MSZP: a médiatanács tagjainak "ideje lemondaniuk"

Az MSZP szerint a Fővárosi Ítélőtábla szerdai Klubrádióval kapcsolatos döntése után a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tagjainak "ideje lemondaniuk" - áll Lendvai Ildikó szerdai közleményében.

Lendvai Ildikó közleményében úgy fogalmaz: a bíróság sokadjára ítélte jogszerűtlennek a médiatanács döntéseit. "A Klubrádió elleni hóhérmunka jogilag megint csak pancsernek bizonyult. Mivel nem valószínű, hogy az ország összes jogi analfabétáját az új médiahatóságnál gyűjtötték össze jó pénzért, a sorozatos szakmai tévedések mögött egyre meztelenebbül mutatja meg magát a politikai érdek" - írja a szocialista politikus. Lendvai Ildikó szerint a médiatanács "tagjai és alkalmazottai politikai parancsot hajtanak végre, a parancs pedig arról szól: a Klubrádiót mindenáron el kell pusztítani".

A szocialista politikus szerint, ha a médiatanács és "a hivatali végrehajtók nem akarnak végképp szakmai öngyilkosságot elkövetni, ennyi bírósági pofon után ideje lemondaniuk. Akinek pedig jogi diplomája van, akár vissza is adhatja" - zárul a közlemény.

Arató: a Klubrádió harmadszor nyert pert a 95,3 MHz-es frekvencia ügyében

A Klubrádió harmadszor nyert pert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsával szemben a 95,3 MHz-es budapesti körzeti frekvencia pályáztatásával kapcsolatban - nyilatkozta a csatorna vezérigazgatója szerdán újságíróknak, miután a bíróság kimondta: érvényes a rádió pályázata.

Arató András szerint a médiatanács ezt követően nem tehet mást, mint hogy a pályázati eljárásban a pontozás alapján másodikként végző Klubrádiót nyilvánítja nyertesnek. Mint mondta, ezzel eleget tenne az alaptörvény által biztosított sajtószabadság követelményének, valamint a médiatörvényben szereplő, a műsorszolgáltatás sokszínűségét hangsúlyozó elvnek. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy rádiója egy másik frekvenciapályázattal, a 92,9 MHz-es budapesti csatornával kapcsolatban is perben áll a hatósággal. Ezt az eljárást a rádió azért indította, mert bár 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán elnyerte az ingyenes budapesti frekvencia használati jogát, a hatóság jogutódja mégsem kötött vele szerződést.

Arató András szerint a médiatanács akkor állítaná helyre a versenysemlegességet a budapesti rádiós piacon, ha hosszú távon biztosítaná a Klubrádió számára az ingyenes frekvenciát, amilyet a többi beszélgetős rádió, például a Lánchíd Rádió vagy az InfoRádió is használ.

Az LMP üdvözli a Fővárosi Ítélőtáblának a Klubrádió ügyében hozott döntését

Az LMP üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla szerdai jogerős döntését, amelyben hatályon kívül helyezi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának azt a korábbi határozatát, ami alaki okok miatt érvénytelenítette a Klubrádió 95,3 MHz-es budapesti körzeti frekvenciára benyújtott pályázatát - írta közleményében Karácsony Gergely.

Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának alelnöke emlékeztet rá: az LMP többször felhívta a figyelmet arra, hogy a Klubrádió kizárása a pályázatból újabb bizonyítéka annak, hogy a médiatanács "nem a sajtószabadság, hanem a Fidesz oldalán áll".

A közleményben visszautal arra is, hogy korábban pártjuk már hangsúlyozta: a médiatanács "régóta arra törekszik, hogy a kormány kérésére elhallgattassa Magyarország leghallgatottabb közéleti rádióját és saját érdekköreinek kedvezzen a frekvenciák újraosztásakor". Szavai szerint az Orbán-kabinet gyengeségét mutatja, hogy "képtelen elviselni az ellenzéki véleményeket és legfőképp az állampolgároktól fél".

