Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

Háromszázmilliós intézményfelújítás Székesfehérváron		2011.09.06. 12:44
Háromszázmilliós intézményfelújítás Székesfehérváron   Intézményeinek felújítására a tavalyinál mintegy 100 millió forinttal többet, 300 milliót költ az idén a székesfehérvári önkormányzat; ebből 70 millió forintot a tanévkezdés előtt a legszükségesebb munkák elvégzésére fordítottak - mondta el hétfőn sajtótájékoztatón a város polgármestere. kapcsolódó Székesfehérvári Fidesz: újraválasztották a leköszönő elnökséget Cser-Palkovics András (Fidesz) tájékoztatása szerint a nyári felújítási munkákat a költségekkel való takarékosság és a garancia hatékonyabb érvényesítése végett az idén először a város a saját önkormányzati cégével, a Városgondnokság Kft.-vel végeztette el. A nyári szünetben öt iskolában, három óvodában, egy bölcsődében, egy orvosi rendelőben, továbbá a városi könyvtár két tagkönyvtárában végezték el a szükséges felújításokat. Még folyik az alsóvárosi településrész közbiztonságát javító rendőrőrsnek helyet adó épület célnak megfelelő átalakítása, továbbá a közbeszerzési eljárás befejezése után hozzálátnak a Fiskális úti orvosi rendelő rekonstrukciójához, valamint a tóvárosi bölcsőde megsüllyedt szárnyának felújításhoz. Az utóbbi munkát nem az önkormányzati cég, hanem olyan vállalkozás végzi majd, amelynek megfelelő szakemberei vannak a speciális munkára. (MTI-fidesz.hu)

Az igazság napja		2011.09.06. 12:35
Az igazság napja   Az egyszerű, többnyire funkcióban nem lévő bírák nagy részét tömörítő Magyar Bírói Egyesület ugyanis kőkemény ítéletet mondott afelett, amit a bírói vezetés az elmúlt években művelt. Szerintük a mai bírói önigazgatási modell nem alkalmas a megújulásra, ezért alapjaiban kell változtatni azon. Közismert, hogy a magyar bíróságok Európában egyedülálló önkormányzati lehetőséget kaptak még a Horn-kormány idején. Ráadásul úgy szakadt a nyakukba ez a nagy szabadság, hogy a bíróságokon (leszámítva a kilencvenes évek elején Balsai István akkori igazságügy-miniszter által eszközölt néhány fejcserét) elmaradt a rendszerváltás, így a bírói önkormányzati rendszer a múltból ránk hagyott, állampárti utasításra ítélkező, velejéig romlott elitet konzerválta az igazságszolgáltatás élén. A rossz minőségű elit szépen rá is nyomta a bélyegét a bíróság teljes intézményrendszerére, s mára oda jutottunk, hogy nehezen találnánk olyan járókelőt az utcán, aki bizonytalankodás nélkül merné állítani, hogy a magyar bíróságok befolyásolhatatlanul és kiszámíthatóan ítélkeznek. Sokkal valószínűbb, hogy a válaszadók többsége inkább arra az álláspontra helyezkedne, hogy itthon egész egyszerűen megszűnt a jogbiztonság. Nemhogy jogbiztonságról, de jogállamról sem beszélhetünk egy olyan országban, ahol egy-egy polgári perben az első tárgyalásra is éveket kell várni, majd öt-hat hónaponként tartanak egy újabbat, s talán tíz év múlva meg is születik a jogerős ítélet. Nem is beszélve a büntetőperekről, ahol oly sokszor érezhetjük azt, hogy nem a bűnösök kezén kattan a bilincs. Itt felidézhetnénk a jól ismert eseteket, hogy a móri perben hatalmasat hibázó bírót a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé „buktatták”, vagy hogy 2006 őszén megrendelésre, a gyurcsányi kívánalmaknak eleget téve zárattak be sok tucatnyi ártatlan embert. Feltehetnénk azt a kérdést is, hogy miért akkor érzi rendre megalapozatlannak a feladatra felülről lenyúló kezek által gondosan kiválasztott bíró az előzetes letartóztatást kérő ügyészi indítványokat, amikor a nómenklatúra tagjairól van szó, de aligha kell ezt hosszabban fejtegetni a Magyar Hírlap olvasóinak. Az újdonság az, hogy a kormány gesztusainak és a jövő januártól hatályos új alkotmányunk világos útmutatásának köszönhe­tően végre merik hallatni a hangjukat az egyszerű bírók is, akik eddig csendben tűrték Baka András és elődeinek hatalmaskodását, és akik ugyanúgy szenvedtek attól, hogy egy bűn rossz rendszer fenntartásában kell részt vállalniuk, mint a pulpitus másik oldalán állók, s akik szemlesütve mondták ki az ügyfeleknek egy márciusi tárgyaláson, hogy a következő fordulóra mondjuk november végén nyílik lehetőség. Az első megszólalóknak éppen lapunk adott helyet. Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnökeként mondott kérlelhetetlen kritikát, Bónis Éva, Ravasz László vagy éppen Rázsó Ferenc egyszerű bíróként vette a bátorságot, hogy áttörje a hallgatás falát. A sok megaláztatás, etikai vizsgálat és kirúgások után végül fordulatot hozott az első fecskék bátorsága: immár a magyar bírók kétharmadát tömörítő Magyar Bírói Egyesület is vállalta, hogy egységes állásfoglalással rántja le a leplet az álszent rendszerről. A bírák szava többet ér, mint bármely politikusé, hiszen most minden polgár elgondolkodhat azon: vajon miféle függetlenség, miféle parádés belső demokrácia az, amelyből éppen az érintettek kétharmada nem kér. Legalább olyan jó, mint a megboldogult népi demokrácia... Innentől kezdve akár naponta nevezheti Baka Andrást a demokraták egyetlen reménységének, az egyedüli gerincesnek címlapján a Népszabadság, ahogy tette azt a napokban, s maga Baka is fellármázhatja – a háta mögött a teljes balliberális oldallal – a nemzetközi közvéleményt, a többség pontosan tudni fogja, hogy hol az igazság. Hogy a mai rendszert sürgősen meg kell változtatni, s a jogbiztonság helyreállítása érdekében egy olyan, Nyugaton jól bevált irányítást kell kiépíteni, amelyben a bírók, a parlament és az igazságügyi miniszter együtt hozza meg az igazságszolgáltatást érintő döntéseket. (Huth Gergely - Magyar Hírlap, 2011. szeptember 6.)

