OGY - A kormány visszavonta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos alkotmány- és törvénymódosítást

Átdolgozásra visszavonta a kormány kedden a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit. A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - nyilatkozta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.

Bírák nyugdíjazása - Az MSZP azt reméli, a kormány tiszteletben tartja az Ab döntését

Az MSZP bízik benne, hogy a kormány a bírák felső korhatárával összefüggő alkotmánymódosítás és az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslat visszavonása után olyan megoldással áll elő, amely tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi döntését, a bírói függetlenség elvét, és kártérítést ad a felmentett bíráknak. Ezt a szocialista Lamperth Mónika és Steiner Pál azután közölte az MTI-vel, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a parlament alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén bejelentette a javaslatok visszavonását, illetve  azt, hogy a kormány átdolgozza őket. Az MSZP-s képviselők azt írták: a két indítványt a benyújtásuktól fogva a jogbiztonság arculcsapásának tartották, mivel szerintük azok az Ab döntése ellenére fenntartották a bírói függetlenséget sértő szabályozást. Ezért - folytatták - abban bíznak, hogy a kormány másodjára olyan megoldást terjeszt az Országgyűlés elé, amely mind az Ab döntését, mind a bírói függetlenség elvét tiszteletben tartja, valamint kártérítést biztosít az alkotmányellenesen felmentett bíráknak.

Az államfőtől kért segítséget a bírák nyugdíjazása ügyében a bírói egyesület elnöke

der János köztársasági elnöktől kért segítséget a bírák nyugdíjazása ügyében az Országgyűlés előtt folyamatban lévő alaptörvény- és törvénymódosításokkal kapcsolatban Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Makai Lajos az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint "levelében a Köztársasági Elnök támogatását kérte, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és a Magyar Bírói Egyesületnek a módosító javaslatait a törvényhozásban". Az alaptörvény második módosításával kapcsolatban a kormány által benyújtott törvényjavaslatokhoz az OBH elnöke módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyekkel a Magyar Bírói Egyesület is egyetértett.

Munkahelyvédelmi akcióterv - A munkaadók szerint segítheti a munkahelyek megőrzését

A munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó járulékcsökkentés olyan mértékű, amely már érdemben segítheti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás kifehérítését - jelentette ki Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A szervezet elnöke szerint ilyen mértékű járulékcsökkentésre nem volt példa az elmúlt húsz évben, és jelentőségét az sem csökkenti, hogy az intézkedések nem minden foglalkoztatottra vonatkoznak. A korábbi kormányok többször csökkentették a járulékokat néhány százalékkal, de azok túl kevésnek bizonyultak, így nem érték el céljukat, a foglalkoztatás javítását - közölte Zs. Szőke Zoltán.

OGY - A vendéglátás és az utazásszervezés a szakbizottság előtt

Gyakorlatilag stagnált a turizmusban, vendéglátásban kiszolgált emberek száma az idei első fél évben a tavalyihoz képest, az árbevétel viszont 5,1 százalékkal nőtt - idézte a KSH adatait Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés turizmus bizottságának keddi budapesti ülésén. A szakmai szervezetek vezetői visszaesésről számoltak be, tekintettel arra, hogy az ágazatban tevékenykedő 18 ezer társas vállalkozás 70 százaléka veszteséges. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint ezek a cégek vagy a tartalékaikat élik fel, vagy pedig a szürkezónába húzódnak vissza a túlélés érdekében.

OGY - Fenntartható fejlődés bizottság: általános vitára alkalmas a Dunával kapcsolatos népi kezdeményezés

Támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, hogy a parlament ismét tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását. A dunakiliti duzzasztógát irányítóépületében tartott keddi kihelyezett ülésén a bizottság egyhangúlag döntött a napirendre tűzésről. Az országos népi kezdeményezést a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilap kiadója indította, Vizet a Dunába címmel. A kezdeményezést 82 ezernél is több érvényes aláírással támogatták.

Egyenlegjavító program - Londoni elemzők: a kormány felismerte az euróválság súlyosságát

A múlt héten bejelentett egyenlegjavító program elemei azt jelzik, hogy a magyar kormány most már kész szembenézni az euróövezeti adósságválság súlyosságával – vélekedtek. A City egyik legnagyobb gazdaságelemző háza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az államháztartási egyenlegjavító csomagról és az IMF/EU-tárgyalások kilátásairól befektetőknek összeállított, kedden Londonban ismertetett terjedelmes elemzésükben biztatónak nevezték, hogy a kormány ezúttal a piaci nyomás kényszere nélkül tett "bizonyos engedményeket" a valutaalapnak.

Elemzők: a külső környezettől függ az IMF-megállapodás nélküli finanszírozás sikere

A magyar állam a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötött hitelmegállapodás nélkül is képes lehet 2013 végéig finanszírozni adósságát, ehhez azonban tartósan a jelenlegihez hasonló, kedvező nemzetközi piaci hangulat szükséges - vélik az MTI által kedden megkérdezett banki elemzők. Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XI. plenáris ülésén azt mondta, hogy  Magyarország - az idei teljesítményéhez hasonlóan  2013-ban is képes lesz IMF-megállapodás nélkül biztosítani a gazdaság finanszírozását. A miniszterelnök szerint 2013 első negyedévére már kiderül "a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül".     Az államadósság finanszírozása illetve refinanszírozása mind elméletileg, mind gyakorlatilag megoldható EU/IMF-megállapodás nélkül, feltéve, hogy a nemzetközi pénzpiaci helyzet nem romlik - mondta Orbán Viktor beszéde után Kondrát Zsolt.

Szili Katalin: nem tárgyalja meg a parlament a Szociális Unió szociális csomagját

A középréteg helyzetét és stabilitását csak nemzetstratégiai kérdésként lehet kezelni - hangsúlyozta Szili Katalin kedden sajtótájékoztatón, amikor beszámolt arról: az alkotmányügyi bizottság döntése értelmében nem tárgyalja meg az általa vezetett Szociális Unió lecsúszók megmentésére megalkotott szociális csomagját az Országgyűlés. A független képviselő közlése szerint a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén az ellenzéki pártok képviselői támogatták a csomagot, míg a testület kormánypárti tagjai tartózkodtak a szavazásnál, így a javaslatot nem vették tárgysorozatba.

Máért

Orbán: IMF-megállapodással könnyebb, de anélkül is megy a finanszírozás 2013-ban

A miniszterelnök szerint Magyarország, ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá. A megállapodással persze könnyebb a finanszírozás, de anélkül is lehetséges - közölte Orbán Viktor kedden a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülésén, Budapesten. 2013 jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012 - mondta a kormányfő a résztvevőknek, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg kedvezőtlen marad.

Orbán aggódik az esetleges romániai nacionalista fordulat miatt

Aggodalmának adott hangot Orbán Viktor miniszterelnök azért, mert szerinte nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. A kormányfő azt mondta: a magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani. Közölte: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Orbán Viktor kitért a szlovák-magyar viszonyra is, amellyel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások.

MSZP-s javaslatok a zárónyilatkozathoz

A nemzetpolitika legyen pártokból független ügy, és a határon túli szervezeteknek járó támogatások jelentős részét az érintettek bevonásával kellene szétosztani - többi között ezen tételek szerepeltetését javasolja az MSZP a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keddi zárónyilatkozatában. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a tanácskozás szünetében újságírók előtt elmondta: nagyon sok határon túli vezető jelezte, hogy a megosztottság kárt okoz a nemzetnek. Ezért szeretnék, ha a nyilatkozat deklarálná, hogy a nemzetpolitika pártoktól független ügy, és nem helyes az a politika, amelyik exportálja a magyarországi belpolitikai megosztottságot, és amelyik diszkriminálni akar egyik vagy másik határon túli magyar szervezet között. Az MSZP szerint a magyar kormánynak minden olyan határon túli szervezetet partnerként kell elfogadnia, amelyet ott helyben a magyar közösség szavazataival vagy más formában legitimál. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta: a keddi tanácskozásra meg kellett volna hívni a szlovákiai Híd-Most pártot is. Mint kifejtette, a szervezet szerepe a helyi magyarság képviseletében megkerülhetetlen. Úgy látta: ez nem szól másról, mint hogy politikai okokból diszkriminálják a Híd-Most tömörülést. Fontosnak nevezte továbbá, hogy partnerség illetve párbeszéd legyen a különböző szervezetek között, nem lehet ebből senkit sem kirekeszteni. Ezért deklarálnák a nyilatkozatban, hogy a párbeszéd partnerek között jön létre, nem diktátumok által.

Nemzetpolitikai államtitkárság: nem a határon túliak nélkül döntenek a források szétosztásáról

Nem helytálló az MSZP javaslata a határon túli források elosztására, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene ezek elosztásáról - reagált a nemzetpolitikai államtitkárság a szocialista pártelnök Magyar Állandó Értekezlet szünetében. Az államtitkárság közlése szerint több tárgyi tévedést is tartalmaznak Mesterházy Attila kijelentései. Jelezték: az MSZP javaslatai közül a határon túli források elosztására tett javaslata egyáltalán nem helytálló, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. Felidézték, hogy a tavalyi Máért zárónyilatkozatban közösen - az MSZP által is - elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint határozták meg a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot.  A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények - mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok - kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas - szögezték le.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye: Reagálás Mesterházy Attila (MSZP) sajtótájékoztatójára

Mesterházy Attila ma, a Magyar Állandó Értekezlet szünetében megtartott sajtótájékoztatóján több tárgyi tévedést tartalmazó kijelentést tett a sajtó nyilvánossága előtt.  Az MSZP javaslatai közül a határon túli források elosztására tett javaslata egyáltalán nem helytálló, ugyanis nem igaz, hogy a Kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. A tavalyi MÁÉRT zárónyilatkozatban közösen - az MSZP által is - elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint kerültek meghatározásra a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot.

EMNP: Orbán Viktorral folytatott megbeszélést Tőkés László és Toró T. Tibor

Orbán Viktor miniszterelnök magánkihallgatáson fogadta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az Erdélyi Magyar Néppárt védnökét, és Toró T. Tibor Néppárt-elnököt, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. ülésének keretében kedden, budapesti hivatalában - tájékoztatta a párt az MTI-t. A találkozó kiemelt témája a választások előtti romániai politikai helyzet volt. Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye szerint a megbeszélésen a Néppárt vezetői tájékoztatták a miniszterelnököt a választások előtti romániai politikai helyzetről. Kiemelték, most először nyílik lehetőség arra, hogy az RMDSZ mellett egy következetesen autonomista párt is bejuthasson a parlamentbe, a választási törvény "6+3-as", alternatív választási küszöbének köszönhetően. A kommüniké szerint a miniszterelnök továbbra is együttműködésre bíztatta az erdélyi magyar pártokat.

Külpolitika

Német szakértők: a Merkel-Orbán találkozó lendületet adhat a két ország kapcsolatainak

Új lendületet adhat a német-magyar kapcsolatoknak Angela Merkel és Orbán Viktor berlini találkozója, amely lehetőség a magyar kormányfőnek, hogy elmagyarázza politikáját német partnerének - vélekednek német szakértők azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár csütörtökön hivatalában fogadja a magyar miniszterelnököt.  Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik, DGAP) kutatója elmondta: az utóbbi két évben törés ugyan nem következett be a német-magyar kapcsolatokban, de érezhetően lehűlt a viszony.  Az új magyar kormány új súlypontokat jelölt ki, és a megváltozott politikai vonalvezetés egyes területeken eltért a német törekvésektől. Ez természetes folyamat, hasonló történt legutóbb a franciaországi kormányváltás után is, ám míg a német-francia viszonyban közös munkával, párbeszéddel igyekeznek "újragombolni a kabátot", a német-magyar kapcsolatokban ez nem történt meg kellő alapossággal - tette hozzá.  "Az ismerethiány, valamint az álláspontok és a politikai kultúra különbözőségének keverékéből kölcsönös meg nem értés alakult ki" - mondta Gereon Schuch.

Orbán Viktor felkérte Szász Jenőt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére

Orbán Viktor miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét és felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére - tájékoztatta az MTI-t a miniszterelnök sajtófőnöke. Havasi Bertalan közleményében úgy fogalmaz: az intézet a kormány nemzetpolitikai döntéseit előkészítő háttérintézményként működik majd a magyar közigazgatásban. A keddi találkozón Orbán Viktor és Szász Jenő áttekintették a nemzetpolitika aktuális, időszerű kérdéseit, és szót ejtettek a sorra kerülő romániai parlamenti választásokról is. Egyetértettek abban, hogy a hatékony nemzetpolitikai cselekvéshez elengedhetetlenek a nemzetstratégiai alapkutatások és szükségesnek tartják a Magyarországon már újonnan átalakított, vagy átszervezés alatt álló, összefüggő gazdasági, közigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek Kárpát-medencei kiterjesztését is.

Jobbik: Orbán Viktor kiegyezésre készül az RMDSZ-szel

A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök kedden azért kérte fel Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére, hogy ezzel előkészítse a Fidesz kiegyezését az RMDSZ-szel. Szávay István a párt országgyűlési képviselője és nemzetpolitikai kabinetjének elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ír erről, hangsúlyozva: az MPP szombaton sorra kerülő tisztújítása előtt néhány nappal adott megbízás "egyértelműen Szász Jenő lelépési pénzének tekinthető". Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzetstratégiai Intézet "kísértetiesen hasonló" céllal jöhet létre, mint az egy éve működő Nemzetpolitikai Kutatóintézet. A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egy "tényleges tartalom nélküli, (...) fölösleges párhuzamosságot eredményező szervezetet hoz létre pusztán azért, hogy egy kipróbált emberét ennek vezetésével fizethesse ki" - fogalmaz Szávay István.

Szijjártó: hamarosan szerződések születhetnek magyar és azeri cégek között

Hamarosan konkrét szerződések születhetnek magyar és azeri vállalatok között; Szijjártó Péter tudomása szerint az azeri delegációval érkezett üzletemberek kedden céglátogatásokon vesznek részt - mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság magyar társelnöke azt mondta: ha minden jól megy, akkor az azeri féllel sikerül egyebek mellett arról is megállapodni, hogy Magyarország bekerüljön az Ázsiát Európával összekötő vasútvonal-rendszer megépítéséről szóló szerződésbe. A kormány erősíteni kívánja Magyarország gazdasági kapcsolatait a kaukázusi államokkal, köztük Azerbajdzsánnal - mondta Szijjártó Péter. A Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti, kétnapos ülése keretében üzleti fórumot tartanak, amelyen magyar és azeri vállalkozások képviselői mérik fel a kétoldalú üzleti lehetőségeket.

Szijjártó: Magyarország céljainak elérését segíti az Azerbajdzsánnal való gazdasági együttműködés

Magyarország stratégiai céljainak eléréséhez fontos az Azerbajdzsánnal való gazdasági együttműködés - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón. A Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság hétfőn és kedden Budapesten tartotta harmadik ülésszakát. Szijjártó Péter, a bizottság magyar társelnöke a megbeszélésekről tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az Azerbajdzsánnal való együttműködés jelentősen hozzájárul majd Magyarország energiaellátás-biztonságának növeléséhez, az ellátás diverzifikálásához. Emellett szó volt a tárgyalásokon az azeri infrastruktúra fejlesztésekbe való magyar bekapcsolódásról, és többek között élelmiszeripari együttműködésről is - mondta az államtitkár.  

Azeri kiadatás - Szijjártó: a magyar kormány lezártnak tekinti a Safarov-ügyet

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti a Safarov-ügyet, így azt a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén semmilyen módon nem is hozták szóba. Szijjártó Péter ezt a vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolta. Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar kormány a nemzetközi jog alapján lépett. Az azeri miniszter szerint a magyar kormány döntése "humánus és igazságos volt".

Kövér László Kárpátalján szerdán megkoszorúzza a honfoglalási emlékművet

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a kárpátaljai Vereckén beszédet mond és megkoszorúzza a magyar honfoglalási emlékművet. A tájékoztatás szerint az eseményen részt vesz Kovács Miklós, a Kárpátaljai Kulturális Szövetség elnöke.

HM: Magyarországra látogatott a szlovák vezérkari főnök

Kétnapos látogatást kezdett kedden Magyarországon Peter Vojtek altábornagy, Szlovákia fegyveres erőinek vezérkari főnöke, aki megbeszéléseket folytat Benkő Tibor vezérezredessel - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). A közlemény szerint a szlovák és a magyar vezérkari főnök délelőtt - egy plenáris ülésen - tájékoztatták egymást haderejük aktuális helyzetéről, a folyamatban lévő és jövőbeni tervekről.

IMF/EU

MSZP: a miniszterelnök szavai szerint nem lesz megállapodás

Az MSZP elnöke úgy értelmezi a kormányfő keddi, Magyar Állandó Értekezleten (Máért) elhangzott szavait, hogy nem lesz megállapodás az IMF-el, erről Mesterházy Attila beszélt i sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá. A megállapodással persze könnyebb a finanszírozás, de anélkül is lehetséges - közölte Orbán Viktor kedden a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülésén, Budapesten. Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy "rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson" - fejtette ki a kormányfő, aki szerint ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.

Kétszázmilliós kampányt indított a Miniszterelnökség

Mintegy bruttó kétszázmillió forint a keretösszege annak a médiakampánynak, amelyet a Miniszterelnökség rendelt meg az I.M.G. Inter Media Group Kft.-től annak érdekében, hogy bemutassa a társadalom széles körének az IMF-EU-megállapodás állását és a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit - derül ki abból a vállalkozási szerződésből, amelyet a kormányzati portálon hoztak nyilvánosságra. Múlt csütörtökön a szervezet idei közbeszerzési tervének módosításából derült ki, hogy a Miniszterelnökség újabb médiakampányt indít, amelynek azonban sem a témája, sem a költsége nem volt ismert akkor. A dokumentum kitért arra, hogy hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás során köt vállalkozási szerződést a Miniszterelnökség médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, médiagyártási, reklámügynökségi, valamint telemarketing- és online kommunikációs szolgáltatási feladatok elvégzésére, a közbeszerzési terv megváltoztatását pedig azzal indokolták, hogy "Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé".

A miniszterelnökségi médiakampány leállítását követeli a DK

Vadai Ágnes, a DK-hoz tartozó független országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kabinetet, hogy fejezze be "a kétszázmilliós agymosást". A politikus a napilapokban megjelentett egészoldalas kormányhirdetések árát tízmillió forintra saccolta, szövegüket pedig hazugságnak minősítette. Azt mondta: nem igaz, hogy a Nemzetközi Valutaalap ingatlanadó bevezetését követelte volna a kormánytól, míg a családok szerinte nem az IMF miatt nem jutnak több támogatáshoz, hanem épp a kormány intézkedései nehezítik az életüket. "A DK természetesnek tartja, ha egy kormány sajtóhirdetésekben tájékoztatja a választókat a programjáról, a szándékairól, az eredményeiről. (...) Azt viszont elfogadhatatlannak tartjuk, ha egy kormány az adófizetők pénzét agymosásra és ellenségképgyártásra használja fel. Ez a kampány unintelligens, unfair és legfőképpen undorító" - jelentette ki Vadai Ágnes.

A MSZP Országos Központ közleménye

Országos hazugság-kampányt indított az Orbán-kormány az IMF-tárgyalások kapcsán. A kormányfő még saját magát is meghazudtolja a napilapokban közzétett reklámokban. Orbán Viktor néhány hónappal ezelőtt azt mondta a Kossuth Rádióban: "az IMF a mi barátunk." Majd rosszindulatú értelmezésnek minősítette azt a felvetést, amely szerint az IMF azért akar pénzt adni, hogy beleszóljon a magyar gazdaságpolitikába. Az IMF, mint hitelező Orbán szerint azt várja, hogy az adósok hajtsák végre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a hitel visszafizetését. Orbán tehát önmagát cáfolja – áll a közleményben.

Kormányszóvivő: az állampolgárok tájékoztatását szolgálja a médiakampány

Az állampolgárok minél pontosabb és szélesebb körű tájékoztatását szolgálja a kormányszóvivő elmondása szerint az a Miniszterelnökség által megrendelt médiakampány, amely az IMF-EU-tárgyalásokkal kapcsolatban indult kedden. Giró-Szász András rögzítette: a kormány nem az IMF ellen harcol. Giró-Szász András kedden újságírókkal azt közölte, az újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés.   Hozzátette: a kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését. Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, a kormány ezt is helyre kívánta tenni.

Százmillió euróval támogatja a magyar magánvállalkozásokat az EIB

A luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank (EIB) százmillió euró hitelt nyújt a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint az állami szektorhoz tartozó támogatók pártfogását élvező kis- és közepes infrastrukturális beruházások finanszírozására - közölte kedden az EIB. A bank a közleménye szerint Wilhelm Molterer, az EIB magyarországi hitelezésért felelős alelnöke úgy véli, hogy a hitel elérhetőbbé teszi a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k számára a hosszú lejáratú finanszírozási lehetőségeket, illetve megkönnyíti az előnyben részesített önkormányzati infrastrukturális beruházások megvalósítását. "Ezzel új munkahelyek teremtését segíti elő, és hozzájárul majd Magyarország versenyképességének erősítéséhez" - olvasható a dokumentumban.

IMF/Világbank-közgyűlés - Halasztódik az IMF reformja

Amikor két éve Dél-Koreában a G20-országcsoport pénzügyminiszterei egyezségre jutottak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjában, mindenki "történelmi" megállapodásról beszélt. A változtatásoknak az eredeti ütemterv szerint kedden, az IMF éves közgyűlésének a nyitónapján kellett volna hatályba lépniük, ám ez nem történik meg. Megfigyelők szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa próbálja elodázni a befolyásuk csökkenésével járó intézményi reformot. Az úgynevezett BRICS-országok - a legnagyobb feltörekvők: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika - régóta mondják, hogy igazságtalan a II. világháború után alapított IMF rendszere. Abban ma is a fejlett országoknak van döntő szavuk annak ellenére, hogy csökkent részesedésük a világgazdaság teljesítményében. A fejlett ipari országok csak beszélnek. Mindig ugyanazt halljuk tőlük, mégsem történik semmi - fogalmazott Guido Mantega brazil pénzügyminiszter nemrég egy interjúban. David Lipton, az IMF második embere - egyúttal a szervezetnél a legmagasabb rangban lévő amerikai - úgy fogalmazott, "konszenzus van kialakulóban" arról, hogy növeljék a GDP súlyát a szavazati arány meghatározásakor. Az új szavazatelosztási módszer bevezetését 2013 januárjára ígérték, de bennfentesek szerint valószínű, hogy elhalasztják 2014-re.

Gazdaság

Orbán: a magyarok génjeiben van a föld szeretete

A miniszterelnök szerint a magyaroknak a génjeiben van a föld szeretete, tisztelete, az elmúlt években mégis egy olyan vidékellenes szemlélet uralkodott, amely arról szólt, hogy a jövő Magyarországán jelentéktelen szerepe lesz az agráriumnak. A kormány azonban, akármilyen nehéz is, talpra állítja a mezőgazdaságot - jelentette ki Orbán Viktor Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének keddi átadóján, a baranyai Beremendhez közeli Csípőteleken, ahol a Csányi Sándor tulajdonába tartozó Bonafarm csoport tagjaként működő Bóly Zrt. 3,5 milliárd forintból alakította ki a létesítményt.

Stratégiai partnerségi megállapodások az agrártárca és a társadalmi szervezetek között

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Vidékfejlesztési Minisztérium 18 társadalmi szervezettel, a dokumentumokat Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át a szervezetek képviselőinek. A tárcavezető a megállapodások jelentőségét méltatva üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az érintett szakmai és civil szervezetek együttgondolkodása szorosabbá válik. Elsősorban a jogszabályok előkészítésében, továbbá az átfogó programok megalkotásában és a stratégiai dokumentumok kidolgozásában van tere az együttműködésnek. A miniszter az együttműködés alapjának a hatékony és kölcsönös információcserét, valamint a rendszeres konzultációt tartotta. Fazekas Sándor rámutatott, hogy a minisztérium által folytatott politika egyik központi eleme a fejlesztések segítése. Főként olyan innovatív elképzelések megvalósítását kívánja a tárca támogatni, amelyek a munkahely-teremtést állítják középpontba. Jelentős eredményének tartotta a tárcavezető, hogy tavaly 11 ezerrel nőtt az agráriumban foglalkoztatottak száma.

VM: a szakma egyetért a hegyközségi rendszer megújításával

A közlemény szerint az ügyben érintettek és a szőlész-borász szakmai szervezetek szakértői, illetve képviselői hétfőn tanácskoztak a minisztériumban a hegyközségi törvény módosításának szakmai kérdéseiről. A tanácskozáson az érintettek abban állapodtak meg, hogy a szakmai egyeztetést a közeljövőben folytatják. A tájékoztatás szerint a konstruktív légkörű megbeszélésen érdemi párbeszédre került sor, a többi között a hegyközségi szavazati rendszerről és a hegyközségek belső működésének jövőbeni szabályairól. A Vidékfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy a mostani egyeztetések hozzájárulnak a magyar szőlő- és borágazat versenyképességének növeléséhez, valamint a magas szintű szolgáltatásokat nyújtó hegyközségi rendszer kialakításához - tartalmazza a közlemény.

/Folyt. köv/