Médiatanács: eredménytelenné kell nyilvánítani a 95,3 MHz-es frekvencia pályázatát

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa szerint a "Klub-szabály" a Klubrádióra is érvényes, ezért eredménytelenné kell nyilvánítani a 95,3 MHz-es budapesti körzeti rádiós frekvenciára kiírt pályázatot, mivel nincs érvényes pályázat.

Az NMHH közleményében azt írja: az elmúlt időszak konzekvens bírósági határozatai egyértelművé teszik, hogy az alaki kritériumokra vonatkozó úgynevezett Klub-szabály alapján a Klubrádió pályázata alakilag érvénytelen.

Közlésük szerint a bíróság e tárgykörben hozott döntései értelmében a Budapest 95,3 MHz-es frekvencia hasznosítására kiírt pályázati eljárás eredményes, ugyanakkor érvényes pályázat nincs.

A médiatörvény szerint, ha nincs érvényes pályázat, akkor a pályázati eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani - közölte a hatóság.

Foglalkoztatás

Háromszázmillió forint plusz forrás Békés megyének a foglalkoztatásra, munkahelymegőrzésre

Háromszázmillió forint többlet támogatást kapott Békés megye munkahelyek megtartására a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, a Békés Megyei Kormányhivatal a napokban kapta kézhez az erről szóló értesítést - közölte Erdős Norbert kormánymegbízott sajtótájékoztatón szerdán a szarvasi munkaügyi kirendeltségen.

Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: a többlettámogatással együtt Békés megye kis- és közepes vállalkozásai 2012-ben közel 1,4 milliárd forint támogatást hívhatnak le a munkahely megőrző programnak köszönhetően a létszám megőrzése érdekében. Hozzátette: a megyei munkaügyi központ adatai alapján 2012. szeptember 24-ig 95 munkáltató élt kérelemmel, akik eddig összesen 1006 fő továbbfoglalkoztatására nyújtottak be kérelmet.

A szarvasi munkaügyi kirendeltségen szerdán az orosházi és a szarvasi foglalkoztatási térségből kilenc vállalkozás vehette át a benyújtott pályázatukról szóló támogató levelet a kormányhivataltól. Összesen 61 millió forint támogatást nyertek el és ebből az összegből 129 munkahelyet tarthatnak meg.

Békés megyében az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2012 augusztusában 14,7 százalék volt, a tartósan regisztráltak aránya az álláskeresőkön belül 28,2 százalék.

IMF/EU

EU-büdzsé - Hörcsik: pénz nélkül nem lehet uniós politikákat alakítani

Pénz nélkül nem lehet uniós politikákat kialakítani - mondta Hörcsik Richárd az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke szerdán, Sárospatakon.

Hörcsik Richárd a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország -, valamint Horvátország európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak ülésén kijelentésével arra utalt, hogy vannak olyan uniós tagállamok, amelyek a nemzeti költségvetésükben végrehajtott megszorításokra hivatkozva a bizottsági javaslatnál kisebb összegű hétéves költségvetést szeretnének.

Azt mondta: Magyarország nem osztja ezt az álláspontot, mivel az EU 2020 versenyképességi stratégiában meghatározott célok elérése forrásokat igényel.

"Pénz nélkül nem lehet uniós politikákat kialakítani" - jelentette ki.

A tagállamok között ugyanakkor általános az egyetértés abban, hogy az új többéves pénzügyi keretnek a növekedéshez, a befektetéshez és a foglalkoztatáshoz kell hozzájárulnia - mondta.

A politikus szólt arról, hogy az uniós pénzek felhasználásának tapasztalatai jelentős segítséget jelentenek majd a 2014-ben kezdődő többéves pénzügyi keret forrásainak hatékony lehívásában. Ez a keret, különösen a kohéziós pénzek minden országnak meghatározó fontosságú a gazdaságok modernizálásához, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Győri Enikő: okosan és jól is fel lehet használni a kohéziós forrásokat

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint nem lenne jó azért csökkenteni az EU kohéziós forrásait, mert néhány országban gondok vannak azok felhasználásával, hiszen okosan, hasznosan és jól is el lehet költeni ezeket a pénzeket.

Az államtitkár kifejtette: az Európai Bizottság már tavaly egy "igen takarékos" tervezettel állt elő a kohéziós forrásokat illetően, és a nettó befizető tagállamok még további csökkentést szeretnének. 15 tagállam azonban kiáll amellett, hogy a kohéziós pénzek hasznosak, mert hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, ami különösen a gazdasági válságból való kilábalás miatt fontos - mutatott rá. Hozzáfűzte: Magyarországon is hét év alatt egy százalékkal javították a GDP-növekedést a kohéziós források.

Mint mondta, egy évvel ezelőtt Magyarország kezdeményezésére állt össze a kohéziós források megőrzését támogató csoport, az eltérő hátterű országok megtalálták azokat a közös pontokat, amelyek mentén még mindig együttműködnek. Bíznak abban, hogy 15 tagállamot muszáj meghallgatni az unióban - közölte.

Megkezdte az Európai Bíróság a MÁV ÁBE biztosító ügyének tárgyalását

Az Európai Bíróság megtartotta szerdán az első tárgyalást abban az ügyben, amelyben a Fővárosi Bíróság kér választ a testülettől a korábban fizetésképtelenné vált MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (MÁV ÁBE) kapcsolatban.

A magyar bírói fórum arra keresi a választ, hogy perelhető-e a magyar állam, illetve helyt kell-e állnia az államnak a fizetésképtelenné vált MÁV ÁBE-nél érvényes biztosítással rendelkező ügyfelek által okozott károkért.

A magyar államtól kártérítést követelő öt magánszemély egy uniós irányelvre hivatkozik, amely szerintük előírja, hogy a magyar államnak létre kellett volna hoznia egy alapot azért, hogy az ilyen esetekben fedezze a károkat, de szerintük az állam ezt nem tette meg.

Az Európai Bizottság és a magyar állam szerint viszont Magyarország az uniós jogot megfelelően átültette a hazai jogrendbe. Így Magyarországnak nem róható fel mulasztás ez ügyben.

Civil szervezetek tájékoztatták az Európai Parlament szakbizottságát a magyarországi közjogi fejleményekről

Civil szervezetek számoltak be az európai alapelveket érintő magyarországi közjogi fejleményekről az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága delegációjának Budapesten.

A keddi megbeszélésen a Magyarországon tájékozódó európai parlamenti küldöttség az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársaival találkozott.

A Magyar Helsinki Bizottságnak és a TASZ-nak közös közleménye szerint a találkozón a civilek elmondták, hogy "meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra" hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit".

Az egyeztetésen a tájékoztatás szerint szó esett egyebek mellett az Alkotmánybíróság hatáskörének "megcsonkításáról", a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és bírák függetlenségét veszélyeztető átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető médiaszabályozásról.

A civilek álláspontja szerint a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

Az európai delegáció kérdéseket tett fel - egyebek mellett - a Terrorelhárítási Központ "titkos adatgyűjtési jogosítványairól", az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civil szervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről.

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának delegációja szerdán záruló háromnapos tájékozódása során több kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

EP-képviselők: hasznos megbeszéléseket folytattunk Budapesten

Juan Fernando López Aguilar (szocialista) és Rui Tavares (zöldpárti) európai parlamenti (EP) képviselő szerint nagyon hasznos, sikeres és informatív tárgyalásokat folytattak Budapesten az elmúlt három napban, amikor a közelmúltbeli jogi változásokról tájékozódtak, következtetéseket azonban egyelőre nem vonhatnak le a magyarországi helyzetről.

Az EP állampolgári jogi szakbizottságának küldöttsége hétfőn érkezett Budapestre, hogy tájékozódjon a magyarországi jogi változásokról. A látogatás végén, szerdán sajtótájékoztatót tartott a delegációt vezető spanyol Juan Fernando López Aguilar, a szakbizottság elnöke és a portugál Rui Tavares jelentéstevő.

Juan Fernando López Aguilar kifejtette, a hatalmi ágak szétválasztását vizsgálták egyebek mellett az igazságszolgáltatással, az adatvédelmi hatósággal, a média- és sajtószabadsággal kapcsolatban.

Tobin-ügy - Navracsics: nem közvetítésre, hanem megoldásra van szükségünk

A magyar igazságügy-miniszter szerint nem az Európai Bizottság közvetítő szerepére van szükség a Tobin-ügy rendezéséhez, hanem "megoldásra". Navracsics Tibor szerdai, budapesti, más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva azt mondta, az Európai Unió politikai nyomást gyakorolhatna annak érdekében, hogy a két magyar gyereket még 2000-ben elgázoló ír férfival, Francis Ciarán Tobinnal szemben végre lehessen hajtani a jogerős magyar bírósági ítéletet.

Navracsics Tibort azzal összefüggésben kérdezték az újságírók, hogy szerdán Mina Andreeva, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, Viviane Redingnek a szóvivője a magyar közmédia tudósítóinak érdeklődésére azt mondta, az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat a Tobin-ügy rendezésében, vagyis összehozza egymással a feleket, hogy meg tudják vitatni a kérdést.

A magyar miniszter erre reagálva emlékeztetett arra, hogy négy hónapja írt levelet az ügyben Viviane Redingnek, és segítséget kért tőle az ügy megoldásában. Navracsics Tibor arra hívta fel a figyelmet, jó viszonyban van ír kollégájával, ezért ő nem is közvetítést kért a bizottság elnökétől, hanem "megoldást".

Közölte, olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi: ne fordulhasson elő, hogy az Európai Unió egyik tagállamában egy közlekedési balesetet okozó ember két gyermeket megöl, majd nem kell letöltenie a jogerősen kiszabott büntetését.

Önkormányzat

Tarlós: megvan az előzetes megállapodás a Siemensszel

Előzetes megállapodást kötött a Siemensszel a főváros a 4-es metró szerelvényeinek késedelméből fakadó kár- és kötbérigény ügyében – közölte Tarlós István szerdán.

A főpolgármester elmondta, hogy a korábbi városvezetés és a BKV rendkívül előnytelen szerződést kötött a 4-es metró kapcsán a Siemensszel. Annak az a lényege, hogy a város "indokolatlanul kiszolgáltatott helyzetben, egy óriási kötbér- és kárigényt vállalt magára. Emiatt, továbbá a 4-es metró vonalára szállítandó járművek késedelme miatt a biztonsági berendezéseket és automatikát gyártó cég különböző kár- és kötbérigényeinek az összege elérte a 70 millió eurót" - magyarázta.

Tarlós István közlése szerint a főváros most csak egyezkedni, "kárt menteni" tudott, mert egy hatályos szerződésről van szó, amely alapján a Siemensnek tulajdonképpen jár ez a pénz. Mint mondta, a hosszú, kényes egyeztetés végeredménye az lett, hogy a 70 millió eurós követelést sikerült 30 millió euróra lealkudni, emellett megállapodtak az ütemezésben, és rögzítették a szállítási véghatáridőt.

"Ez is egy nagyon nagy pénz még, de alig több mint 40 százaléka annak, mint amit a korábbi szerződés alapján ki kellett volna fizetni" – jegyezte meg a főpolgármester, hozzátéve: az előzetes megállapodás hatályba lépéséhez a kormány, a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., valamint a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása is szükséges, tekintettel arra, hogy egyrészt óriási pénzekről van szó, másrészt a 4-es metró közös "kormány-főváros" beruházás.

Egészségügy

A kormány 150 ezer roma egészségügyi szűrését tűzte ki célul

A kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodásban 150 ezer roma egészségügyi szűrését tűzték ki célul - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szerdán.

Az államtitkárság a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiához kapcsolódóan, A társadalmi felzárkózás az egészségügy szakterületén címmel rendezett szerdán workshopot, amelyen az ORÖ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Országos Egészségfejlesztési Intézet, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet képviselője is részt vett. Tájékoztatásuk szerint Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár az eseményen kifejtette, hogy a felzárkózás terén komplex szemléletre van szükség, s a felzárkózás minden területe összefügg az egészségmegőrzés fontosságával.

„A sikeres felzárkózáshoz a hátrányos helyzetűek egészségi állapotát is javítani kell", s ehhez a betegségek felismerése, gyógyítása mellett a megelőzés és a szemléletformálás is elengedhetetlen - olvasható a közleményben.

A nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia, valamint annak részeként a kormány és az ORÖ közötti keretmegállapodás is hangsúlyosan jeleníti meg az egészségügy szerepét a felzárkózásban. A szerdai rendezvényen Páva Hanna, egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a hátrányos helyzetűek egészségi állapotának javítása érdekében jövőre célzott programokat indítanak.

OEP: a gyógyszerkassza jelenlegi állása megfelel a várakozásoknak

A gyógyszerkassza jelenlegi állása megfelel a várakozásoknak - közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerdán.

A Napi Gazdaság szerdai számában írt arról, hogy a gyógyszerkassza túlköltött az év első nyolc hónapjában, a 2012-re előirányzott táppénz fele, a gyógyászati segédeszközkassza 78, a gyógyszerkassza 77 százaléka fogyott el augusztusig.

A lap szerint a gyógyszerkassza augusztusi túlköltését figyelembe véve a gyógyszerek támogatásában éves szinten 42 milliárd, a gyógyászati segédeszközkasszában pedig mintegy 7 milliárd forint lyuk keletkezik.

Az OEP azt írta: a gyógyszertámogatás kiadásai augusztus végéig valóban meghaladták az időarányos előirányzatot, azonban az ennek kompenzálására szolgáló gyógyszergyártói bevételek már az egész évre tervezett mértéket túlhaladták.

A költségvetési törvény 2012-re a bevételi oldalon 52 milliárd forint befizetéssel számolt, ami 2012 augusztus végén már 57,6 milliárd forint volt. Így a bevételek túlteljesülése nagymértékben kompenzálja a túlköltést - hangsúlyozták.

A tájékoztatás szerint múlt év augusztus végén mintegy 33 milliárd forint volt a kassza túlköltése. A mostani túlköltést egyrészt az úgynevezett biológia gyógyszerek tételes finanszírozásba történő átcsoportosításának év eleji csúszása, a februári és májusi kiugró forgalom, továbbá az egyedi méltányossági jogcímen kifizetett támogatások jelentős túllépése okozta.

Külpolitika

Külügyminisztérium: a demokrácia erősítésének jelentőségét hangsúlyozta Martonyi János New Yorkban

Martonyi János kedden felszólalt a Demokráciák Közösségének az ENSZ-közgyűlés magas szintű ülésének "margóján" megrendezett tanácskozásán, amelyen a külügyminiszter a demokrácia erősítésének jelentőségét emelte ki - tájékoztatott a Külügyminisztérium szerdán.

Kifejtették, a tárcavezető arról beszélt, hogy a 2000-ben alakult Demokráciák Közössége mára "felnőtt", és megvan a lehetősége arra, hogy a 21. században a nemzetközi kapcsolatok egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

A külügyminiszter gratulált a szervezet nemrégiben kinevezett főtitkárának, Maria Leissnernek, és biztosította, hogy a Demokráciák Közössége mindig számíthat Magyarország támogatására. Martonyi János továbbá elismerését fejezte ki Mongóliának, amiért az ázsiai ország kiválóan látja el a szervezet elnöki feladatait - írták.

"Valószínűleg különbözőek a nézeteink a demokrácia mibenlétének részleteivel kapcsolatban, eltérő módszereket alkalmazunk, de abban mindannyian egyetértünk, hogy melyek azok az alapelvek, amelyek nélkül a demokrácia mindössze egy üres jelszó" - idézték a közleményben a külügyminisztert. Martonyi János kiemelte, Magyarország azon van, hogy a határain belül és külföldön is erősítse a demokráciát. El kell fogadni, hogy a különböző hagyományok, kultúrák, vallások, történelmi utak és az eltérő gazdasági helyzet más-más megoldásokat tesznek lehetővé ugyanazokra a problémákra - tette hozzá a tárcavezető.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a demokrácia értékeit nem lehet tanítani, hanem meg kell osztani a tapasztalatokat a partnerországokkal, és meg kell kérdezni tőlük, hogy azokból mit találnak hasznosíthatónak.

A Demokráciák Közösségének ülése után az Európai Unió külügyminisztereinek találkozóján vett részt Martonyi János.

OGY

Szili: társadalmi feszültséget kelthet a kormánypártok javaslata

Szili Katalin szerint a választási eljárás kormánypártok által javasolt átalakítása a választójog szűkítését eredményezi, ezért már most társadalmi feszültséget kelthet.

A volt házelnök, jelenleg független parlamenti képviselő, a Szociális Unió elnöke szerdán a közleményében helyes lépésnek nevezi a határon túl élők szavazati jogának biztosítását és az ajánló szelvények rendszerének eltörlését, amit - írta - korábban elsők között kezdeményeztek. Ugyanakkor aláhúzza, ezek nem feledtethetik a javaslat negatívumait, így például azt, hogy az aláírásos jelöléssel kizárólag a választásra regisztrálók élhetnek a választás előtti harmincadik és negyvenötödik nap között.

Kiemeli, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok esetében az előzetes választási feliratkozás értelmetlen visszalépés a rendelkezésre álló nyilvántartáshoz képest, sőt az ellentétes a nemzetközi szokásjoggal is. A választójog csorbításának tartjuk, hogy a választási feliratkozás a választás napja előtt 15 nappal lezárul - fűzte hozzá, megjegyezve: a választhatóság minden logikus magyarázat nélkül lett az előzetes regisztrációhoz kötve.

Szili Katalin arra is felhívja a figyelmet, hogy a levélben történő szavazás a törvényjavaslatban foglalt formában visszaélésekre alkalmas, ugyanis hiányoznak a manipuláció lehetőségét kizáró garanciális szabályok.

A Szociális Unió azzal sem ért egyet, hogy 9 évre "bebetonozzák" a Nemzeti Választási Bizottság tagjait és a Nemzeti Választási Központ elnökét, anélkül, hogy a jogszabály bármilyen paritásos megoldást tartalmazna az ellenzék képviseletére. Szili Katalin emellett megjegyzi, a választási eljárásról szóló törvénynek rendelkeznie kellene arról is, hogy ezekben a szervezetekben a határon túli magyarok is rendelkezzenek állandó képviselővel.

A volt házelnök mindezek alapján úgy gondolja, egy ilyen választási eljárási szabályok alapján lebonyolított választás eredményét a vesztes bármikor megkérdőjelezheti, ráadásul "hazánk megtépázott nemzetközi megítélését sem javítja".

Parlamenti vitanapot kezdeményez az MSZP a köznevelési rendszer átalakítása miatt

Parlamenti vitanap összehívását és eseti parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP a köznevelési rendszer átalakítása miatt - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök az MSZP szerdai elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki pártelnök szerint a közoktatásban jelenleg olyan nagy a bizonytalanság, hogy ellehetetleníti az intézmények zökkenőmentes működését, mivel hiányoznak a világos végrehajtási utasítások, valamint a szükséges kormányzati és parlamenti döntések.

Mesterházy Attila hozzátette: a vizsgálóbizottság az MSZP elképzelései szerint a szakpolitikusok, a szakszervezetek, a tanárok és a szülők képviselőinek részvételével tárgyalhatná meg, hogy "helyes-e a köznevelés ilyen irányú átalakítása".

Egyéb hírek

Londoni elemzők: óvatosabb kamatpolitikát indokolna az infláció

Óvatosabb kamatpolitikát indokolna Magyarországon az infláció - vélekedtek londoni elemzők szerdai értékeléseikben.

A Magyar Nemzeti Bank Monteáris Tanácsa kedden 0,25 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató - elemzői szerint azzal kell számolni, hogy az alapkamat még az év vége előtt 6 százalékra csökken a jelenlegi 6,50 százalékról.

INA-igazgatósági ülés: törvényes a cég társaságirányítási struktúrája

Törvényes az INA jelenlegi társaságirányítási struktúrája, amit az illetékes intézmények és testületek is jóváhagytak - olvasható ki az olajvállalat keddi igazgatósági ülése után kiadott közleményből. A Vecernji list szerdai számában taktikai játszmaként értékelte az INA körüli legfrissebb fejleményeket és a sport nyelvén fogalmazva "gól nélküli döntetlennek" minősíti a keddi igazgatósági ülést, amelynek visszavágója egy hét múlva várható.

A jelentős részben (49 százalék) a magyar Mol tulajdonában lévő horvát INA igazgatóságának három horvát tagja a korábbi közlés szerint kifogásolta az igazgatóságon belüli viszonyokat, ezért azok változtatására tett javaslatot. Az erre irányuló javaslatot a keddi igazgatósági ülésen tűzték volna napirendre, de az INA kiadott közleménye szerint az ülésen nem szavaztak a javaslatról, mert azok "nem eléggé kidolgozottak".

Még hétfőn a horvát közszolgálati televízió (HRT) egy neve elhallgatását kérő magas rangú INA-forrásra hivatkozva azt állította, hogy a horvát olajtársaságot Budapestről irányítják, mivel a három horvát és három magyar tagból álló igazgatóságon belül a horvát szavazatok nem érvényesülnek Áldott Zoltán, az INA elnök-vezérigazgatójának döntő jogú szavazata miatt. A HRT hétfőn közzétette honlapján a kifogásokat és azok indoklásait tartalmazó 10 oldalas dokumentumot is.

A horvát televízió nem hivatalos értesülései szerint a keddi maratoni ülésen a magyar fél ignorálta a horvát tagok követeléseit és a találkozó rendkívül forró hangulatban zajlott le. A HRT szerint az igazgatóság üléséről kiadott közlemény ismét csak nem tükrözi horvát igazgatósági tagok véleményét.

Azeri kiadatás - Azerbajdzsán budapesti képviselete még mindig kap fenyegető leveleket

Azerbajdzsán budapesti nagykövete szerint képviseletük még mindig kap fenyegető leveleket azzal összefüggésben, hogy Magyarország átadta az azeri hatóságoknak Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet.

Vilayat Guliyev a vesti.az című azeri honlapnak nyilatkozott. A nagykövet elmondta, hogy a képviseletnél egyelőre csak a magyar fél foganatosít biztonsági intézkedéseket. A magyar belügyminisztérium már Ramil Safarov átadása előtt néhány nappal 24 órás őrzést szervezett Azerbajdzsán nagykövetségénél, valamint a követi rezidenciánál. Most tárgyalások folynak ezeknek az intézkedéseknek a meghosszabbításáról - tette hozzá Guliyev.

A képviseletvezető beszámolt arról is, hogy a magyar rendőrség ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan felügyeli azokat a házakat is, ahol a követség munkatársai laknak.

Azeri kiadatás - Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésének befejezését javasolta Örményországnak

A magyar kormány érdekelt abban, hogy Örményország előfeltételek nélkül szüntesse meg a két ország diplomáciai kapcsolatainak felfüggesztését - tájékoztatta jegyzékben a Külügyminisztérium az örmény külügyi tárcát.

A hétfői jegyzék - amelyről a hvg.hu számolt be szerdán - válasz volt a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről tájékoztató augusztus 31-i örmény külügyminisztériumi jegyzékre.

Tigran Balajan, az örmény külügyminisztérium szóvivője a magyar jegyzéket kommentálva kijelentette: "Az örmény fél álláspontja változatlan. Mint korábban ismeretessé vált, Örményország gyakorlati lépéseket vár Magyarországtól" - közölte az Armenpress hírügynökség.

Ülésezett a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság

Az úgynevezett zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi hátterének megteremtéséhez szükség változtatásokat tekintette át a feladatra létrejött tárcaközi bizottság szerdai budapesti ülésén.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, a tárcaközi bizottság elnöke elmondta: szükségesnek tartják az ügyészségi hatáskör kibővítését, valamint azt, hogy a készülő új földtörvényben legyen olyan paragrafus, amely szerint nem lehet kártalanításért bírósághoz fordulni a zsebszerződés semmissége esetén.

Budai Gyula bejelentette, hogy a jövőben Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő rendszeresen meghívást kap, és csak azért nem hív szocialista és LMP-s képviselőket is, mert láthatóan nincs véleményük a zsebszerződésekről.

Az ombudsman szerint gyengülnek az ügyvédi autonómia garanciái

Gyengülnek az ügyvédi autonómia garanciái - mondta Szabó Máté ombudsman az ügyvédi karral kapcsolatos projektjét záró sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Az alapvető jogok biztosa azt mondta: "sajnos, ma Magyarországon sok nemzetközi szervezet vizsgálódik", az év elején a nemzetközi ügyvédi szervezet, a napokban az Európai Parlament küldöttsége. A túl intenzív jogalkotás aránytalanságokhoz, gyengülő garanciákhoz vezet - tette hozzá.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Rétvári Bence (KDNP), az igazságügyi minisztérium államtitkára egyaránt azt emelte ki, hogy nincsenek sürgősen megoldandó problémák az ügyvédi kar vonatkozásában.

Rétvári Bence szerint is indokolt lehet a szabályozás bizonyos pontjain a garanciák megerősítése, továbbá a szaktárca és a kamara együttműködésének javítása.

Iszapömlés - Tagadták bűnösségüket a timföldgyár üzemvezetői

Tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásának harmadik napján, szerdán, a Veszprémi Törvényszéken.

A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót, a timföldgyár hidrátgyártó üzemének termelési vezetőjét és az ötödrendű vádlott D. Józsefet, a hidrátgyártás divízió igazgatóját hallgatta meg; őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.

Vallomást előbbi nem tett, míg utóbbi az írott vallomását olvasta fel, amelyhez 22 mellékletet csatolt. Mindketten tagadták bűnösségüket, a divízióigazgató elcsukló hangon azt mondta: "Nem vagyok felelős a tragédiáért". Hozzátette: az egész ügy az ő és a kollégái felelősségéről szól, ehelyett a hatóságoknak a valódi felelősöket kellene felkutatnia.

Kártérítésre kötelezi a magyar államot a strasbourgi emberi jogi bíróság nem jogerős ítélete

Tízezer euró kártérítés és 3350 euró perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságának szerdán született, egyelőre nem jogerős ítélete egy 2006-os rendőri igazoltatás során történtek miatt - tudatta közleményében a strasbourgi bíróság.

A két felperes azt állította, hogy 2006. október 1-jén a kora reggeli órákban motorozás közben rendőrök állították meg őket rutinellenőrzés céljából, majd bántalmazták őket, a magyar hatóságok pedig nem vizsgálták ki megfelelően a történteket.

A kamara ítéletében megállapítja, hogy a rendőrök megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik paragrafusát, ezért mindkét felperesnek öt-ötezer euró kártérítést állapít meg, valamint költségeik, 3350 euró teljes megtérítésére kötelezi a magyar államot.

Bíróság: rongálást követett el a Horthy-szobor leöntője, de tette társadalmilag hasznos volt

A kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet az ügyben szerdán, első fokon ítéletet hirdető Siófoki Városi Bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében a sértettnek okozott vagyoni kár miatt, de kimondta azt is, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".

A nagy sajtóérdeklődést kiváltó per ítélethirdetésén a sértett, a szobrot állító kereki önkormányzati képviselő nem jelent meg, viszont a szoboravatáson is részt vevő Gój Motorosok képviseltették magukat, és felvételt is készítettek.

A bíróság nem jogerősen "a véleménynyilvánítás határait túllépő" Dániel Pétert a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, és a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosbításért és pénzbírság kiszabásáért, a vádlott pedig azért fellebbezett, hogy mondják ki a bűncselekmény hiányát, valamint azt, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra.

Készítette:

Fidesz-frakció Sajtóosztály

2012. szeptember 26., szerda