Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2013. február 15	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2013.02.15. 14:08
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor interjúja a Kossuth rádióban   A napokban lezajlott dollárkötvény-kibocsátással eldőlt, hogy Magyarország az IMF nélkül is képes megállni a saját lábán. A kötvénykibocsátás eredménye azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámíthatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat. Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül „bóvlinak”, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni. Az adósság hullámzik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mutatót kell vizsgálni. Magyarország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csökkenti az államadósságát. Ha az államadósság nincs csökkenő pályán, akkor nem lehet munkahelyeket létrehozni, nem lehet beindítani a növekedést. Továbbra is óvjuk a magyarokat azoktól a szirénhangoktól, amelyek azt mondják, hogy az államadósság növelésének az árán kell a gazdaságot működtetni. 2013-ban az a kormány legfontosabb feladata, hogy ismét növekvő pályára állítsa a magyar gazdaságot.     Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amelyet 2011-ben sikerült elérnünk (a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben). Ugyanakkor hat gazdasági mutatóból öt - az államadósság alakulása, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a foglalkoztatás - rendben van Magyarországon. A hatodik szám a növekedés, amelyet idén be kell indítani. Az eddig példátlan eredményeket elérő Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a tárca vezetőjétől ezért most azt várjuk, hogy kezdjen olyan programokat, amelyekkel segíteni lehet a gazdasági növekedést. Meg fogjuk indítani a hitelezést a magyar gazdaságban, mert ma a kis- és középvállalkozók nem vagy csak nagyon magas kamattal jutnak kölcsönhöz. A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek - például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal -, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük. Jó esélyt látunk arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért. Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány. Jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással. Az ágazat átalakításának kérdése úgy hangzik: mit kell tennie a kormánynak azért, hogy Magyarország legtehetségesebb fiataljai korszerű, vonzó, a munkaerőpiac által is elismert tudásra, ezzel együtt egy teljesebb élet lehetőségére tegyenek szert. Az alaptörvény azt rögzíti majd, a magyar társadalomnak jogos igénye az, hogy ha felsőoktatási támogatást ad, akkor azért cserébe kapjon valamit.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2013. február 14	Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóiroda	2013.02.15. 07:21
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatója   A területalapú támogatások összege - amelyek úgynevezett direkt kifizetések, vagyis közvetlenül jutnak el a gazdákhoz - 2014 és 2020 között árfolyamtól függően 480-500 milliárd forinttal több lesz, mint az ezt megelőző hétéves ciklusban volt.   Az EU-s tárgyalások eredménye nyomán a magyar gazdáknak nincs okuk arra, hogy hátrányosan megkülönböztetettnek képzeljék magukat, amit egyébként joggal gondoltak magukról a megelőző hét évben, mert az egy hektárra jutó támogatásuk kisebb volt, mint versenytársaiké.   A kormány teljesítette azt a megbízást, amelyet a Magosztól kapott, vagyis hogy a magyar gazdák támogatása semmiképpen ne csökkenjen, sőt ha lehet, inkább emelkedjen. A csökkenés veszélye fennállt, hiszen az egész európai uniós büdzsén belül az agrárgazdaságnak juttatandó támogatások összegét és súlyát mérsékelni akarták, de sikeresen működött az ez ellen küzdő francia-lengyel-román-magyar tengely.   Sikerült felhozni Magyarországot a nyugatiakkal azonos szintre, megszűnt az eddigi pénzügyi hátrány, ezért innentől kezdve már a magyar gazdák tehetségén, az időjáráson, a jó agrárpolitikai kormányzáson és a jó agrárkamarai érdekképviseleten múlik az, hogy az európai versenyben hogyan állunk helyt.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2013. február 11.	Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóiroda	2013.02.12. 08:12
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor napirend előtti felszólalása az Országgyűlésben   Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb siker a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredmény. Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján. Noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta. A nagy uniós költségvetési nyesés nem érinti az agrártámogatásokat, amelyek megvédésében jól működött a francia-lengyel-román-magyar-tengely. A világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie. Sok európai ország esetében ez magától értetődő dolog, bennünket azonban a magyar történelem nem kényeztetett el, és ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne. Az elmúlt két évben a kormány világossá tette: a magyarok nem fogadják el a kettős mércét, mindenkinek megadjuk, de mindenkitől el is várjuk a tiszteletet. Magyarország a tekintélyes második helyet érte el az egy főre jutó uniós pénzeket tekintve, így az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban. Ez azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak. A 2014 és 2020 között Magyarországnak járó 7080 milliárd forint a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százaléka. Az ország még soha nem jutott ennyi európai uniós támogatáshoz fejenként. Megmarad a korábban vitatott áfa-elszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát is, amelyet Brüsszel eredetileg 75 százalékosra akart csökkenteni. E két eredmény együtt évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének. Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat, ugyanakkor ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. A legfőbb feladat az, hogy a közösségi támogatások nagyjából 60 százalékát célzottan gazdaságfejlesztésre és ezzel munkahelyteremtésre fordítsuk. Magyarország sikerének két fontos tanulsága ez: csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért, és a sikerekhez szövetségesekre van szükség. Korábban sokan biztattak arra, hogy ne ugráljuk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk. A kormány azonban 2010-ben szakított ezzel a hozzáállással, és a mostani brüsszeli megegyezés azt bizonyítja, Magyarországnak ez a helyes út. Az ország most végre jól járt, és azért járhatott jól, mert kiállt magáért, hogy az EU állam- és kormányfői elismerték a magyar embereknek az adósság és a hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit. Másrészt: Magyarországnak sikerült szövetségeseket találnia, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit. A siker kulcsa tehát egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel szövetségeseinkkel vállvetve küzdünk közös érdekeinkért.   Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóiroda

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2013. február 8.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2013.02.10. 11:59
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ  Orbán Viktor Brüsszelben   Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken. Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.   A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között. Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken.   Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Ez az összeg 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg.   A Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben.   Ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.   A közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. A legszegényebb négy magyar régiónak jutó támogatás nem csökken. Az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az unió külön 1 milliárd 560 millió euróval kívánja kompenzálni.   Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban. Sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el. 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre.   A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok döntenek majd a források felhasználásáról. Az még nem dőlt el, hogy a jelenlegi pénzügyi időszakot az NFÜ viszi-e végig, és az irányító hatóságok az új pénzügyi időszak kezdetén veszik-e át a ügynökség feladatait, vagy fokozatos átállás lesz, és a két struktúra egy ideig egymással párhuzamosan működik. A koordináció a Miniszterelnökséghez kerül.   A költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket.   Az alkufolyamat eredményéből két következtetést vonható le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben először a visegrádi négyeken belül alakítottunk ki közös álláspontokat, majd a "kohézió barátai" nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

Alakul Városunk “takarója”	Győri Máté	2013.02.07. 18:37
Alakul Városunk “takarója”   Jól esett hallani városunk 2013. évi költségvetési tárgyalásának kezdetén a Pénzügyi Bizottság elnökének, Karsai Gergelynek a szájából, azt a bíztató mondatot, hogy: “Ez az első olyan év amikor nem azzal kell kezdenünk, hogy forráshiány miatt megvágjuk az Intézmények költségvetését.” Számítottam rá, hogy idén is szűkös lesz a keret, de szívből örültem annak, hogy hamisnak bizonyultak azok a riogatások, miszerint az adómegvonások, csökkentések, “államosítások” következtében több száz milliós hiánya lesz Ercsinek.   Örömmel készültem arra, is hogy városunk lakossága felé felhalmozódott “adósságainkból” (járdák utak állapota) is törleszteni tudjunk. Tudom, hogy ezekre is futná abból a közel 20 millió forintból, amit azzal nyerne városunk, ha a Kistérségi Egészségügyi Központ járóbeteg ellátását átadnánk állami fenntartásba. Ezzel kapcsolatban olyan állítások hangzottak el miszerint az állam elsorvasztaná és megszüntetné a járóbeteg ellátást, a dolgozókat elbocsátaná, stb. Mindezek úgyanúgy alaptalanok, mint ahogy a feljebb említett több száz milliós elvonásról szóló rémhírek voltak. Az aláírások gyűjtői közül is némelyek félelmet keltettek, ami szerintem tiszteletlen volt a megkérdezettekkel szemben. De látva a lakosság élénk érdeklődését ígérem, hogy még alaposan utánajárunk a feltételeknek, várható következményeknek és Ercsi javát fogjuk szem előtt tartani a döntésnél!   Idén végre olyan fejlesztéseket is terveztünk és olyan pályázatokat is előkészíttettünk amelyek – megvalósulásuk esetén –, a szépítésen és minőségi fejlődésen túl, megtakarítást fognak jelenteni a városnak. Ilyenek az Eötvös Iskola és az Óvodák hőszigetelésére, napelemek és kollektorok elhelyezésére, valamint a közvilágítást LED-es korszerűsítésére előkészített pályázatok, melyek beadási határideje jelenleg 2013. február 11. Önkormányzatunk villamosenergia ellátására más villamosenergia-szolgáltatók piaci ajánlatait is kikértem a 2013-as évre. Ezek a lépések kiváló alkupoziciót alakítottak ki a jelenlegi szolgáltatóval való tárgyalásokhoz is,  aki végül a kapott egyéb ajánlatok alá ígért, így néhány millió forintot megtakaríthatunk ezen a területen is.   Végül hadd idézzek néhányat azokból a javaslatokból, melyeket képviselőcsoportunk tavaly november közepén tárt a Képviselő-Testület elé a 2013-as költségvetés készítéséhez: Törekedjünk arra, hogy a 2012-es szinten tarthassuk az oktatás bennünket terhelő kiadásaira és a közbiztonságra fordított költségvetési keretet! Az Ipari Parkba vonzzunk befektetőket, termelő egységeket! Teremtsünk átlátható üzleti körülményeket és reklámozzunk! (Pl. a saját weboldalunkon, az Ercsi Hiradóban!) 1 MFt   A kiadások ésszerűsítésére vonatkozó, a felelős gazdálkodást célzó javaslatok: Alakítsuk meg a Városgazdálkodási és Fejlesztési Vállalatot (a Törökkút Kft. Tevékenységi körét átalakítva) ami első lépésben közvetlenül alkalmazhatná a Polgármesteri Hivatal takarítóit és a Hulladékudvar őreit, továbbá összehangolhatná az intézményekben szükségessé váló karbantartást, valamint alkalmazhatna egy építő-brigádot a Lakásprogram saját erőből való végrehajtása érdekében. Későbbiekben a közterületek karbantartása és a közhasznú munkások irányítása és ellenőrzése is a cég feladatát képezné. A Vállalat beindítására, alaptőkeként, különítsünk el 10 millió Ft az átadandó eszközökön (traktor, terepjáró, árokásó-gép, egyéb eszközök) túl. Javasoljuk 1 fő teljesidős alkalmazását a Közcélú Munkások felügyelőjeként. Ez a személy elláthatná min. 20-30 munkás felügyeletét, hatékonnyá téve foglalkoztatásukat. ... Így a felügyelő bérére költött összeg megtérülne, hiszen a város rendezettebbé válna, a programban résztvevők pedig valóságosan bekerülnének a munka világába. Indítsunk egy Önkormányzati Lakásprogramot melynek keretében, meglévő és ezután megvásárolt ingatlanainkkal való felelős gazdálkodás által szolgálati-, bér- és szociális lakásokat alakítanánk ki. Első lépésként (2013-ben) sort kellene keríteni a volt Nőtlen Tisztiszálló egy lakásának felújításához, illetve kialakításához, valamint a szociális bérlakások (Fő út 45, Csokigyár) felújítását látjuk szükségesnek. Minderre - önkormányzati építő-brigáddal végeztetve a munkát (lsd. A Városgazdálkodási vállalatra vonatkozó javaslatnál!) - ca. 10 millió Ft-ot javaslunk elkülöníteni. Javasoljuk a Nőtlen Tisztiszálló társasházzá való alakítását, annak érdekében, hogy pályázatok útján és saját erőből minden egyes lakás lakhatóvá váljon. Tovább…

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk