NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ |
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. július 13. (pén |
2012.07.14. 07:11 |
Napi kommunikációs összefoglaló
Orbán Viktor: Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló brüsszeli vitát
A miniszterelnök szerint Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló, másfél évig tartó brüsszeli vitát, így a kormány a nyugdíjakat a jövőben is meg tudja védeni, béreket emelhet, és szociális adócsökkentéseket hajthat végre. Orbán Viktor ezt a Facebook-oldalán pénteken közzétett videoüzenetében mondta, A videoüzenetben Orbán Viktor szólt az új nemzeti konzultációról is, és arra kérte az embereket, töltsék ki és küldjék vissza a kérdőíveket, mert azzal sokat segítenek az országnak, a kormánynak és személy szerint neki is. Könnyebb ugyanis meghozni és megvédeni a döntéseket, ha az ember tudja, hogy azok mögött ott áll a többség - tette hozzá.
Munkahelyvédelmi terv
Demján Sándor szerint mielőbbi döntésre van szükség
Demján Sándor szerint mielőbbi döntésre van szükség a kormány által meghirdetett, érdemi és hatékony munkahelyvédelmi tervről, hogy a kisvállalkozók mihamarabb érezhessék annak kedvező hatásait. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke pénteken sajtótájékoztatón beszélt erről, miután egyeztetett az akciótervről Rogán Antallal, a Fidesz, és Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével.
Rogán Antal: a tízpontos akciótervvel a kormány a kisemberek foglalkoztatását segíti
Rogán Antal hangsúlyozta: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a következő két évnek nem a bérvitákról, hanem a munkahelyvédelemről és a gazdaság beindításáról kell szólnia. Hozzáfűzte, hogy a tízpontos akciótervvel a kormány segíti a kisemberek foglalkoztatását, és lehetőséget nyújt a magyar kisvállalkozóknak és kisvállalatoknak piacaik és munkahelyeik megtartásában, és hogy bővítsék az álláshelyeket. Rogán Antal közlése szerint nemcsak a munkahelyvédelmi akciótervről beszéltek, hanem köszönetet mondott a vállalkozóknak a bérkompenzáció végrehajtásáért is.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: a munkahelyvédelmi tervben a gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe vették, vagyis a magyar családok helyzetének javítását is szem előtt tartották.
IMF/EU-tárgyalások
Varga Mihály: az ingatlanadó és a vagyonadó kérdésében nem engedünk
Az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged - mondta Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a tv2 Mokka című műsorában. Varga Mihály közölte: a tárgyalásokon fel kívánják hívni a figyelmet korábbi hazai alkotmánybírósági döntésekre. Az egykulcsos adóval kapcsolatban Varga Mihály közölte: Magyarországon 2013-tól lesz tiszta formában egykulcsos az adórendszer. Ezzel kapcsolatban azt kérik az IMF-től, várja meg, hogy 2013-ban ez az adórendszer mit tud teljesíteni. Felhívta a figyelmet arra, az IMF korábbi szakmai anyagaiban is az szerepel, hogy az egykulcsos adórendszer javítja a gazdaság versenyképességét.
|
"A balliberálisok duplájára növelték a munkanélküliek számát" |
(fidesz.hu) |
2012.07.12. 19:21 |
"A balliberálisok duplájára növelték a munkanélküliek számát" + videó
|
|
Annak ellenére, hogy még tart az európai válság, Magyarország 2010-ben és 2011-ben is tudta növelni a foglalkoztatottak számát – hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön, napirend előtti felszólalásában.
|
 kapcsolódó
A Józsa képviselő által ismertetett alternatív költségvetést mi jól ismerjük, hiszen nyolc év alatt volt módunk megtapasztalni, hogy a balliberálisok rekordszintű költségvetési hiány mellett a munkanélküliek számát duplájára, az államadósságot pedig másfélszeresére növelték – emlékeztetett. Hozzátette: ezt tudja a szocialisták alternatív költségvetése.
|
Rogán Antal napirend előtti felszólalása a Parlamentben
|
|
A jelenlegi költségvetésről szólva Rogán Antal kiemelte: az elmúlt két évhez hasonlóan ez a büdzsétervezet is a munkahelyek számának növelésére törekszik. Ennek kapcsán megjegyezte, annak ellenére, hogy még tart az európai válság Magyarország 2010-ben és 2011-ben is tudta növelni a foglalkoztatottak számát. „Ezt a célt szolgálja a kormány által benyújtott munkahelyvédelmi akcióterv is” – mutatott rá a Fidesz frakcióvezetője.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. július 10. |
Havasi Bertalan helyettes államtitkár |
2012.07.11. 14:51 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor a Hír Televízióban
-
A kormány az IMF feltételeinek azt a részét tudja elfogadni, amelyről hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot.
