Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. szeptember 28.	Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.09.29. 15:58
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor a Magyar Rádióban   Olyan megállapodást akarunk kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. Riasztó a 2008-as IMF-megállapodás, amelynek alapján 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak; a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak. A mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, ezt úgy fordíthatjuk le magyarra, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét. A Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni?! Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba. A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik az eurózónához, ott pedig nagyon nagy baj van, újabb válsághullám közeledik. Az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó. A közszférában várható elbocsátásokat és a segélyezési plafon bevezetését nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását, erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből. Emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak. A bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó. A magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások. Az eurózóna már nem az, mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy az új eurózónához is akarnak-e csatlakozni. Óvintézkedésként az alaptörvényben rögzítettük, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint. Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. szeptember 27.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda veze	2012.09.28. 15:53
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ   Orbán Viktor beszéde Kutaisziben, a második legnagyobb grúz város nemzetközi repülőterének megnyitásán   Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. A grúz nép számíthat ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely előttük áll. Ma, amikor minden ország keresi a kiutat a válságból, az ilyen események, mint egy nemzetközi reptér megnyitása, bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyek már megtalálták a helyes utat. A grúz politika emiatt értékes Magyarország számára, a kríziskezelés ugyanis nehéz feladat, de az a politika, amellyel a válságkezelés közben is magasan lehet tartani a gazdasági növekedést, egyértelmű bizonyíték a kiemelkedő munkára. Bárcsak mi is hasonló eredményt érhetnénk el: ez kivételes lenne az Európai Unióban. A magyarok szeretik a szabadságot, az elmúlt évszázadokban mindig a függetlenségért és a szabadságért harcoltak. Éppen ezért teljesen megértjük és támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek szintén a függetlenségért és a szabadságért harcolnak, mint a grúzok. Grúzia mindig számíthat Magyarországra ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben, amelyben a szabadságért és a jólétért harcolnak. Néhány nap múlva parlamenti választásokat tartanak Grúziában; azt kívánjuk, a voksolás után is folytatódjon Grúzia euroatlanti elkötelezettsége, és maradjon meg politikai stabilitása.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ 2012. szeptember 26. szerda	Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. szeptember 26. s	2012.09.27. 20:00
Napi kommunikációs összefoglaló IMF-meghallgatás   Rogán: a növekedést segítő IMF-megállapodás kell A Fidesz frakcióvezetője szerint a 2008-as IMF-megállapodás rontotta a gazdasági növekedési lehetőségét, ebből okulva a kormánynak most a növekedést segítő egyezséget kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal. Rogán Antal a parlament általa vezetett gazdasági bizottságának szerdai - a 2008-as IMF-megállapodás körülményeit és következményeit megvitató - ülését összegezve újságíróknak azt mondta: a négy évvel ezelőtti egyezség gyors megkötését nem az államadósság visszafizetése indokolta, hanem az, hogy bankmentőcsomag vált szükségessé és növelni kellett a jegybank devizatartalékát. Hozzátette: a szocialista kormány előzőleg olyan gazdaságpolitikai hibákat követett el, amelyek elkerülhetetlenné tették az IMF-megállapodást, a kabinetnek ezért nem volt ereje és lehetősége mérlegelni a feltételeket. Csakhogy a 2008-as IMF-megállapodásnak súlyos következményei voltak, a nyugdíjak és a közszolgálati bérek csökkentéséhez vezetett, és mélyítette a gazdasági válságot, a visszaesés így 2009-ben csaknem 7 százalékos lett - mondta. Rogán Antal szerint ma viszont az ország jobb helyzetben van a négy évvel ezelőttinél, ezért a növekedés esélyeit rontó megállapodás helyett olyanra van szükség, amely segíti a gazdasági növekedést. Ezért is helyes az, hogy a kormány világossá tette, mik azok a feltételek, amelyeket nem vállal - jelentette ki. Megerősítette, hogy jövő hétfőn kész tájékoztatni a gazdasági bizottságot arról, hogy mit tartalmaz az IMF-nek és az Európai Bizottságnak levélben megküldött kormányálláspont. Tervei szerint az ülés nyilvános lesz, de erről még egyeztet a frakcióval. A Fidesz frakcióvezetője arra is utalt, hogy szerinte az MSZP és a szocialista kormány tisztában volt a 2008-as IMF-megállapodás súlyos következményeivel, azzal, hogy megszorítások lesznek. Mint mondta, bár a Gyurcsány-kormány olyan szándéklevelet küldött a valutaalapnak, amely nem tartalmazta a 13. havi nyugdíj megszüntetését (mindössze 80 ezer forintban maximálta volna az ellátást), a szocialistáknak tudniuk kellett, hogy ez be fog következni, de nem beszéltek őszintén, sőt a 13. havi megtartását ígérték még 2008 novemberében is. Arra a kérdésre, hogy a kormány tartani tudja-e a jövőre tervezett 2,2 százalékos hiánycélt, a frakcióvezető azt mondta: bár ezt minden évben vitatták előzetesen, a kabinet tavalyelőtt és tavaly is tartotta azt, idén is tartani fogja, "miért lenne ez másként 2013-ban". Rogán Antal újságírói kérdésre - a jegybank függetlensége miatt - nem akarta kommentálni a monetáris tanács előző napi döntését, hogy 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Megjegyezte azonban, nincs Európában olyan nemzeti bank, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben kamatot emelne, ráadásul az elmúlt három hónapban az állampapír-piaci kibocsátásoknál a hozamelvárás kisebb volt az alapkamatnál. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kedvezőbb helyzetben van a 2008-asnál, beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának szintje rendben van, "sőt, talán túlságosan is óvatosan van megállapítva". Arra a kérdésre, úgy látja-e, hogy a tartalékot "esetleg másra is fel lehetne használni", a frakcióvezető nemmel válaszolt. "Magas a devizatartalék szintje, de ez nem baj" - jelentette ki. Tovább…

NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ 2012. szeptember 26. szerda (Folytatás)	Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. szeptember 26.,	2012.09.27. 19:56
GKI: idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a GDP Idén 1,5 százalékkal csökken, jövőre 0,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. Vértes András, a cég elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól, így gazdaságpolitikai fordulat nélkül "perspektívátlan vergődés" vár az országra. A GKI előrejelzése szerint az infláció idén 5,7, 2013-ban 4,7 százalék, míg az államháztartási hiány - uniós módszertan szerint - 2012-ben 2,9, jövőre pedig 3 százalék lehet - mondta az elnök. Vértes András szerint a kormány nem törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra, kifelé nyugtatóként, befelé pedig "mumusként" használja a nemzetközi szervezeteket. Hozzátette: a finanszírozási helyzet esetleges éles romlása kényszeríthet ki gyors megegyezést az EU-val és az IMF-fel, de 2013-ban még megállapodás esetén sem várható a gazdasági folyamatok érdemi javulása az ideihez képest. A nemzetközi helyzetről elmondta: egyfelől az Európai Központi Bank és az amerikai FED szinte korlátlan pénzöntő lépései, másfelől a várható IMF-megállapodás piaci beárazása nyomán forintban és devizában egyaránt a korábbinál sokkal előnyösebb és hosszabb távon is menedzselhetőnek látszó finanszírozási helyzet jött létre.   Tíz százalék alatti áfakulcsot javasol az alapvető élelmiszerekre a Fórum A "Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért" szakmai tömörülés az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá; javaslatukat kedden, futárral juttatták el a miniszterelnöknek, s az érintett tárcák, valamint parlamenti bizottságok vezetői is megkapták - jelentették be a szerveződés képviselői szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón. A Fórum alapvető élelmiszereket előállító iparágakban (hús- és húsipari, sütőipari, malomipari, zöldség-gyümölcs, tej- és tejtermékek, baromfi, cukor, kávé, étolaj) működő cégeket, szakmai szervezeteket tömörít. Vékási Tamás, a szerveződés megbízásából tanulmányt készítő E&Y partnere elmondta: 10 százalék alatti kulcs esetén már nem éri meg áfát csalni. A tanácsadó cég számításai szerint az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett biztosítani lehetne a költségvetési egyensúlyt, de elképzelhető, hogy 9 százalékos áfa is elég lenne ehhez.   