint

A foglalkoztatottak számának csökkenése miatt is több pénz szükséges a szakképzésre, amelybe az eddiginél nagyobb arányban kell bevonni a cégeket is - hangsúlyozták kedden, Budapesten közös sajtótájékoztatójukon Gúr Nándor és Sós Tamás szocialista parlamenti képviselők. Az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 33 ezerrel kevesebben dolgoznak most, mint egy évvel ezelőtt, köztük olyanok, akik előtte valamilyen szakképzésben vettek részt - mondta el Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke a KSH adataira hivatkozva. Hozzátette, hogy eközben forráskivonás tapasztalható a szakképzési rendszerben. A két-három évvel ezelőtti összegekhez képest jelentősen, mintegy 30 százalékkal kevesebb a gyakorlati képzésben részt vevők fejkvótája.

Origo.hu - Modern Mesterházyval nyerne az MSZP 2014-ben

A Fent és lent blog a héten nyilvánosságra hozta az MSZP választási stratégiáját, amely ugyan még tavasszal készült, de egy MSZP-s elnökségi tag szerint "az alapvető dolgokban most is érvényes, mert kijelöli a jó irányt". A "Baloldaliság. Remény. Erő." címet viselő, eddig titkos stratégia szerint az MSZP csak úgy nyerhet a 2014-es választásokon, ha több ponton változtat eddigi politikáján és kommunikációján. A dokumentum például hangsúlyozza, hogy a szocialistáknak elsősorban a gazdaságpolitikai ügyekre érdemes figyelniük, és a szakpolitikai kérdések közül a munkanélküliség, az energiaárak és az egészségügy a legfontosabb. "A jogállamiság, demokráciával kapcsolatos ügyek sokkal kevésbé lényegesek" - írja a dokumentum. Az írás úgynevezett "szent teheneket" is felsorol, amelyekhez minden MSZP-s politikusnak ugyanúgy kell viszonyulnia. Ilyen szent tehén például, hogy semmilyen, a nyugdíjasoknak hátrányos lépést nem támogat a párt, az MSZP fő ellensége a Fidesz, illetve az, hogy a Jobbikkal nem szabad együttműködni.

Jobbik: Fidesz-MSZP nagykoalíció a korrupció leplezésére

A Jobbik szerint felháborító, hogy a Fidesz és az MSZP 2012-ben közös erővel tulajdonképpen megszüntette a parlamenti vizsgálóbizottság intézményét a korrupció leplezése érdekében - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Gyüre Csaba az ellenzéki párt és az alkotmányügyi bizottság alelnöke. A jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés hétfőn elutasította a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslat tárgysorozatba vételét. Gyüre Csaba felhívta rá a figyelmet a hétfői vitában a kormánypárti képviselők az Országgyűlésről szóló törvény 24 paragrafusának első bekezdésére hivatkozva utasították el a

bizottság felállítását. Ez a törvényhely kimondja, hogy csak olyan ügyben lehet vizsgálóbizottságot felállítani, amely interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy. A Jobbik alelnöke kiemelte azt is: az Országgyűlésről szóló törvény vitájában ezt a bekezdést hat MSZP-s képviselő - Ujhelyi István, Harangozó Tamás, Mesterházy Attila, Lamperth Mónika, Bárándy Gergely és Simon Gábor - által benyújtott módosító indítvány hatására került bele a végleges törvényszövegbe.

(Folyt. köv)