-
A vagyonadó és az ingatlanadó - mint a valutaalapnak a sajtó szerint lehetséges feltételei - kapcsán a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. Nem segítene hozzá, ahogyan a vagyonadó sem.
-
Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is.
-
Európa néha egy múzeumra emlékeztet, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont nem szerénykedett olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket. Utóbbi sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdése, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.
-
A tranzakciós illetéknek a Nemzeti Bankra való kiterjesztése logikus, szükséges és elkerülhetetlen. Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz. A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. Az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs.
-
Kizárt, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre.
-
Bűntény, Magyarország elleni merénylet, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt az államadósság mértéke. Jelenleg már alacsonyabb, - árfolyamtól függően - a GDP 76-78 százaléka közötti sávban van az államadósság. Folyamatosan meg kell újítani az adósságot, aminek négy lehetséges forrása van. A belső megtakarítás (néhány hónap alatt több mint százmilliárd forint értékben vettek magyar állampolgárok magyar állampapírt, erre továbbra is buzdítjuk őket!), a nyugati pénzpiacokhoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordulás és a keleti pénzpiacokra való visszatérés. Mi mind a négy hangszeren játszunk.
-
Nekünk nem személyes ellenségeink vannak, de például a bankadó "fáj valahol", s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek. Erre vezetjük vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak.
-
Ugyanakkor azokat a csatákat, amelyeket mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, megnyertük. A januári Békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán.
-
A mostani romániai helyzet kapcsán: Az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.
-
Eddig több mint 500 ezer kérdőív érkezett vissza az Új Nemzeti Konzultáció keretében.
-
A napokban egyeztetünk választási szövetségeseinkkel, ugyanis a kormányzati ciklusból eltelt két év, ezért meg kell nézni, mi teljesült eddig, és érdemes a megállapodásokat megújítani.
Havasi Bertalan
helyettes államtitkár
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ 2012.07.10. |
(fidesz.hu) |
2012.07.11. 05:10 |
Napi kommunikációs összefoglaló
Belpolitika
Rogán Antal, Iván László: Nem csökkenhetnek a nyugdíjak!!!
A Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportja és a párt Országos Nyugdíjas Tagozata határozottan visszautasítja Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató elnökének azon felvetését, amely szerint a nyugdíjak drasztikus csökkentésére lenne szükség. A nyugdíjasok így sincsenek könnyű helyzetben, ezért nem engedhető meg, hogy nyugdíjuk csökkenjen. Sőt! A Fidesz, ahogyan eddig is, úgy ezután is kiáll a reálértékek megőrzése mellett, a nyugdíjak infláció mértékének megfelelő folyamatos növelésével.
Navracsics boldog lenne, ha visszaállíthatnák a büntethetőség korhatárát 14 évre
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter boldog lenne, ha kiderülne, hogy fölösleges volt a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása és visszaállíthatnák a korhatárt 14 évre - a tárcavezető erről az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának keddi ülésén beszélt egy kérdésre válaszolva. Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán az LMP-s Szabó Tímea vetette fel, hogy a statisztikák nem indokolták a büntethetőségi korhatár leszállítását az új büntető törvénykönyvben (btk.), amire a miniszter úgy reagált: ez tipikusan olyan lépés, aminek senki sem örül. Nem "jókedvünkben" döntöttünk ennek bevezetéséről - jegyezte meg. Navracsics Tibor úgy vélte: valóban viszonylag kevés, évente 80-100 erőszakos bűncselekmény - ezen belül 60-80 rablás - vezethető vissza 14 év alatti elkövetőre, ami lehet, hogy összmennyiségét tekintve kevés, de mégis aggasztó. "Én lennék a legboldogabb, ha két év múlva kiderülne, hogy teljesen fölösleges volt 12 évre leszállítani a büntethetőségi korhatárt és visszavihetjük 14 évre" - fogalmazott a miniszter.
Navracsics Tibor: országos hálózattá bővítjük a kormányablakok rendszerét
Országos hálózattá bővítjük a kormányablakok rendszerét, mivel ez jeleníti meg az új közigazgatási kultúrát - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a II. regeneráció tábor keddi megnyitóján Zánkán. 2010-re a közigazgatásban az a helyzet alakult ki, hogy az állam túl bonyolult, lassú ügyintézési rendszerrel gátolta a gazdaságot, nem szolgálta a családokat; a versenyképesség és a közigazgatás egymást kioltó tényezőkké váltak Magyarországon, az állam se az állampolgárnak, se a befektetőnek nem volt barátja - fejtette ki a miniszter. Kiemelte: a kormányablakok a jövő közigazgatási kultúráját jelenítik meg; ebben elképzeléseik szerint fiatal, jól képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, több nyelvet beszélő fiatal kormányhivatalnokok dolgoznak majd.
Válasz az LMP vádiratára” a Roma Szakkollégiumok támogatásával kapcsolatban
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága továbbra is fenntartja, hogy Szabó Tímea, az LMP országgyűlési képviselőjének másodjára is megjelent, a roma szakkollégiumok támogatását firtató közleménye csúsztatásokon alapul, s úgy tekinti, ez irányú érdeklődésének nyilvánosságra hozatalából a liberális párt politikai hasznot remél. Az EMMI-TFÁT természetesen fenntartja az LMP első, 2012. június 16-án megjelent közleményre hivatali illetékességből június 20-án adott válaszát, ugyanakkor visszautasítja azt, hogy a roma szakkollégiumok támogatására kiírt pályázatot mutyi-gyanúsnak” titulálja legújabb közleményében. Szabó Tímea vádiratára” reagálva fontos megjegyezni még, hogy ebben az esetben nem ösztöndíjprogramról van szó, hiszen a juttatás csak egy eleme a pályázatnak, ily módon nem lehet azt egy célzottan ösztöndíjprogrammal összehasonlítani. Uniós forrás kizárólag juttatás kifizetésére nem használható fel, a tervezési céloknak megfelelően az ösztöndíj a motiválást, a programban és a felsőoktatásban tartást szolgálja. Az említett MACIKA ösztöndíj program, nem megszűnt, hanem az Útravaló ösztöndíjprogram keretében folytatódik, Útravaló-MACIKA ösztöndíj program néven.
|
Az EU, mint nevelési diktatúra: Az Orbán nevű tanuló túl sokat felesel! |
Die Presse cikke Magyarországról |
2012.07.10. 13:29 |
|
Az EU, mint nevelési diktatúra:
Az Orbán nevű tanuló túl sokat felesel!
vagy: Az EU feleselő diákként bünteti Orbánt
Magyarország gyanúsított. A miniszterelnök védekezik az országát érintő bánásmód ellen és azt veti a nyugati politikusok szemére, hogy elárulják az „igazi Európát“.
Amióta Magyarország 2010 májusában kétharmados többséggel egy jobbközép kormányt választott, az EU folyamatos kampányt folytat saját tagállama ellen. A hadjárathoz időközben az USA is csatlakozott.
Különösen azt róják fel engedetlenségként a magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak, hogy csípős nyelvvel és meghunyászkodás nélkül védekezik a brüsszeli demokráciatanárok kioktatásai ellen, és ezt mindig újabb és újabb büntetéssel kell megtorolni.
Az EU legszívesebben azonnal megrendszabályozta volna Magyarországot, de az
Ausztria ellen 2000-ben hozott megtorló intézkedések példáján okulva, ezt
még sem merte megtenni.
A Magyarországgal szembeni szankciók főkezdeményezője Martin Schulz, az Európa-Parlament jelenlegi elnöke, aki az EU-Szerződés ominózus 7. fejezetével fenyegetőzött, amely lehetővé teszi az EU-Testületekben a szavazati jog megvonását, ha egy ország megsérti a „demokratikus alapjogokat“.
„Fasiszta jellegű“ jelenségek?
A legrosszabb, amivel nyugaton meggyanúsíthatnak egy országot az a fasizmus. Egy színházigazgató kinevezése elleni budapesti tüntetést az egyik osztrák újság azonnal „antifasiszta demonstrációnak“ minősítette. „Fasiszta jellegűnek“- nek nevezte egy bécsi kommentátor a január 1-én életbe lépett új magyar alkotmányt is. Bizonyítékokat ugyan nem tudott felsorolni, de az ilyen kitételeket nem kell bizonyítani, már a megemlítésük is elegendő. Amennyiben ezen a héten, a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kormány megint százezreket mozgat meg, akkor ezt nagy valószínűséggel majd megint „fasiszta tömegfelvonulásként“ róják fel a kormánynak.
Mik voltak azok a demokratikus alapjogok, melyeket Magyarország megsértett?
Orbánt és kormányát azzal gyanúsítják, hogy az új médiatörvénnyel a kormány a médiákat a saját ellenőrzése alá akarja vonni. Valójában a sokat vitatott médiatörvényre sürgősen szükség volt, hiszen a rendszerváltás óta nem szabályozták a teljesen elburjánzott magyar médiavilágot (ebben a külföldi
médiák is bűnösek), amit éppen ezzel a törvénnyel alakítanak át nyugati mintára.
Időközben az EU által javasolt változtatásokat – mivel a Magyar Alkotmánybíróság is ezt igényelte-, már törvénybe is iktatták.
Az EU egyik kifogása, hogy az új magyar alkotmány nem tartja tiszteletben a hatalommegosztás elvét. Az EU-Bizottság nem restelli magát, amikor azzal a groteszk kifogással áll elő, hogy nincs biztosítva a jegybank függetlensége, mert csökkentették a jegybank elnökének a fizetését. Ugy érvel itt a kis ravasz, ahogyan azt valóban gondolja? Hogy egy funkcionárius függetlensége a bérezése nagyságától függ?
A budapesti kormány azt válaszolta Brüsszelnek, hogy a válság miatt bevezetett általános fizetéscsökkentéseket a jegybanki alkalmazottaknál is figyelembe kell vennie. Az Osztrák Nemzeti Bank hivatalnokaival ilyesmi persze nem történhetne meg!
Teljesen példa nélküli az európai kohéziós alapokból származó juttatások visszatartása a túlságosan magas magyar államadósságra való hivatkozással. Magyarország az első olyan ország, aki ellen ezt felhasználják. Magyarországtól akkor vonnak el 495 millió eurót, amikor ugyanez az EU ismét 140 milliárd Eurót, tehát a 280 -szorosát önti a feneketlen hordó Görögországba. Arra, hogy miként teremtsen két év alatt egyensúlyt az államháztartásában egy kormány, mely elődjétől egy teljesen szétzilált pénzügyi rendszert örökölt, nem tér ki az EU-Bizottság.
Szigorú és könyörtelen.
Magyarországot olyan szigorral és kérlelhetetlenséggel kezelik, amelyet az EU más tagállamokra – sem a régiekre, sem az újakra - nem alkalmaz. Felmerül a gyanú, hogy a demokráciáért és az európai értékekért való aggódás csak ürügy.
Mi az oka Magyarország állandó regulázásának?
Magyarország nem a megfelelő kormányt választotta. Miután Orbán Viktor FIDESZ pártjának kétharmados többsége van a Parlamentben, nincs szüksége a Jobbik, a jobboldali radikálisok segítségére. Ez bosszantja a nyugati kritikusokat, mert nem élhetnek azzal az érvvel, hogy a magyar kormány nem tesz meg mindent a jobboldali radikalizmus visszaszorításáért, hiszen ez
volt az ürügy annak idején az Ausztria elleni szankcióknak is.
Hogy miként fordulhat elő manapság, hogy egy párt kétharmados többséggel győzzön, azt éppen Paul Lendvai, Orbán és pártjának a legélesebb kritikusa fogalmazta meg a legtalálóbban: „ 2002 és 2010 között a szocialista-liberális tábor egy szánalmas, sőt undorító képmása volt a begyepesedésnek, a sógor-koma gazdaságnak és a politikai alkalmatlanságnak.“
A három utolsó szocialista miniszterelnök az ország leggazdagabb emberei közé tartozik. E tények ismeretében nincs mit csodálkozni azon, hogy a nép úgy politikai, mint erkölcsi vonatkozásban változást akart?
Sajátságos kifogások
Egy EU-tagállammal szembeni nyugati felháborodásnak és ellenséges érzületnek ez a tulajdonképpeni oka. Orbánnak szemrehányják a „ nemzeti patriótizmusát“. Ez egy meglehetősen sajátságos kifogás egy olyan közösségben, melyet önálló identítással, nyelvvel, és a hozzájuk tartozó szimbólumokkal rendelkező független államok alkotnak. Franciaországgal szemben, ahol ez még baloldali irányítás alatt is természetes, ezt még senki sem vetette fel.
Orbán, akit egy szellemeskedő osztrák kommentátor „ Puszta-Napóleon“-nak nevezett, sem tetteiben, sem beszédeiben nem finomkodik. Jogosan hányták a szemére, hogy a devizahiteleknek a magyar adósok javára történő átváltása tulajdonképpen a nyugati, zömében osztrák bankok kisajátítását jelenti. Ám ezek a hangok azonnal elcsitultak, amikor kiderült, hogy nyugati befektetők tömegeinek a megtakarításait kell kisajátítani az Euro megmentésének az érdekében. Orbán akkor sem szerez barátokat magának, amikor nyíltan arról beszél, hogy a legszívesebben maga pusztította volna el a magyar baloldalt, de ők sajnos még idejekorán öngyilkosok lettek.
A Nyugat fülét leginkább Orbán Viktor nem várt magabiztossága bántja, ezt nem szokták meg egy keleti tagállamtól.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