Média   Fővárosi Ítélőtábla: érvényes a Klubrádió pályázata Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának azon határozatát, amellyel alaki okok miatt érvénytelenítette a Klubrádiónak a 95,3 MHz-es budapesti körzeti frekvenciára benyújtott pályázatát. A bíróság kimondta, hogy mivel a médiatanács korábban már tartalmilag érvényesnek nyilvánította a pályázatot, nem hozhat azzal ellentétes döntést azáltal, hogy később megállapítja a beadvány alaki érvénytelenségét. A Klubrádió által jelenleg is, ideiglenes engedéllyel használt frekvenciát tavaly júliusban hirdette meg a hatóság, és decemberben hozott döntést, amelyben az Autórádió Kft.-t hirdette nyertesnek. A médiatanács döntéseivel kapcsolatban szerdán a harmadik bírósági ítélet született. A Klubrádió ideiglenes engedélye a frekvenciára október 5-én jár le. A csatorna egy másik frekvenciával, a budapesti 92,9 MHz-es jogosultsággal kapcsolatban is perben áll a hatósággal, ennek következő tárgyalása várhatóan október 10-én lesz. Tovább…

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. szeptember 25.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda veze	2012.09.26. 06:28
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor beszéde az Egis üzemavatóján   A kormány munka alapú társadalmat szeretne létrehozni a jelenlegi munkahelyek megvédésével és olyan fejlesztési beruházások elősegítésével, amelyek aztán új munka- és kutatási lehetőségeket biztosítanak a magyarok számára. A kabinet ennek szellemében indította Európában elsőként munkahelyvédelmi akcióját, és ez az elv vezérelte akkor is, amikor az Egis beruházásához 226 millió forintos támogatást adott. Minden olyan kezdeményezés mellé örömmel állunk oda, ami értéket és új munkahelyet teremt Magyarország számára. Az Egis meghívását azért tartjuk örömtelinek és megtisztelőnek, mert a gyógyszeriparnak jelentős a súlya a magyar nemzetgazdaságon belül, és a magyar kutatás-fejlesztési költések közel felét adja az ágazat, amely 40 ezer család megélhetését biztosítja. A francia tulajdonos személye miatt is örömmel vettük a meghívást, Franciaország általában a monopol helyzetű iparágakban van jelen Magyarországon, az Egis fontos és érdekes kivétel, mert itt a versenygazdaságban vesz részt a francia tőke. Kiváló az együttműködés a gyár francia többségi tulajdonosa és a kormány között, valamint korrekt partnerség alakult ki az Egis gyár, annak vezetői és a magyar egészségügyi kormányzat között is.     Európában ma a hírek leginkább gyárak bezárásáról, munkahelyek megszűnéséről és válságról szólnak, míg Magyarországon most két új üzemet is átadnak. Az Egis jogelődje, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. 1932-ben hozta létre Magyarországon az első saját kutatás-fejlesztési laboratóriumát, ami jól példázza, hogy a gazdasági világválságra a cég nem emberek elbocsátásával, hanem munkahelyteremtő beruházással felel most is, éppen úgy, mint 80 évvel ezelőtt. Figyelemreméltó az is, hogy az Egis Közép-Kelet-Európa összes iparvállalata közül a negyedik legnagyobb összeget, 11,6 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, amely a cég árbevételének 9 százaléka.     Az Egis egy magyar vállalat, ezen nem módosít az a tény, hogy 51 százalékban francia tulajdonban vannak a részvényei. Magyarország örül a Franciaországból érkező beruházásnak és reméli, hogy még hosszú távú lesz ez az együttműködés. A gyár jövőre ünnepli alapításának 100. évfordulóját, működése olyan sikertörténet, amely magyarországi tudásra, munkaerőre és kapacitásra alapoz. Az Egis ma már egy világszerte ismert és meghatározó magyar cég. A most átadott két új beruházás eredményeként létrejött kutatás-fejlesztési kapacitások növekvő számú, új, magas hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztését teszik majd lehetővé. A magyar innovációnak ez egy újabb központja, és hozzásegít ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar továbbra is a világ élvonalában maradhasson. A vállalat arra törekszik, hogy a budapesti bázisról kiindulva minél messzebbre terjeszkedjen a világban. Miközben azonban a világ több mint 60 országába exportál, addig a gyógyszerkutatás és -gyártás minden fázisát Magyarországon végzi. Az Egis azzal segíti Magyarországot, hogy nyereségének mintegy 90 százalékát visszaforgatja a magyarországi kutatás-fejlesztésbe, termelési és egyéb beruházásokba.     A magyar kormány stratégiai szövetségesként tekint az Egisre. Meggyőződésünk, hogy ilyen és ehhez hasonló történetekben rejlik Magyarország megújulásának és eljövendő gazdasági sikerének a titka. Ilyen beruházások és fejlesztések közelebb vihetik az országot ahhoz, hogy megerősödve, a közép-európai térség meghatározó országaként hagyja maga mögött a válságot, és Magyarország egy olyan ország legyen, amelyet 5-5,5 millió ember értékteremtő munkája visz előre. Ha ezt a receptet követjük, Magyarország újra vissza fog kerülni a sikeres nemzetek sorába.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk