Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. november 26.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.11.28. 19:30
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor ljubljanai sajtótájékoztatója   A magyar kormány igyekszik minél versenyképesebbé tenni az országot, mindeközben azonban egy nagy adóssághegy alól is ki kell magát ásnia. A kabinet tudja, hogy nem minden lépése hibátlan, de az egész ország érzi, egy olyan nagy munkában vagyunk, amelyet, ha már belevágtunk, mindenképpen érdemes végigcsinálnunk. Ezért fontos, hogy Magyarországon ma nincsenek nagy kormányellenes megmozdulások és nagy sztrájkok. Magyarország termelési központtá akar válni, iparpolitikájának alapelve ezért úgy szól: olcsóbban termelni és rugalmasabbnak lenni. Értelmetlenek és kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyeket ma Európában azért folytatnak, hogy megvédjék a válság előtt felépített gazdasági-társadalmi rendszert. A baj ugyanis sokkal nagyobb annál, mint azt gondolni szokás, Magyarországon ezért nem is strukturális reform, hanem - egy bizonyos vízió szerint és politikai kompromisszumok nélkül - teljes megújulás és átszervezés zajlik. A szlovén-magyar kapcsolatok konfliktusmentesek, a szlovén gazdaság pedig - még ha Magyarországgal és az egész európai gazdasággal együtt nehéz időket is él át - sikertörténet. Bepótolunk egy évekkel ezelőtti, ám késedelmet szenvedett megállapodást, amely két, szlovénok lakta magyarországi település közötti útszakasz megépítéséről szól. Éppen hétfőn hirdetnek eredményt az építkezést érintő közbeszerzési eljárásban, az út pedig 2013-ban megépül. A szlovén és magyar határ menti települések között is szeretnénk több, közúti kapcsolatot biztosító átkelőt létesíteni. Magyarország büszke tizenhárom nyilvántartott kisebbségére, ez ugyanis színesebbé teszi az életet, növeli Magyarország értékét, a kormány pedig minden segítséget megad a nemzetiségek kultúrájának, nyelvének megőrzésére. Rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón. Az EU lassacskán a transzferunió irányba tolódik, mégpedig a piacival azonos felfogás következményeként, vagyis hogy minden ország kiszámolja, mennyit ad be a közös büdzsébe, mennyit vesz ki onnan, és neki kedvező eredményre törekszik. Holott az elején nem arról volt szó, hogy nemzeti alapon adunk-veszünk, kiegyenlítünk, hanem közös célok finanszírozásáról - így például a fejletlen régiók felzárkóztatásáról -, valamint arról, hogy egy olyan közös politika valósul meg, amely összességében mindenki javára válik. Európának a költségvetési vitában el kell döntenie: üzleti transzferunióvá alakul, vagy fenntartja, hogy elvei vannak, gazdaságpolitikai filozófiája van, bizonyos ágazatokat pedig, így többek között az említett területpolitikát és a mezőgazdaságot, közös költségvetésből finanszíroz. Tovább…

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. november 28.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.11.28. 19:20
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor tiranai sajtótájékoztatója az albán függetlenség kikiáltásának századik évfordulóján   Jó esély van arra, hogy Magyarország és Albánia a következő évtizedek európai nyertesei közé tartozzon. Bár Albánia az elmúlt húsz évben mélyről indult, különösen gazdasági értelemben, de látni azt a nagy utat, amelyet megtett, Magyarország pedig nagyra értékeli azt a gazdasági fejlődést és növekedést, amelyet a balkáni ország az elmúlt években elért. Igyekszünk megfigyelni, hogy az albánok a válság idején miképpen képesek a gazdasági növekedésüket fenntartani. Azon országoké a jövő, amelyek képesek csökkenteni az államadósságukat, és megindítani, illetve fenntartani gazdasági növekedésüket. A megbeszélésünkön tolmácsoltuk az albán kormányfőnek a magyar nemzet nagyrabecsülését és jókívánságait, a két nép barátsága mélyről fakad, mégpedig a közös szenvedésből. Az albánok és a magyarok ugyanis hasonlítanak egymásra abban, hogy szabadságszerető népek, de a történelem és a nálunk nagyobb erők gyakran megtagadták tőlünk a nemzeti függetlenséget és a szabadságot, úgyhogy mi átérezzük annak a pillanatnak a nagyszerűségét, amikor az albán nép a függetlenségének századik évfordulóját ünnepli. A megbeszélésen biztosítottuk Sali Berishát, hogy a magyar kabinet olyan európai jövőt képzel el, amelynek Albánia és Magyarország is részese. Isten éltesse Albániát.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

Kósa Lajos sajtótájékoztatója	Forrás: fidesz.hu	2012.11.21. 06:06

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. november 15.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.11.16. 17:09
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor beszéde Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek kitüntetése alkalmából   A keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlatos ahhoz az emberhez, aki alap nélkül homokra építette a házát, majd jött az áradat, beleütközött ebbe az épületbe, amely az összeomlás szélére került.   Ezért ma sok felelősen gondolkodó ember közös célja az, hogy az új Európa ismét a kereszténység sziklaszilárd alapjára épüljön.   Európának a válsággal való sikeres szembenézéshez tisztáznia kell saját keresztény múltjához fűződő viszonyát, és meg kellene szilárdítania identitását.   Európa és Magyarország számára csak akkor lehetséges gazdasági felemelkedés, ha megtörténik a lelkek és a szívek felemelkedése is. Meggyőződésünk, hogy Európának a nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.   Az új magyar alaptörvény kimondja, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő, és a család, valamint a nemzet képezi a társadalmi együttélés alapját.   Christoph Schönbornra a Magyarország elleni közelmúltbeli támadások idején mindig barátként számíthattunk, ő ugyanis nem azt kereste, mit lehet kifogásolni a magyar alaptörvényben, hanem éppen arra mutatott rá, hogy a szekularizált Európában milyen értékeknek kell újra hangot adni.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. november 13.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.11.14. 16:37
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor nyilatkozata a „Kohézió barátai” országcsoport brüsszeli csúcstalálkozóján   A kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni.   A találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek jobb felhasználása - amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon - nem vezethet felesleges bürokráciához. A „kohézió barátai” amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg.   Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is.   Mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek. Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket.   Védhetetlen álláspont, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását. Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?   A pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól, hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között.   Ugyanakkor érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét.   Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb.   Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.   Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.   Ami a „kohézió barátai” által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenénk a magyar költségvetésből - tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne -, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk