Napi kommunikációs összefoglaló

MNB: A 2008-as IMF/EU hitelmegállapodás nemzeti érdek volt

A 2008-as, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött hitelmegállapodás nemzeti érdek, szükséges, fontos és sikeres volt, amelyben a Magyar Nemzeti Bank kulcsszerepet játszott - mondta Simor András jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.

Simor András a bizottsági ülés "A 2008-as IMF-megállapodás és körülményei" című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: 2008 őszétől hosszabb lejáratokon és devizában gyakorlatilag lehetetlenné vált a magyar költségvetés finanszírozása.

"Akkor, október első hetében a forint már 10 százalékkal gyengült, a 10 éves állampapírok hozama 150 bázisponttal emelkedett, és egyes bankok csak az MNB támogatásával tudták biztosítani devizaforrásaikat" - fejtette ki.

Simor András rámutatott: a megállapodás aláírása után 2008 végére az árfolyam stabilizálódott, a hosszú lejáratú állampapírhozamok visszatértek a szeptemberi szintekre. A külföldi banktulajdonosok pedig 2010 őszéig, az IMF/EU megállapodás felmondásáig nem vontak ki forrásokat az országból.

A jegybank 2008-as előrevetítései szerint a kötvénykibocsátás elmaradása már decemberében az állam fizetésképtelenségét jelentette volna, a kincstárjegy-kibocsátás elmaradása hamarabb jelentett volna államcsődöt - mondta Simor András.

A jegybank elnöke emlékeztetett: a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában a kilátások rendkívül bizonytalanok voltak. Rámutatott: Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) októberben sem forintban, sem devizában nem tudott kötvényt kibocsátani.

"Várható volt, hogy rövidebb lejáratú állampapírokat sem tud majd kibocsátani, és ez októberben be is következett" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért ő jelezte a Nemzetközi Valutaalap felé Magyarország hiteligényét, Simor Andárs úgy válaszolt: "Azért, mert akkortájt az MNB volt megbízva, hogy képviselje az országot az IMF-ben".

Hozzátette: ezt úgy tette meg, hogy azzal az ÁKK vezérigazgatója és a miniszterelnök is egyetértett.

Borbély: az ÁKK-nak most is hosszabb időszakra elegendő tartaléka van

A 2008-as IMF-hitelcsomagra - 20 milliárd euró - elsősorban nem adósságkezelési célból volt szükség, az adósságkezelő akkor is és most is hosszabb időszakra érvényes tartalékkal rendelkezett - fejtette ki Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.

A szakember a bizottság "2008-as IMF-megállapodás és körülményei" című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: a hitelpiaci válság Európát március elején érte el, aminek hatására a kibocsátási tervet módosítani kellett. Egyrészt a forintkötvény értékesítést csökkentette, másrészt növelte a kincstárjegy- és a devizakibocsátást, s ezzel működött a rendszer - fogalmazott Borbély.

Elmondta: sajnálatos módon akkor - mivel új helyzet volt -, más piaci megítélése volt annak, ha valaki az Nemzetközi Valutaalaphoz fordult. Kifejtette: akkor azt gondolták a piaci szereplők, hogy pénzügyi gondok vannak, így a hitelminősítők rontottak Magyarország kilátásain, a befektetési bankok már nem vásároltak állampapírokat, s voltak olyanok is, akik elkezdtek állampapírt értékesíteni.

Veres: szakmai körökből nem kapott kritikát a 2008-as megállapodás

Szakmai körökből azóta sem kapott kritikát a 2008-as IMF-megállapodást, a kritikai megjegyzések a politikai körökből érkeztek - fejtette ki Veres János szocialista képviselő, a 2008-as IMF/EU hitelmegállapodás aláírásakor hivatalban lévő pénzügyminiszter szerdán egy bizottsági meghallgatáson.

A volt pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottságában kiemelte: 2008 őszén az akkori megállapodást a korabeli gazdasági körülmények, az állam finanszírozási gondjai mellett az ország iránti bizalom helyreállítása, illetve a forint elleni spekuláció megállítása indokolták.

Úgy vélte: nem megalapozott az Állami Számvevőszék megállapítása, miszerint az akkori IMF-hitel első részletének gyors lehívását nem indokolta az államadósság-kezelés igénye. Azt mondta: ha az ÁSZ munkatársai figyelembe vették volna az Államadósság Kezelő Központ akkori vezetőjének véleményét, reálisabb képet alakítottak volna ki az akkori hitelmegállapodásról.

Kormány

Orbán Viktor válasza a táncművészek levelére

A minőség sajátos elbánást igényel a kormányfő szerint, aki levélben válaszolt annak a több mint negyven táncművésznek, akik tiltakoztak az ellen, hogy a Magyar Fesztivál Balett 130 millió forintos kormányzati támogatást kap, miközben az összes független táncegyüttes működésére idén csak 211,9 millió forint jut.

A levélben - amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán juttatott el az MTI-hez - az áll: Orbán Viktort jóleső érzéssel tölti el, hogy a táncművészek nem a Magyar Fesztivál Balett támogatásának megszüntetését kérik.

A miniszterelnök arra kéri a művészeket: méltányolják, hogy a magyar kormány az életművükkel kiemelkedőt alkotó, hazánkat a világ élvonalába emelő egyéniségeket különösen is elismeri.

Lázár: Magyarország az Európai Unió biztonságos országai közé tartozik

Magyarország az Európai Unió biztonságos országai közé tartozik, nincs kitéve terrorveszélynek, nem fenyegeti az állampolgárokat külföldről érdemi veszély - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt, kedden.

Az Információs Hivatalt, azaz a polgári hírszerző szolgálatot szeptembertől felügyelő államtitkár testületi meghallgatásán arról beszélt, a szervezetet soha nem érte az a vád, hogy politikai megrendeléseket teljesített volna, az IH az elmúlt 22 évben távol tudta magát tartani a "politikai cselszövések világától".

Közölte azt is, szerinte a nemzetbiztonsági törvény módosításának nem jött el az ideje, az erre való törekvések legitimek ugyan, de nem kiforrottak. Fontosnak tartja ugyanakkor a belső ellenőrzés megerősítését - jelezte Lázár János.

Kérdésre ugyanakkor arról beszélt, hogy szakmai álláspontja szerint az IH-nak saját belső ellenőrzési rendszerre van szüksége.

Az IH felügyeleti helyéről a jelenlegi rendszerben azt mondta, az teljes egészében megegyezik a német modellel, azzal, hogy a polgári hírszerzés mellett a katonai hírszerzést is a kancelláriai hivatal felügyeli.

Elmondta, az ország pénzügyi függetlenségének a biztosítása különleges figyelmet, fokozott munkamennyiséget jelent a jövőben is az IH számára. Jelezte, ezért javaslatot tesz arra, hogy az IH a szükséges pénzügyi eszközöket "az új típusú feladatokhoz" megkapja.

Utalt arra, hogy az IH költségvetése 7,5- 8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Ez szavai szerint a jelenlegi tevékenységet fedezi, de ha magasabb színvonalú munkát és komolyabb teljesítményt várnak el a szervezettől, akkor ahhoz több pénzre lesz szükség. Hozzátette: magasan képzett munkaerőre van szükség, és technikai-technológiai fejlesztés is szükséges.

Elmondta azt is, az IH kiemelt feladatai között szerepel az ország energiabiztonságára való különleges odafigyelés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének mondta, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerződése.

Lázár János fontos kérdésének mondta még az IH nemzetstratégiai feladatait. Közölte, a kettős állampolgárság bevezetése komoly feladatot és felelősséget jelent a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen magyar állampolgárok érdekeit kell a határon túl védeni, a környező országokkal való partneri viszony tiszteletben tartása, megtartása és építése mellett.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-re várhatóan (a jelenlegi 320 ezerről) 500 ezerre nő a Kárpát-medencében a határon túl élő magyar állampolgárok száma, és ez komoly többletfeladatot és felelősséget ró az IH-ra.

Az államtitkár szerint egy olyan választási eljárási rendszert kell kialakítani, ami a legkisebb kockázatot jelenti majd a határon túli magyar állampolgároknak, ezért szavai szerint a feliratkozás ebben a körben elkerülhetetlen, ahogy a levélben szavazás intézménye is.

Képviselői kérdésekre kitért az azeri kiadatási ügyre, illetve annak visszhangjára is. Megismételte a kormány korábbi álláspontját, és utalt arra is, hogy a 2004-ben történt brutális gyilkosság óta a mindenkori azeri kormány folyamatosan kérte Magyarországtól az azeri katona kiadatását, így a jelenlegi kormánytól is.

Lázár János szerint az azeri kiadatásról hozott döntés egyetlen magyar állampolgár számára sem jelentett valós biztonsági kockázatot.

Úgy fogalmazott, "mi az örményekkel 600 éve élünk együtt itt a Kárpát-medencében, nem gondolhatja bárki is komolyan, hogy lenne olyan felelős politikus Magyarországon (...) aki a magyarországi (...), vagy a történelmi Magyarország területén élő örmény közösség legitimitását (...) megkérdőjelezte volna, vagy meg akarta őket bármilyen formában is bántani, szó nincs erről".

Az államtitkár ellenzéki képviselőkre utalva ugyanakkor azt is mondta, "örmény jogvédőként fellépni hirtelen olyanoknak, akik az örményekről semmit nem tudnak (...) az minimum politikai akció (...) és nem hiteles".

Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Grúziába utazik, ahol 300 ezer örmény él. Az államtitkár úgy vélte: kiderül, hogy a kormányfői látogatást az örmény közösség hogyan "reagálja le".

Harangozó Tamás (MSZP) szerint Lázár János szavai világossá tették egyebek mellett azt, hogy minden egyes biztonsági és diplomáciai kockázat világos és egyértelmű volt minden kormánytag előtt, és ennek tudatában született meg a döntés.

A kérdés szerinte már csak az, hogy mit kapott ezért cserébe Orbán Viktor, de szerinte ez előbb-utóbb úgyis kiderül.

Ptk.

Répássy: az új Ptk. az első hatályba is lépő, demokratikusan megalkotott magánjogi kódex lesz

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az első, demokratikus körülmények között megalkotott magánjogi kódex lesz Magyarországon, amely 2014. január 1-jén hatályba is lép - hívta fel a figyelmet a törvényjavaslat szerdán megkezdődött parlamenti vitájának elején az igazságügyért felelős államtitkár, aki szerint a közel 1600 paragrafusból álló előterjesztés méltón zárja le a jogrendszer megújításának 2010-ben megkezdett folyamatát.

Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötven éves - ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult - és immár több mint száz alkalommal módosították.

A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is - összegzett Répássy Róbert, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése.

Répássy: logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű az új Ptk.

Az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű - hangsúlyozta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán, a parlamentben.

Elmondta: az új Ptk. új szerkezeti egységként alkalmazza a "könyveket", amelyek a polgári jog nagyobb részterületeit választják el egymástól. Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újításként említette Répássy Róbert a paragrafuscímek bevezetését, amelyek ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást.

Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében - mutatott rá az államtitkár.

Ellenzék

Gyurcsány: Bajnait könnyebb szívvel támogatnánk, mint bárki mást

A Demokratikus Koalíció nem állít önálló miniszterelnök-jelöltet 2014-ben, a demokratikus ellenzék közös jelöltje mögé áll be, ha lesz ilyen, de Bajnai Gordont "könnyebb szívvel és mélyebb meggyőződéssel" támogatná, mint bárki mást - írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc szerdán.

"Bajnai akkor lehet sikeres, ha átfogó ellenzéki együttműködés élére állhat, de ezt az együttműködést rajtunk kívül senki nem kívánja tiszta szívvel. Mégis van egy fontos fegyvere a volt kormányfőnek. A választók jelentősnek tűnő hányada, a balliberális értelmiség döntő része őt tekinti Orbán egyetlen lehetséges legyőzőjének. Ez a támogatás talán még nem többségi a demokratikus ellenzéki oldalon, de könnyen azzá válhat, ha Bajnai felhagy óvatoskodó taktikájával és határozott kiállással együttműködésre hívja a pártokat" - írta, megjegyezve: ez megváltozhatja az erőviszonyokat és jobb belátásra bírhatja a vonakodó LMP-t és MSZP-t.

Azeri kiadatás - A DK közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz

Közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz az azeri kiadatás ügyében a Demokratikus Koalíció - közölte a párt szerdán.

Molnár Csaba, a DK-hoz tartozó független képviselő szeptember 5-én az iránt érdeklődött írásban a miniszterelnöknél, vajon az azeri baltás gyilkos kiengedésével a kormány "nem valamelyik, a Fidesz vagy Orbán Viktor szívének kedves hazai nagyvállalkozó zsíros azerbajdzsáni üzlete előtt egyengette-e az utat".

A DK közölte: a kormányfő nevében válaszoló Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nem adott választ nyolc konkrét kérdésük egyikére sem, ezért döntöttek a közérdekű adatigénylés mellett.

DK: Tovább titkolóznak Orbánék az azeri bizniszről

A DK az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt jogával élve közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szeptember 5-én aziránt érdeklődött írásban a miniszterelnöknél, vajon az azeri baltás gyilkos kiengedésével a kormány nem valamelyik, a Fideszhez vagy Orbán Viktorhoz közeli hazai nagyvállalkozó azerbajdzsáni üzlete előtt egyengette-e az utat. Nyolc kérdést tett föl a miniszterelnöknek:

A válaszlevelet a miniszterelnök nevében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes írta alá. A válaszlevél megemlítette a keleti nyitás fontosságát, de nem adott választ a fenti kérdések egyikére sem. A DK tehát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt jogával élve közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz. Az információ megtagadása esetén viszont bírósághoz fordul.

Jobbik: gyanús földügyletek a Palotai-sziget környékén

A Jobbik azonnali vizsgálatot követel a budapesti Palotai-sziget környékén fekvő területek eladása és a jelenlegi tulajdonosok valódi fejlesztési terveivel kapcsolatban - hangzott el az ellenzéki párt szerdai sajtótájékoztatóján.

Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő felidézte: Simon Peresz jelenlegi izraeli államfő 2007 őszén egy gazdasági fórumon arról beszélt, Izrael felvásárolja Magyarországot. Az ellenzéki politikus szerint "ez a folyamat ma már befejezett tény", ezért a Jobbik megpróbálja felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára és annak nemzetbiztonsági kockázataira.

Példaként a Budapest IV. kerületi Palotai-szigeten történteket említette. A területen a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Zrt.-nek van joga a Duna medréből származó hordalékos anyaggal feltölteni a Palotai-sziget és a Népsziget közötti holtágat, azonban a Jobbik megfigyelései szerint nem hordalékkal, hanem a Budai-hegységből származó márga nevű kőzettel és annak törmelékével töltötték fel a holtágat.

Jobbik: a kormánynak költekezés helyett a spórolásban kellene élen járnia

A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány milliárdokat költ közpénzből "luxuskiadásokra", miközben a lakosságtól egyre nagyobb áldozatokat vár el - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Volner János.

Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese felidézte: az Index hírportál kedden írt arról, hogy csaknem 90 milliárd forintot költöttek el a 2010-es kormányváltás óta jármű-, bútor-, telefon- és informatikai beszerzésre, utazásra és külsős foglalkoztatásra a minisztériumok, háttérintézményeik, illetve az általuk irányított szervezetek. Volner János emlékeztetett arra is, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által 2010 nyarán meghirdetett gazdasági akcióterv 23. pontja teljes beszerzési stopot hirdetett ezekre a kiadásokra, és ezt a kitételt azóta sem vonta vissza a kormányfő.

"Megengedhetetlen, hogy egyes politikusok személyes ambícióit és igényeit elégítsék ki közpénzekből, miközben a lakosságtól a kormány egyre nagyobb áldozatokat vár el" - mondta Volner János, hozzátéve: a kormánynak a költekezés helyett inkább a spórolásban kellene élen járnia.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása az Index cikke kapcsán

Az index.hu portálon megjelent "Csak elment 90 milliárd minisztériumi bevásárlásra" c. összegzés valós adatokból kiindulva tévesen kelti azt a látszatot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium más tárcáknál jelentősen többet költene saját kiadásaira. A tárca az országgyűlési képviselői kérdésekre adott válaszokban a felügyeletében működő több mint 300 közvetlen vagy közvetett állami tulajdonú gazdasági társaság és háttérintézmény beszerzéseit is részletezi. Ez a vállalati kör nem tartozott a beszerzési korlátozást elrendelő kormányhatározatok hatálya alá. A fejlesztési minisztérium számolt be a központi közigazgatás beszerzéseiről gondoskodó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság útján megvalósult, többnyire kis értékű vásárlásokról is. A tárca ezekből az okokból adhat számot a más minisztériumokét jelentősen meghaladó költségekről annak ellenére is, hogy saját gyakorlatában mindenben megfelelt a beszerzési korlátozást előíró többszöri kormánydöntéseknek. A cikkben említett mintegy 30 milliárd forint tehát szinte teljes egészében nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium saját intézményi beszerzéseiben hasznosult. E forrásból a kormányzati takarékossági megfontolások figyelembe vételével központi közigazgatási szervek, az állami cégek és háttérintézmények indokolt és a feladataik ellátásához szükséges beszerzései valósultak meg. A képviselői felvetésekre adott válaszokból is kiderül, hogy az NFM Igazgatás a kérdéses időszakokban egyetlen fillért sem költött bútorokra, informatikai eszközökre, járművekre és telefonokra. A tárca minden esetben kiterjedt háttérintézményi köre és a felügyelete alatt működő központosított közbeszerzés miatt végez a hasonló összevetések élén, ugyanakkor az általa összegzett kiadások nem saját beszerzéseit takarják.

MSZP: az oligarcha kormány már megbukott, véget kell vetni a dőzsölésnek is

Az MSZP szóvivője szerdán arra szólította fel az "oligarcha kormányt", fejezze be az önfényezést és a dőzsölést, és inkább az emberekre figyeljen, nekik segítsen.

Török Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az Orbán-kormány az elmúlt két és fél évben milliárdokat költött arra, hogy tevékenységét tündöklésnek mutassa, azonban mára egyértelművé vált a bukása.

Cirkuszt és kenyeret ígértek a népnek, de ebből csak cirkusz jött be, kenyeret nem tudtak adni az embereknek, se munkát - fogalmazott. Utalt arra, hogy az Orbán-kormány egymillió új munkahelyet ígért, ám úgy látja, mostanra odáig jutottak, hogy már a meglévő munkahelyek megvédésének is örülnének.

Török Zsolt hozzáfűzte, hogy bár korábban elszámoltatásról beszélt a kormány, sorra buknak meg a "koncepciós eljárások", Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos másfélezer feljelentéséből "nulla ítélet született".

A szóvivő közölte, pártja képviselői "a földoligarchák ügyében" felemelték a szavukat, és szerinte ezzel sikerre is jutottak, mert Rogán Antal fideszes frakcióvezető egyik kollégája és egy másik fideszes képviselő felesége is visszaadta a kapott földet. Hozzátette: Kanyok Attila, Tiszaújváros 2010-ben a Fidesz színeiben induló polgármesterjelöltje - aki szerinte korábban földmutyiügybe keveredett - meg nem erősített hírek alapján már írásban lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, "úgy látszik a földet választotta a népképviselet helyett".

Török Zsolt úgy értékelte, a kormány nem tartotta be a korábban az embereknek tett az ígéreteit, és a felelőtlen gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy a 2013-as költségvetésben 400-500 milliárd forintos lyuk van, amit megszorítással, a közszférában tömeges létszámleépítéssel, újabb adók kivetésével akar betömni a kabinet.

Hagyó-per - MSZP: a rendőrség és az ügyészség tisztázza magát Antal Attila állításaival kapcsolatban!

Az MSZP felszólítja a rendőrséget és az ügyészséget, hogy tisztázzák Antal Attilának, a Hagyó Miklós és társai ellen indított büntetőper harmadrendű vádlottjának az ügy tárgyalásán megfogalmazott vádjait, amelyek "komolyan rombolják a közbizalmat" - mondta Mesterházy Attila pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján.

A Hagyó Miklós és 14 társa ellen indított büntetőügy tárgyalásán, kedden, a Kecskeméti Törvényszéken Antal Attila - a BKV volt vezérigazgatója - arról beszélt, hogy részben hatósági nyomásra tett terhelő vallomást vádlott-társaira. Vallomása szerint, amikor őrizetbe vették, azt mondták neki: ha nem tud az elvárásoknak megfelelni, akkor hosszú időre előzetes letartóztatásba helyezik. Ennek következtében olyan mondatok kerültek a jegyzőkönyvbe, amelyekkel vádlott-társait nehéz helyzetbe hozta, amiért elnézést kért tőlük - fűzte hozzá.

Mesterházy Attila szerdán elmondta: az MSZP választ vár a rendőrségtől és az ügyészségtől arra, valóban előfordult-e, hogy "a rendőrség az ügyészség nyomására erőszakkal csikart ki vallomást emberekből"; ha igen, akkor ezt politikai megrendelésre tette-e, és ha volt ilyen megrendelés, akkor az kitől érkezett? - kérdezte.

Az MSZP elnöke szerint Antal Attila keddi kijelentései alapvetően megváltoztatják a Hagyó-perrel kapcsolatos eddigi véleményeket. Hangsúlyozta: az ügy "2010-ben nagymértékben befolyásolta az MSZP kampányát", és "vannak olyan elemzői vélemények", amelyek szerint ennek az ügynek is köszönhető a Fidesz kétharmados győzelme.

MSZP: Szórakozik a forinttal az Orbán-kormány

Tukacs István: Az Orbán-kormány ráerőszakolja a Magyar Nemzeti Bankra a kamatcsökkentéseket, közben pedig kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat. E kettő eredményeként a pénzünk egyre kevesebbet fog érni.

A forint stabilitása az egész ország érdeke. Ehhez kiszámítható költségvetésre és stabil, inflációtartó jegybanki döntésekre van szükség. A költségvetés teljesülése azonban a benne tátongó 600 milliárdos lyuk miatt rendkívül bizonytalan, a jegybank monetáris tanácsa pedig kamatcsökkentést hajt végre. A forint így jelentős inflációt szenvedhet el, miközben az már jelenleg is kiugróan magas – írja közleményében a szocialista politikus.

LMP: két évvel a katasztrófa után is vannak problémák a térségben

Két évvel a vörösiszap-katasztrófa után továbbra is vannak megoldásra váró problémák a térségben, miközben a hivatalos kommunikáció arról szól, hogy minden rendben van - mondta Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján Kolontáron.

Az ellenzéki politikus szerint komoly gondot okoz a visszatérő, és az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó porszennyezés, amelynek a forrása a hatósági kötelezések ellenére sem teljesen lefedett vörösiszap tározó. Súlyos probléma az is, hogy a kazetták lefedésére az elöntött területekről összegyűjtött és vörösiszappal szennyezett termőtalajt használják.

Emlékeztetett rá, hogy elkezdődött a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőügy tárgyalása. Ennek a legfőbb tanulsága szerinte az lesz, hogy képes-e a magyar igazságszolgáltatás a felelősség megállapítására és a megfelelő büntetések kiszabására.

Kiemelte, hogy a katasztrófa bekövetkezésében a Mal Zrt. megkérdőjelezhetetlen felelőssége mellett azok a hatóságok is komoly számadással tartoznak, amelyek másfél évtizeden keresztül kiadták a később megalapozatlannak minősülő működési engedélyeket. A szabályozórendszer elégtelensége a kormányzat mulasztása, a parlamenti vizsgálóbizottság több tucatnyi szakértő meghallgatása ellenére sem tudott választ adni arra, hogy a magyar jogszabályok szerint veszélyes anyag volt-e a kazettában tárolt vörösiszap - mondta. Hozzátette, hogy azóta jogszabály módosításokkal részben pótolták a feltárt hiányosságokat. Közlése szerint két éve próbálják elérni, hogy vezessék be a hasonló veszélyes üzemekre a kötelező felelősségbiztosítást és a pénzügyi biztosíték nyújtásának rendszerét, hogy ne az államnak kelljen helytállnia a katasztrófahelyzetekben.

Gazdaság

A kkv-k kétharmada tervez beruházást a közeljövőben

A megkérdezett hétszáz kisvállalati vezető kétharmada válaszolta azt, hogy beruházást tervez a közeljövőben, és ezek fele kíván ehhez bankhitelt igénybe venni - mondta Bunna Gyula, a UniCredit Bank ügyvezető igazgatója, a bank által végzett kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A mintában szereplő cégek fele soha nem fontolta meg azt, hogy uniós pályázaton induljon. Mindössze 15 százalékuk pályázott, viszont 90 százalékban nyertek is - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A nem indulók a bonyolult adminisztrációra hivatkoztak, míg a nyertesek a kötelező minimális önerő nagyságát kifogásolták a kutatás szerint.

GKI: idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a GDP

Idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.

Vértes András, a cég elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül "perspektívátlan vergődés" vár az országra. A GKI előrejelzése szerint az infláció idén 5,7, 2013-ban 4,7 százalék, míg az államháztartási hiány - uniós módszertan szerint - 2012-ben 2,9, jövőre pedig 3 százalék lehet - mondta az elnök.

Vértes András szerint a kormány nem törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra, kifelé nyugtatóként, befelé pedig "mumusként" használja a nemzetközi szervezeteket. Hozzátette: a finanszírozási helyzet esetleges éles romlása kényszeríthet ki gyors megegyezést az EU-val és az IMF-fel, de 2013-ban még megállapodás esetén sem várható a gazdasági folyamatok érdemi javulása az ideihez képest. A nemzetközi helyzetről elmondta: egyfelől az Európai Központi Bank és az amerikai FED szinte korlátlan pénzöntő lépései, másfelől a várható IMF-megállapodás piaci beárazása nyomán forintban és devizában egyaránt a korábbinál sokkal előnyösebb és hosszabb távon is menedzselhetőnek látszó finanszírozási helyzet jött létre.

Tíz százalék alatti áfakulcsot javasol az alapvető élelmiszerekre a Fórum

A "Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért" szakmai tömörülés az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá; javaslatukat kedden, futárral juttatták el a miniszterelnöknek, s az érintett tárcák, valamint parlamenti bizottságok vezetői is megkapták - jelentették be a szerveződés képviselői szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.

A Fórum alapvető élelmiszereket előállító iparágakban (hús- és húsipari, sütőipari, malomipari, zöldség-gyümölcs, tej- és tejtermékek, baromfi, cukor, kávé, étolaj) működő cégeket, szakmai szervezeteket tömörít.

Vékási Tamás, a szerveződés megbízásából tanulmányt készítő E&Y partnere elmondta: 10 százalék alatti kulcs esetén már nem éri meg áfát csalni. A tanácsadó cég számításai szerint az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett biztosítani lehetne a költségvetési egyensúlyt, de elképzelhető, hogy 9 százalékos áfa is elég lenne ehhez.

Média

Fővárosi Ítélőtábla: érvényes a Klubrádió pályázata

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának azon határozatát, amellyel alaki okok miatt érvénytelenítette a Klubrádiónak a 95,3 MHz-es budapesti körzeti frekvenciára benyújtott pályázatát.

A bíróság kimondta, hogy mivel a médiatanács korábban már tartalmilag érvényesnek nyilvánította a pályázatot, nem hozhat azzal ellentétes döntést azáltal, hogy később megállapítja a beadvány alaki érvénytelenségét.

A Klubrádió által jelenleg is, ideiglenes engedéllyel használt frekvenciát tavaly júliusban hirdette meg a hatóság, és decemberben hozott döntést, amelyben az Autórádió Kft.-t hirdette nyertesnek. A médiatanács döntéseivel kapcsolatban szerdán a harmadik bírósági ítélet született.

A Klubrádió ideiglenes engedélye a frekvenciára október 5-én jár le. A csatorna egy másik frekvenciával, a budapesti 92,9 MHz-es jogosultsággal kapcsolatban is perben áll a hatósággal, ennek következő tárgyalása várhatóan október 10-én lesz.

(Folyt. köv)