Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

Orbán: A magyar parlament nem adhatja fel a szuverenitását	(MTI-fidesz.hu)	2012.06.16. 11:48
Orbán: A magyar parlament nem adhatja fel a szuverenitását + hang   Magyarország készen áll a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMF-től, hogy ezek megindulhatnak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken. Az interjúban beszélt arról is, szerinte Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni.   nyomtat   kapcsolódó Az Orbán-kormány teljesítménye a legjobb az elmúlt 10 évben "A sikeres európai válságkezeléshez sokszínűségre van szükség" Orbán: Helyreállt a jogállam + képek Orbán: A közbeszerzések résztvevőinek fel kell fedniük kilétüket + képek A jegybanktörvényről szólva a kormányfő közölte: a kabinetnek nem fűződik semmilyen különleges érdeke ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostani vezetősége mandátumának lejártáig kinevezzenek egy harmadik alelnököt. "Van egy törvényünk, amely szerint ez lehetséges, a törvényt nem fogjuk módosítani, de szívesen megállapodunk arról, hogy a mostani jegybankelnöki vezetés mandátumának lejártáig nem nevezünk ki új alelnököt" - mondta, hozzáfűzve, "papírunk van arról, hogy mi betartjuk az EU-val kötött szerződésünket jegybankügyben". Azon szervezetek álláspontját pedig, amelyeknek csak véleményezési joguk van - így például az Európai Központi Banknak -, "olyan mértékig vesszük figyelembe, ameddig azt indokoltnak lájuk" - közölte, megjegyezve, hogy szerinte ez megtörtént. Kijelentette egyúttal, hogy a magyar parlament nem adhatja fel a szuverenitását. "Az MNB a magyar pénzügyi rendszer része. Az MNB-nek senki sem adhat utasítást, ideértve az Európai Központi Bankot is", nem pedig csak a magyar kormányt - szögezte le Orbán Viktor. Magyarország készen áll az IMF/EU-tárgyalásokra, "nem rajtunk múlik, hogy mikor kezdjük el", az EU már zöld lámpát adott, tehát "bármelyik pillanatban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak" - jelezte. Orbán Viktor az MR1 Kossuth 180 perc című műsorában   Tovább…

Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztek a Vértanúk terén	(MTI - fidesz.hu)	2012.06.16. 11:34
Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztek a Vértanúk terén Nagy Imréről és mártírtársairól emlékeztek meg szombat reggel a Parlament melletti Vértanúk terén. A mártírhalált halt miniszterelnök szobra előtt fejet hajtott Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.   nyomtat   A katonai tiszteletadással zajló rendezvényen a közjogi méltóságok mellett koszorút helyezett el Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, a Kúria nevében Török Judit kollégiumvezető-helyettes, a Legfőbb Ügyészség nevében Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese, a Honvédelmi Minisztérium nevében Fodor Lajos közigazgatási államtitkár, a Magyar Honvédség nevében Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület nevében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, továbbá Fogarasi Katalin, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára és Puskás András, az V. kerület alpolgármestere. A mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésének évfordulóján tartott megemlékezésen jelen volt Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, valamint mások mellett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint az Egyesült Államok és Izrael nagykövete. Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót - törvénysértő ítélet után - 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. Holttestüket a börtönudvaron betonba ágyazták, majd 1961-ben titokban átvitték a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájába.      A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. A köztemetőben június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a kivégzettek 244 fős listáját; ugyanazon a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.      1989. június 16-án Budapesten - ahogy akkor nevezték - a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A kormány és az ellenzék közös szervezésében zajló gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól. Az ünnepélyes újratemetésre az Új köztemető 301-es parcellájában került sor, ott, ahol a maradványokat megtalálták. Az újratemetés napja az ötvenhatos vértanúk emléknapja.  (MTI - fidesz.hu)

