NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ 2012.07.09. |
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. július 9. |
2012.07.10. 13:00 |
Napi kommunikációs összefoglaló
Országgyűlés
Többletforrás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfői ülésén a képviselők egyhangúlag támogatták Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnökének javaslatát - a kormány ellenében is -, hogy 88,7 millió forinttal, 250 millió forintra növeljék meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) a jövő évi költségvetésből juttatott forrást. A képviselők többsége ugyanakkor elutasította Göndör István (MSZP), illetve Varga Géza és Staudt Gábor (Jobbik) országgyűlési képviselők módosító javaslatát, amelyet az állattenyésztésről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslathoz nyújtottak be. Így a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) lehetősége lesz a magyar kinológia területén - például a törzskönyvezésben - felgyülemlett gondok rendbetételére.
Szűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot a parlament
Az Országgyűlés hétfőn igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításával szűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot azzal a céllal, hogy a legfőbb bírói testület valóban rendkívüli jogorvoslati fórumként működhessen. A képviselők 251 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. A miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál.
Albizottságban foglalkoznak a zárószavazás előtti módosítók egyes kérdéseivel
Albizottságot hozott létre az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos egyes kérdések vizsgálatára. Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén egyhangúan döntöttek a hattagú, paritásos albizottság létrehozásáról. Az új testületet a KDNP-s Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke vezeti majd, alelnöke az MSZP-s Steiner Pál lesz. Az albizottság létrehozásának előzménye, hogy a hétfői ülésen megtárgyalták Mesterházy Attila, MSZP-frakcióvezető írásos javaslatát, amelyben azt kérte az alkotmányügyi bizottságtól, hogy fogadjon el általános érvényű állásfoglalást a bizottsági módosító javaslatokkal kapcsolatos egységes gyakorlatról, tekintettel arra, hogy Áder János köztársasági elnök több alkalommal is eljárási hibákra hivatkozva küldött vissza törvényeket az Országgyűlésnek.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ |
Készítette: Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012.júli |
2012.07.07. 05:03 |
Napi kommunikációs összefoglaló
IMF/EU-tárgyalások
Orbán: "bármikor beeshet" az IMF
A miniszterelnök szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Orbán Viktor péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás pénteki megszavazása után "pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
Varga Mihály: az EU és az EKB is egyetért az MNB-törvény módosításával, kezdődhetnek a tárgyalások
Az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) is egyetért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény pénteken elfogadott módosításával, és mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is így vélekedik "már csak a naptárak egyeztetésének kérdése", hogy a tárgyalások mikor kezdődhetnek - fejtette ki Varga Mihály az MTI-nek pénteken. A nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: július végéig megtörténhet a kapcsolatfelvétel, és legkésőbb október végéig megszülethet a megállapodás. Kiemelte: Olli Rehn uniós biztos a héten küldött levelet arról, hogy "amennyiben a módosítást elfogadjuk, akkor részükről sincs semmi akadálya a tárgyalások megkezdésének". Emellett a jegybanktörvény eredeti változatát korábban kifogásoló Európai Központi Bank (EKB) is olyan véleményt küldött, amelyben a jelzett módosításokat támogatta - tette hozzá.Varga Mihály hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki elfogadásával fontos állomásához érkezett az a folyamat, amely a magyar gazdaság stabilizálását és megújítását jelenti.
Július 17-én kezdődnek tárgyalások az EU-val és az IMF-fel
Július 17-én érkezik Budapestre az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalóküldöttsége, s ezt követően hamarosan megkezdődhetnek a hiteltárgyalások Magyarországgal - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. Olivier Bailly üdvözölte a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény pénteken elfogadott módosítását. Bejelentette, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület megszünteti a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást. A szóvivő közölte, hogy e hónap 17-re vették tervbe az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF küldöttségének Budapestre érkezését.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. július 6. |
Havasi Bertalan helyettes államtitkár |
2012.07.06. 13:58 |
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
-
A 2013-as költségvetéssel két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Így a főszámok nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani.
-
Összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz jövőre.
-
Ami a munkahelyvédelmi terv időzítését illeti: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket. Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, folyamatosan fenyegettek bennünket, források elvonásával, azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük, most pedig egy következő szakasz kezdődik.
-
A meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várjuk. Külön kiemelendő a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatása. A munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tiszteljük, megbecsüljük őket.
-
A hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
-
Még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el. Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt.
-
Pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
-
Ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt.
-
Az MNB-törvény módosításának parlamenti elfogadása után bármikor „beeshetnek” az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Az IMF-hitel értelme – a közvélekedéssel ellentétben – a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés!
-
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter asztalfiókjában jó néhány terv lapul még, a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve is, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Havasi Bertalan
helyettes államtitkár
|
Martonyi: Az uniónak szüksége van Közép-Európára |
(MTI-fidesz.hu) |
2012.07.06. 04:54 |
Martonyi: Az uniónak szüksége van Közép-Európára
Martonyi János külügyminiszter szerint az uniónak szüksége van Közép-Európára, a térség előtt az a nagy felelősséggel járó feladat áll, hogy Európa új növekedési forrása legyen.
Abból az alkalomból, hogy július 1-jén Lengyelország vette át a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnöki tisztjét, Budapestre látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, és a két tárcavezető a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást.
Martonyi János a csütörtöki rendezvényen kiemelte: ugyan jelenleg több vita is folyik az EU jövőjéről, az biztos, hogy erősíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, innen már "nincs visszaút", haladni kell tovább. Emellett Európa globális szerepvállalását is erősíteni kell - közölte. Hozzátette: az a cél, hogy az EU egységesebben, erősebben kerüljön ki a válságból.
Mint mondta, Közép-Európa jövője nem Európa perifériáján, hanem a centrumban van. Ha részt akarnak venni minden döntésben - amelyek róluk is szólnak -, minden visegrádi országnak előbb-utóbb csatlakoznia kell az eurózónához, és minden tekintetben fel kell zárkózniuk a centrumhoz - hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt években nagyon szoros együttműködés alakult ki a visegrádi országok között, egyebek mellett infrastrukturális, közlekedési és energetikai összeköttetéseket létesítettek, emellett nagyon sokat tettek a társadalmak közötti kapcsolatok fejlődéséért is. A jövőben az együttműködést még szorosabbra kell fogni, és a globális ügyekben is közös álláspontok kialakítására törekedhetnének - vélekedett.
Radoslaw Sikorski hangsúlyozta, a V4 sikeres, folyamatosan fejlődő együttműködés, és a visegrádi országok nem feledhetik, hogy csak együtt lehetnek ilyen erősek. Ez a térség ma már nem megoldandó gondot jelent Európának, hanem elengedhetetlen hozzájárulást a sikerhez - hangoztatta.
Úgy fogalmazott, a V4-tagok gazdasága dinamikusan nő, ha egy országot alkotnának, a világ vezető államai között lennének. Ezekért a sikerekért keményen megdolgoztak - mutatott rá. Emlékeztetett: a magyar és a lengyel soros uniós elnökség sokat tett a gazdasági válság kezeléséért Európában, de az uniós tagállamoknak is nagy a szerepe a visegrádi országok fejlődésben: befektetéseik és a fejlesztésekhez nyújtott támogatások rendkívül fontosak.
Lengyelország V4-elnökségi programjáról azt mondta, abban nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, a globális kérdésekre, és értékes történelmi tapasztalataik miatt a visegrádi országok fontos partnerek lehetnek a nemzetközi szervezetekben. Az elnökségi programban kiemelt szerepet szánnak továbbá a kapcsolatépítésnek a keleti szomszédokkal, az energetikai kérdéseknek és a V4-es együttműködésnek az atomenergia felhasználásában is - fejtette ki.
Mint mondta, az eurózóna válságának megoldásában is aktívan részt kell vennie a V4-nek, a következő többéves (2014-2020) költségvetésről folyó tárgyalásokon egységes álláspontot kialakítva a kohéziós támogatások megőrzéséért kell kiállniuk.
(MTI-fidesz.hu)
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ |
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012.július 4. Szerda |
2012.07.05. 19:34 |
Napi kommunikációs összefoglaló
Fidesz-frakció
Rogán Antal: Magyarország megpróbálja egyedül megoldani a problémáit
Magyarország nem szorul a német adófizetők támogatására és megpróbálja saját erejéből megoldani a problémáit - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Die Welt című német konzervatív lapban szerdán megjelent interjúban. Rogán Antal úgy ítélte meg, hogy a választási ciklus második felében mindig nehezebb a frakcióvezető dolga, mert "nemcsak a saját döntéseket kell eladni, hanem hibákat is korrigálni kell". A parlament és a kormány az utóbbi két évben elkövetett hibákat, ennek oka az volt, hogy az oktatási rendszer, az egészségügy és a szociális rendszer "egyszerűen finanszírozhatatlan volt". A törvényeket "nagyon rövid idő alatt" hozták meg, így "nem maradt elég tér a szükséges egyeztetésre és koordinációra". Az "Európából érkezett bírálatok" egy része ebből a tényből fakadt és "teljesen jogos volt" - fejtette ki. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a sietség okai között ott volt-e a félelem attól, hogy a következő választás után nem lesz meg a kétharmados parlamenti többség, a frakcióvezető leszögezte: nincsen ilyen összefüggés, amennyiben pedig 2010-ben nem indították volna el a reformokat, akkor Magyarország "ma nagyon megszenvedné a gazdasági válságot".
Fidesz: aki megszüntetné a TEK-et, annak nem fontos a magyarok biztonsága
A honvédelmi bizottság fideszes elnöke szerint, aki megszüntetné a Terrorelhárítási Központot (TEK), annak nem fontos a magyarok biztonsága. Kocsis Máté ezt azután tudatta, hogy az LMP-s Dorosz Dávid közölte: pártja szerint meg kell szüntetni a TEK-et. Az ellenzéki képviselő szavaira reagált a Fidesz szóvivője is, aki a képviselők közötti szolidaritás "megható jelének" nevezte, hogy Dorosz Dávid sajtótájékoztatóján megemlítette: kedden a Képviselői Irodaház elől ellopták a jobbikos Zagyva György Gyula kerékpárját. Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a TEK naponta számos műveletet hajt végre, amelyek során veszélyes bűnözők elfogásában vesz részt, és rendszeresen segít a külföldön bajba jutott magyarokon is. "Munkájának kiemelkedő szakmai színvonala miatt a szervezet rövid idő alatt komoly nemzetközi hírnévre és megbecsülésre tett szert" - emelte ki, hozzátéve, hogy "Dorosz Dávid, a honvédelmi és rendészeti bizottság egyik leggyakrabban hiányzó tagja, ha cinikus gúnyolódása helyett inkább eljárna az ülésekre, tisztában lenne mindezzel".
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