"Az egész napos oktatás kulcsfontosságú a hátrányos helyzetűeknek"		2011.09.06. 12:29
"Az egész napos oktatás kulcsfontosságú a hátrányos helyzetűeknek"   A hátrányos helyzetű családok gyermekeinél kulcsfontosságú, hogy közpénzből finanszírozzuk a művészeti, a sport- és a nyelvi képzést – jelentette ki Pokorni Zoltán a tv2 Mokka című műsorában kedden. Az oktatási bizottság fideszes elnöke emellett beszélt a diákhitel-konstrukció átalakításának szükségességéről, az egyre mobilisabbá váló munkaerőpiac kihívásairól, valamint az egységes pedagógus életpályamodellről.  kapcsolódó Az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia az oktatásban + videó "Oldottabb, lazább, emberibb iskolát teremtsünk" Angliában azon gondolkodnak, hogy hitellé alakítsák a képzésre fordított állami támogatását azoknak, akik nem fejezik be felsőfokú tanulmányaikat; valami hasonló kialakítása indokolt nálunk is – jelentette ki Pokorni Zoltán.  Mint mondta, hazánkban a végzősök 30-40 százaléka félbehagyja az egyetemi tanulmányait. A Fidesz oktatáspolitikusa úgy fogalmazott, a válság miatt ki kellene dolgozni egy új típusú diákhitel-konstrukciót. Jóval több diák számára finanszírozhatóvá kell tenni a képzés teljes költségét – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán ezzel összefüggésben kiemelte: azok esetében, akik külföldre mennek, vagy nem fejezik be államilag finanszírozott tanulmányaikat, ott az állami hozzájárulásnak diákhitellé kellene átalakulnia.    Pokorni Zoltán a Tv2 Moka című műsorában A kérdés az, hogy egy lassan kinyíló Európában mit kezdünk a mobilitással, hogyan viszonyul a magyar állam az egyre mobilisabb munkaerőpiachoz - emelte ki az oktatási bizottság elnöke. Az egész napos oktatás lehetséges bevezetéséről szólva elmondta: ez a Fidesz oktatáspolitikájának markáns részét képezi, hiszen a „magyar gyerekek nagyon kevés időt kapnak közpénzből”.  A hátrányos helyzetű családok gyermekeinél kulcsfontosságú, hogy közpénzből finanszírozzuk a művészeti, a sport-, a nyelvi képzést, hiszen ezek a családok ezt nem tudják fizetni – hangsúlyozta. A pedagógus életpályamodellről szólva kijelentette: egyes elemei már 2013-tól életbe léphetnek.  (tv2.hu-fidesz.hu)

Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését javasolják + képek		2011.09.06. 12:23
Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését javasolják + képek   6:2 arányban az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága úgy döntött, hogy indítványozza, hogy a parlament Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát függessze fel – jelentette be Rubovszky György, a bizottság elnöke a keddi ülés után. Képgalériánk megtekinthető itt.   kapcsolódó Gyurcsány nem megy el a bizottsági ülésre Hivatali visszaélés gyanújával indulhat eljárás Gyurcsány ellen Rubovszky György kijelentette, a bizottság elégségesnek találta a Legfőbb Ügyészség által megküldött iratokat. Emlékeztetett, korábban elmondta, hogy a mentelmi bizottság a házszabály előírásai szerint zárt ülésen tárgyalja az ügyet. A zárt ülés következménye, hogy az iratok titkosak, ezért a bizottáság elnökének semmilyen érdemi kérdésben nem áll módjában nyilatkozni. Fotó: fidesz.hu Rubovszky György közölte azt is, hogy a holnapi, szerdai napon a házbizottsági ülésen jelezni fogja a parlament elnökének, hogy két mentelmi indítvány született, és a Házbizottság eldönti, hogy a 12. vagy az azt követő héten kerülnek az országgyűlés napirendjére. „Mi a szokásos rend szerint az anyagot elkészítjük, és az Országgyűlés rendelkezésére bocsátjuk” – jegyezte meg a  KDNP-s politikus. A legfőbb ügyész áprilisban kérte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói beruházás ügyében. A volt szocialista miniszterelnököt hivatali visszaéléssel gyanúsíthatják meg. Gyurcsány tegnap közölte, hogy nem megy el a bizottság ülésére. (fidesz.hu)

Gazdasági kérdések a kihelyezett kormányülés napirendjén		2011.09.05. 10:13
Gazdasági kérdések a kihelyezett kormányülés napirendjén Második olvasatban a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdasági növekedés alakulásával összefüggő idei 100 milliárd forintos költségvetési "lyuk" befoltozásához szükséges intézkedésekről is tárgyal hétfőn kezdődő, kétnapos, kihelyezett ülésén a kormány. kapcsolódó Orbán: Le fogjuk győzni a válságot! + videó + képek Orbán: Kitartunk a célkitűzéseink mellet Az elmúlt napok kormányfői nyilatkozatai azt erősítették meg, hogy folytatódik az államadósság-csökkentő gazdaságpolitika. Orbán Viktor szerdán, az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta, újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére készül, az intézkedés forrása ismét a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz. A TV2-nek adott másnapi nyilatkozatából az derült ki, 3-4 százalékos csökkentést tart elérhetőnek. Orbán Viktor a közrádióban szólt arról is, hogy kormánya az ország megújításának, átszervezésének felgyorsításával válaszol az európai gazdasági válságra. Arra fog javaslatot tenni a kabinetnek, a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy gyorsítsák fel azokat a terveket, amelyek Magyarország megújítását célozzák, így az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a gazdasági támogatási rendszer átszervezését - közölte. A TV2-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy a költségvetési "lyuk" betömése érdekében emelhetik a szerencsejáték, az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját. Költségvetési elemek zárolására már nem lát módot - jelezte. Pénteken a miniszterelnök újságírók előtt védelmi intézkedések megtételét is előre bocsátotta a legsérülékenyebb társadalmi csoportok érdekében, valamint szükségesnek nevezte az áfa-fizetéssel kapcsolatos visszaélések kapcsán az adóbehajtás hatékonyságának javítását. A kormányfő kitért arra is: a vállalkozásoknak visszafizetendő 250 milliárd forintnyi forgalmi adó ügyét is rendezni kell úgy, hogy a költségvetési hiánycél ne kerüljön veszélybe.   (MTI-fidesz.hu)

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk