NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. Október. 27 |
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda |
2012.10.28. 07:23 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor bejelentései az „Önkormányzatok az adósság csapdájában” című budapesti rendezvényen
- Eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése.
- Az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében.
- Az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a sunyi, rókafajta írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban - időnként politikusoktól is -, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett.
- A mai napon bejelentjük, hogy az önkormányzatok függetlenségének helyreállítása érdekében kiszabadítjuk a településeket az adósságcsapdából.
- Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.
- Az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, szőröstül-bőröstül átvállalja az állam. Az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint.
- Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként - az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján - számoljuk ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítünk, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
- Ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó - az említett módszer alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.
- Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidáljuk, ami 54 önkormányzat - köztük Pápa és Szigetvár - esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.
- Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.
- Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidáljuk. 38 önkormányzat - köztük Komló és Isaszeg - élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.
- Komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.
- El kell kerülni, hogy újabb önkormányzati adósságok keletkezzenek.
Havasi Bertalan,
a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. október 23. |
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda |
2012.10.24. 15:35 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor beszéde a Kossuth téren (A BM illetve az MTI becslése szerint mintegy 400 ezer ember vett részt.)
-
Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.
-
1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez.
-
Október 23-a minden évben emlékeztet minket, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég, ha 2006 októberére gondolunk: lovasroham, könnygáz, majd a brutalitásban élen járók kitüntetése, jó, ha ezt észben tartjuk.
-
A szocializmus és 2008-ban a nyugati világgazdaság is azért rendült meg, mert egyik sem az igazság útján járt.
-
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzák a magyarokat.
-
Az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem.
-
Az Európai Unió egyetlen intézménye sem bánhat tiszteletlenül a magyarokkal.
-
Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.
-
„Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”.
-
Ki kell tartani, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegenben szerencsét próbáló fiatalok is. Mi nem azt üzenjük a fiataloknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy vissza lehet ide jönni.
-
A csüggedőknek és a reményvesztetteknek azt üzenjük: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni.
Havasi Bertalan,
a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
|
BÉKEMENET 2012. OKTÓBER.23 |
|
2012.10.20. 09:04 |
Információk a Békementről
Időpont:
Gyülekező: 13 órától, a menet indulása várhatóan 14 órakor.
Helyszín:
A menet indulása: Budapesten a II. kerületi Széna térről (a szervezők javaslata, hogy gyalog vagy tömegközlekedéssel közelítsék meg a Széna teret).
A Békemenet útvonala (látható a mellékelt térképen): Széna tér – Margit körút – Margit híd – Szent István körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány utca – Kossuth tér
Megközelítés tömegközlekedéssel: A kettes metróvonal (piros metro) Széll Kálmán tér megállójánál, a Széll Kálmán teret érintő villamos-vonalakkal (18, 59, 59A, 61).
Fontos: A 4-6-os villamosjárat a rendezvény miatt ebben az időben nem közlekedik.
Javasolt parkolóhely: Budapesten a Vérmező környékén.
A Békemenet a Kossuth-téren csatlakozik az október 23-i Nemzeti Rendezvényhez, ahol beszédet mond Orbán Viktor Magyarország Miniszterelnöke.
Az időjárás-előrejelzések alapján 23-án, kedden csapadék nem várható, tiszta, napos időre lehet számítani.
|
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. október 19. |
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda |
2012.10.20. 08:58 |
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ
Orbán Viktor Brüsszelben
-
Magyarország most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
-
Megkaptuk Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel "telefonos kormányülést” tartottunk, és a kikértük a kormány jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.
-
A Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak.
-
Az euróövezeti bankunió kérdésében Magyarországnak el kell kerülnie azt, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön.
-
Nem vagyunk tagja az eurózónának, amely viszont nagy bajban van. A mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat, ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat.
-
Magyarország a visegrádi négyek többi tagjával egyeztetve azt az álláspontot képviselte, hogy a bankuniót megteremtő intézkedések nem kerülhetik ki az EU meglévő intézményrendszerét, nem hozhatják a mostaninál rosszabb helyzetbe az eurózónán kívüli országokat, és nem veszélyeztethetik a belső piac egységét.
-
Ha lesz bankunió, annak a szabályai az abban résztvevőkre kell, hogy vonatkozzanak, az eurózónán kívüli országoknak pedig meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy kívánnak-e csatlakozni.
-
Akik be akarnak lépni, azok számára a jogok és a kötelezettségek legyenek egyensúlyban. Ha az eurózónán belül a bankrendszer kimentését szolgáló speciális pénzügyi védőbástya létrehozása mellett döntenek, akkor ilyet az eurózónán kívüli országok számára is létre kell hozni.
-
Megfelelő módon kell kezelni az anya- és leánybankok problémáját. Elfogadhatatlan, hogy fiókokká alakítsák át a külföldi kézben levő leánybankokat. A két kategória esetében ugyanis eltér a nemzeti felügyeleti jogkör.
-
A bankuniót illetően a német állásponttal értünk egyet, azzal, hogy a létrehozás gyorsasága nem mehet a minőség rovására.
Havasi Bertalan,
a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője
|
“Mi szeretjük Fejér megyét!” - riport |
|
2012.10.19. 15:18 |
“Mi szeretjük Fejér megyét!” - riport
Több szempontból is előnytelennek látja Ercsi Pest megyéhez való csatolását az Ercsi Fidesz csoport – mondta Győri Máté FIDESZ-es alpolgármester. A Fejér Megyei Hírlap 2012. szeptember 21-i számában a 4. oldalon megjelent képviselői véleményről pedig úgy nyilatkozott, hogy az egyéni vélemény, ami nem tükrözi az önkormányzati képviselőcsoport és az Ercsi Fidesz véleményét.
“Ebben a kérdésben nem értünk egyet képviselőtársunkkal. A felvetést egy hirtelen és céltalan válasznak tartjuk, egy kissé kétségbeesett reakciónak, arra a sajnálatos tényre, hogy Ercsi elvesztette kistérségi vezető szerepét. Mi erre a veszteségre inkább úgy válaszolunk, hogy minden energiánkat arra fordítjuk, hogy bebizonyítsuk, érdemesek vagyunk egy új – a martonvásáritól független – járás vezetésére!”
Egy új járás kialakítására időről-időre lehetőséget ad a most elfogadott törvény, és ezzel szeretne élni a frakció.
“A megyeváltás ötlete egy olyan érzelmi alapú reakció, melyet ugyan értünk, de hosszú távon előnytelennek, sőt károsnak látunk. A javasolt lépés konkrét hasznát még senki sem említette, de hátrány annál több látható. Véleményünk szerint a megyeváltás presztízsveszteséget és pályázati szempontból is előnytelen helyzetet eredményezne.”
A konkrétumokról a következőket mondta:
“Mi szeretjük Fejér megyét, és lehetőséget látunk abban, hogy itt élünk! Városunk jelenleg Fejér megye északi részének egy meghatározó települése Kistérségi Egészségügyi Központtal, Okmányirodával, Munkaügyi Központtal, Gyámhivatallal, Épitésügyi Hatósággal. Pest megyéhez csatlakozva viszont örökre Százhalombatta és Érd árnyékába húzódnánk. Emellett a pályázatok útján lehívható források is sokkal kevésbé lennének elérhetőek számunkra Pest megyében, hiszen így kikerülnénk Közép-Dunántúli fejlesztendő régióból. Ercsi számára pedig létfontosságúak a pályázati források, hiszen nagyobb fejlesztést csakis ezekből tudunk megvalósítani.”
A megyeváltást egy jelentős költségekkel járó népszavazással lehetne kezdeményezni.
“A megyeváltást célzó törekvéseket - fórumokat, kommunikációs anyagok készítését, és magát a népszavazás lebonyolítását, valamint az erre fordított sok-sok munkaórát, - ezek többmilliós költségét is olyan kiadásnak látjuk, amiből inkább létrehozhatnánk példának okáért egy kissebb játszóteret, vagy járhatóvá tehetnénk néhány - esős időben – használhatatlanná váló utat.
Felelős városvezetőkként kötelességünknek érezzük ezeknek az érveknek a megismertetését az emberekkel. Izgatottan várjuk, hogy mit mondanak majd a város lakói az október végén sorra kerülő fórumon!” mondta az alpolgármester.
|
|