|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012.10.09.
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. október 9. 2012.10.10. 19:04
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor beszéde a Máért XI. plenáris ülésén
-
Magyarországon idén a teljes nemzeti össztermék 17 százalékát tette ki a lejáró adósság, jövőre pedig ez a mérték 19 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy rajtunk kívül ilyen nagy arányban az adósságának a működtetésére - a nemzeti össztermék arányában gondolkodva - csak egyetlen ország kell, hogy nagyobb erőket mozgósítson. Ezért olyan éles a vita arról, kell-e Magyarországnak IMF-hitelmegállapodás vagy sem.
-
A gazdasági és társadalmi változások, átszervezések eredményeképpen Magyarország képes volt arra, hogy - 2012-ben a világ harmadik legnehezebb adóssághelyzetben lévő országaként - IMF-megállapodás nélkül is működtesse a gazdaság finanszírozását.
-
2013-ban is képesek leszünk erre. Az kétségkívül igaz, hogy megállapodással könnyebb, mint megállapodás nélkül, de megállapodás nélkül is lehetséges, ennek a bizonyítéka a 2012-es év.
-
2013 első negyedévére már kiderül a magyar gazdaság finanszírozásának néhány kérdése: olcsóbban vagy drágábban, IMF-fel vagy IMF nélkül.
-
2013 ugyanakkor jobb évnek ígérkezik Magyarországon, mint 2012; ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem fog elmúlni.
-
Magyarország az elmúlt húsz évben szorosan összekötötte gazdasági sikerének lehetőségét a nyugat-európai gazdaságok állapotával, azaz a magyar gazdaság exportorientált, termékei nagy részét, több mint 75 százalékát pedig az Európai Unióban helyezi el, így ha ott baj van, mindez nehézzé válik. A keleti gazdasági nyitás éppen arra hivatott, hogy ezt az egyensúlytalanságot enyhítse, erre azonban nem elegendő egy-két év.
-
A magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani. A román kormánnyal való együttműködést továbbra is stratégiai kérdésnek tekintjük, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. A magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Reméljük, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.
Az év végéig az összes olyan szlovák-magyar ügyet szeretnénk megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését. Kedvező, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet.
-
Magyarországnak is ilyen kormánya van, ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát. A közelmúltban megállapodás született a komáromi híd megépítéséről, és a 29 új határátkelőhely megnyitásáról. Ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
-
Szerbiát illetően minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki. Köszönetet mondtunk Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az elmúlt évekbeli munkájáért. A szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését.
-
A legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Horvátországban, bár igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is.
-
Ukrajna kapcsán megpróbáltunk olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak.
-
Épül a szlovák-magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai, vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyeljük, hogy az ukrán-magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben.
-
Magyarország nem kívánja feladni az Alaptörvény által megfogalmazott, az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget. Még egy ilyen európai gazdasági helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek.
-
A magyar gazdaság, közigazgatás átszervezése a tervezett ütemben halad, és az oktatási rendszer átszervezése is túljutott a felezőpontján. Jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsoljuk a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.
-
A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kértünk;, azok megvalósítására van esély jövőre.
-
Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-medencében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a következő esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt.
-
Jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.
Havasi Bertalan,
a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
