NAPI KOMMUNIKÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ |
Fidesz-frakció Sajtóosztály 2012. május 24. (csüt |
2012.05.25. 18:27 |
Napi kommunikációs összefoglaló
EU-csúcs
Közép-európai országok javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés ösztönzésére
Az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. Az előző éjjeli kötetlen EU-csúcstalálkozó témáihoz kapcsolódó csomag – amelynek kezdeményezője a magyar kormányfő – tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai (a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.
Orbán: a Magyarországgal szembeni kettős mérce tekintetében jobb a helyzet az EU-ban a korábbinál
A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt, lassacskán "a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül" - vélte Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón. Elmondta: az említett európai keret alapján "kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban". Jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé.
|
Módosította az Országgyűlés a médiatörvényt |
(MTI - fidesz.hu) |
2012.05.25. 05:48 |
Módosította az Országgyűlés a médiatörvényt
Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.
kapcsolódó
A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait. Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.
A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.
A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.
A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.
A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.
Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.
A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.
(MTI-fidesz.hu)
|
A kohéziós alap eddig 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában |
(MTI - fidesz.hu) |
2012.05.25. 05:37 |
A kohéziós alap eddig 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában
Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek e témával foglalkozó munkavacsoráját megelőzően.
"Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat... Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést" - fogalmazott a kormányfő. A kötetlen csúcstalálkozón a 27 tagállam vezetői azt vitatják meg, miként adhatnának lendületet a növekedésnek és a foglalkoztatásnak szerte az unióban.
 |
Fotó: Orbán Viktor facebook oldala
|
|
Orbán Viktor - az értekezlet előtt, az Európai Néppárthoz tartozó állam- és kormányfők találkozóját követően nyilatkozva - ezzel kapcsolatban kijelentette: a növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét. Hozzátette: ma az Európai Unióban ugyanakkor egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni, és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok. "A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk" - fogalmazott a kormányfő. Megismételte azt is: Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. május 24. |
|
2012.05.24. 15:04 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
2012. május 24.
Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatója az EU-csúcs után
- A közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is. A görög voksolás eredménye a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával.
- Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozója válságmegelőző konzultáció volt, azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg.
- Általános megítélés volt, hogy egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót. Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei közé tartozik a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordináció, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködés. A tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait.
- Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben - bár adósságelengedés mellett, de - képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit. A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki.
- A szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül.
- Csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Azonban ehhez a görög népre is szükség van.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. május 23. |
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának v |
2012.05.24. 14:59 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
2012. május 23.
Orbán Viktor az EU-csúcs előtt Brüsszelben
- Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll.
- Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat.
- Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést.
- A növekedés segítésére a magyar álláspont szerint minden eszközt számításba kell venni, szélesíteni is kell az eszközök rendszerét. Ma az Európai Unióban ugyanakkor egyetlen olyan eszköz van, amely már bizonyította, hogy növekedést tud hozni, és munkahelyeket tud teremteni, mégpedig a kohéziós alapok.
- A kohéziós alap ez idáig mintegy 2,5 millió munkahelyet teremtett Európában, innen pénzt máshová áttenni felelőtlen lenne, ezért azt nem is támogatjuk.
- Magyarországnak fontos, hogy az euró erősödjön, mert minél biztosabb lábakon áll, annál stabilabb a forint is.
- Mivel Magyarország nem része az euróövezetnek, azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet megmenteni, hogyan lehet megerősíteni, vagy milyen veszélyek fenyegetik az eurót, Magyarország közvetlenül nem érintett. Közvetett módon viszont igen, mert ha az euróövezetben baj van, és Magyarország nem áll elég erősen a lábán, az hazánkat is megrendítheti.
- Az euróövezetre vonatkozó vita nem befolyásolja a magyar gazdaságpolitikát, annak tartalma nem függ attól, hogy Brüsszelben éppen mit csinálnak.
- A kormánynak van elgondolása arról, hogyan kell az országot egyszerre kihozni az adóssághegy alól és javítani a versenyképességét. Ez nagyon nehéz dolog, Európában csak egy-két ország van, amely bár eladósodott, képes ezt a két törekvést egyszerre megvalósítani. A magyar emberek sokat dolgoztak ezért, vállaltak is áldozatot érte, ezt nem fogjuk feladni.
Havasi Bertalan,
a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője
|
|