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. június 15.	Havasi Bertalan, helyettes államtitkár	2012.06.15. 20:23
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. június 15. Orbán Viktor interjúja a Magyar Rádióban   Papírunk van arról, hogy mi betartjuk az EU-val kötött szerződésünket jegybankügyben. Azon szervezetek álláspontját pedig, amelyeknek csak véleményezési joguk van - így például az Európai Központi Banknak -, olyan mértékig vesszük figyelembe, ameddig azt indokoltnak látjuk. Szerintünk ez megtörtént. A magyar Országgyűlés nem adhatja fel a szuverenitását. Az MNB a magyar pénzügyi rendszer része. Az MNB-nek senki sem adhat utasítást, ideértve az Európai Központi Bankot is, nem pedig csak a magyar kormányt. A kabinetnek nem fűződik semmilyen különleges érdeke ahhoz, hogy az MNB mostani vezetősége mandátumának lejártáig kinevezzenek egy harmadik alelnököt. Van egy törvényünk, amely szerint ez lehetséges, a törvényt nem fogjuk módosítani, de szívesen megállapodunk arról, hogy a mostani jegybankelnöki vezetés mandátumának lejártáig nem nevezünk ki új alelnököt. Magyarország készen áll az IMF/EU-tárgyalásokra, nem rajtunk múlik, hogy mikor kezdjük el, az EU már zöld lámpát adott, tehát bármelyik pillanatban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak. Ami a jövő évi költségvetés tervezetét illeti: egy rendes ország nem az év utolsó óráiban fogadja el büdzséjét, hanem már az év közepén tudja, milyen keretfeltételek között működik majd a gazdasága a következő esztendőben. Most léptünk arra az ösvényre, amin érdemes járni. A halogatás helyett a rugalmasság a fontos, meg kell ugyanis őrizni a kabinet akcióképességét, s ezt szolgálják a tervezett jelentős tartalékok is. A büdzsé célja az, hogy Magyarország a saját lábára tudjon állni. A 2013-es költségvetés tovább növeli a munkalehetőségek számát, és csökkenti az adósság szintjét, egyúttal nem fordulhat elő, hogy egy terület kevesebb pénzből gazdálkodjon jövőre, mint idén. Az előterjesztést a Fidesz-KDNP-frakció még nem tárgyalta, így vannak még olyan szempontok, amelyeket javasoltak nekünk a parlamenti képviselőink, de ez a költségvetés nem oldja meg, ezért még számítunk komoly és érdemi megbeszélésekre a frakcióval. A költségvetést pénteken nyújtjuk be a parlamentnek, a főszámokat még a nyári szünet előtt elfogadják, majd szeptemberben véglegesítik. Az európai gazdaság bizonytalansága miatt arra érdemes felkészülni, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama a jövőben is ingadozni fog; a forintnál jóval erősebb valutáknál is ez a helyzet. A kormány a héten eldöntötte: felmondjuk a PPP-beruházásokról - vagyis az állam és a magántőke bevonásával készülő nagyberuházásokról - szóló szerződéseket, kiváltjuk belőle az államot, és az emberek visszakapják a sportpályákat, a csarnokokat meg a tanuszodákat, és azokat biztonságosan működtetjük a jövőben. Tovább…

"Az ország közelebb került a kitűzött célokhoz"	mti.hu/fidesz.hu	2012.06.15. 05:48
"Az ország közelebb került a kitűzött célokhoz" + videó   A közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, az Orbán Viktor vezette kormány első két évéről szóló országgyűlési vitanapon tartott vitaindítójában kijelentette azt is, hogy az ország közelebb került a kitűzött célokhoz. A megtett feladatok közül a fideszes politikus kiemelte a költségvetés stabilitásának megteremtését, az új alaptörvény megalkotását, és azt, hogy a kabinet, amikor csak teheti, az ország polgáraihoz fordul.   nyomtat   kapcsolódó "Az alaptörvény szétrombolja a posztkádári struktúrát" A kormány két évét értékelhetik a képviselők "A szocialisták által ásott gödörből együtt kell kimásznunk" + videó Navracsics Tibor szerint 2010 tavaszától, amikor a Fidesz-KDNP pártszövetség soha nem látott győzelmet aratva kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, semmi nem mehetett úgy tovább, ahogy addig, részben a gazdasági világválság miatt, részben azért, mert a politika már 2006-tól sem tudott segíteni a magyar gazdaságon. "Magyarországon már két évvel korábban elkezdődött a gazdasági válság, mint más országokban" - közölte, kijelentve: az ország költségvetési hiányból rekordot döntött. Navracsics Tibor parlamenti vitaindító Elhúzódó belpolitikai bizalmi válság is sújtotta az országot ekkor - tette hozzá, és emlékeztetett az őszödi beszédre, de szerinte intézményi válság is kialakult. A hármas válság felőrölte a tartalékokat - mondta, hozzátéve: azért kért az akkori ellenzék nagy mandátumot a választóktól, hogy minél nagyobb változást érhessen el. Az új kormány tevékenységei közül elsőként a gazdasági válság kezelésére tért ki Navracsics Tibor. "Megteremtettük a költségvetési stabilitást" - közölte a hiány 3 százalék alá szorításáról, hangsúlyozva: mindez nemcsak hitelt ad az országnak, de erre alapozva a szociális megújulás is megkezdhető. Mint mondta: 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése, és a kormány 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével.   Tovább…

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. június 14.	Havasi Bertalan, helyettes államtitkár	2012.06.15. 05:28
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. június 14. Orbán Viktor beszéde Jordánia nemzeti ünnepén, a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace ünnepélyes megnyitóján   Jordánia kiemelten fontos partnere Magyarországnak a Közel-Keleten. A kormány nagyon fontosnak tartja, hogy nyisson az arab világ felé. A kiemelt partneri státusz mellett lényeges az is, hogy a királyság stratégiai szerepet játszik a közel-keleti biztonsági folyamatokban. Örömteli, hogy a jordán szállodaipari befektetők a magyar hagyományokat, a helyieket tisztelő emberek, akik hangsúlyt helyeznek arra, hogy magyaroknak adjanak munkalehetőséget. Ebből jól látszik - és az arabok ezt értik, ezért is működhet az együttműködés köztük és a magyarok között -, hogy még a profit sem esik jól igazából, ha nincs benne valami barátság, valami lélek. Mindig örülünk annak, ha azt látjuk, hogy Magyarországon a gazdaság nemcsak a magyaroknak, hanem a külföldieknek is kínál lehetőséget. A Klotild Palota újjáépítése visszahozhatja a kommunizmus előtti, nagyvonalú Budapest hangulatát. Ez a beruházás Budapest számára talán a régi nagy fényt és időszakot idéző, sikereket jelentő új korszak megnyitása is.   Havasi Bertalan, helyettes államtitkár

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk