Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

Sárban arany, aranyban sár.	Kárász Tamás	2012.10.19. 15:15
Sárban arany, aranyban sár.    Valamikor megkérdeztük kollégiumi nevelő tanárunkat aki egyben a gimnáziumban is tanított: Miért nem hasznosítja magas tudását felső oktatásban?  Ő erre azt válaszolta: „inkább maradok sárban arany, mint aranyban sár.” Szerénységét kifejező mondása több mint fél évszázadon át megmaradt emlékezetemben.  Az első FIDESz kormány idején merült fel a valamikor jól bevált járások újraélesztése vagy a kornak megfelelő kialakítása. Akkori elképzelések szerint a kijelölt járáshatárokon belüli községek, városok, önként választanak általuk járásközpontnak megfelelő települést. Egy járáshoz legalább hét község tartozzon, alkalmas legyen a feladatok ellátására és közlekedés szempontjából is minden településnek megfeleljen.  A járás tehát községek önkéntes tömörülése a számukra színpatikus település köré.  Ercsi – Ráckeresztúrral, Martonvásárral, Baracskával Kajászóval, Tordassal és Gyúróval került egy csoportba. A központ megszerzésére. Ercsi és Martonvásár volt esélyes. Hamarosan világossá vált, hogy a települések az egyébként is központi helyen fekvő Martonvásárt választják Ráckeresztúr kivételével, mely számára mindkét település megfelelt.  Ercsi ebbe nem nyugodott bele. Mi az, hogy nem őt választották, hiszen ő a legnagyobb?  Valóban ő volt a legnagyobb, de földrajzi elhelyezkedése alkalmatlanná tette erre a feladatra és maga a község működése sem volt példás. Problémái megoldásában diktatórikus vonások voltak felfedezhetők. Polgármesterünk parancsnoki stílusban és modorban tárgyalt a községekkel. (Adony: Mit ugráltok, nektek csak egy szeméttelepetek van!) Idővel egyre jobban elmélyülő ellenszenvet Ercsivel szemben maga a polgármester szította, pedig községünk „megszerettetése” népszerűsítése az ő feladata lett volna. Nem akarta, de nem is tudta levetkőzni negyven éves katonai múltját. Ercsit rajta keresztül ítélték meg a települések. Ekkor jelentette ki durcásan és főleg fenyegetően a polgármester: Csatlakozunk Pest megyéhez!   Az idő sürgetett:Választani kellett! Polgármesterünk összeszedte minden szocialista összeköttetéseit és felső utasításra a szóban forgó települések Ercsit „választották saját elhatározásukból”, mint a régi szép időkben.  Már a kezdetek kezdetén megbosszulta magát a „kényszerházasság”. Ercsi még ekkor sem törekedett a korrekt együttműködésre. Polgármesterünk vezérletével ellene dolgozott a községek törekvéseivel. Központiság buta betartásokból letromfolásokból állt. Nem törekedtek egy harmonikus kapcsolat kialakítására. Semmi elképzelése nem volt az akkori vezetésnek. Kapkodtak a rang korsások megszerzéséért (város, kistérségi központ) de nem tudtak velük mit kezdeni. Alkalmatlanok voltak rá. Egy település csak akkor vállaljon többlet munkát, ha a sajátját maradéktalanul el tudja végezni. Mi csak vállaltunk a mai napig miközben Ercsi nem képes elindulni a saját útján.  Pest megyéhez csatlakozás szocialista ötlet volt és csak figyelem felkeltésre, fenyegetésre alkalmas. Ép érv nem szólt mellette. Fejér megyéhez tartozásunk régi, történelmi hagyomány, melyet egy forrófejű elhatározással nem rúghatunk fel.  Adonyi járásban Ercsi fontos szerepet játszott. Méltányolták a települések lélekszámbeli nagyságát és az akkor még meglévő cukorgyárunk jelentőségét. Beleszólásunk a járás életébe jelentős volt és ez a pozíciónk megfelelt az akkori kornak.  Változtak az idők és Ercsi lassú pusztulásnak indult. Már nem volt érdemes vízi úton idelátogatni, a kápolnához búcsú idején elzarándokolni. A hagyományok feledésbe mentek és a kastély , az angolkert valamint  törökkút sorsára hagyatott.   Martonvásár járási központtá választásának ténye egyre erőteljesebben körvonalazódik, és ugyanakkor újra felerősödnek az Ercsiért aggódók tábora. Aggódnak kik hagyományait nem is mindig ismerik. Csendesen kevésbé látványosan hozzá kellene fogni felvirágoztatásához sok munkával összefogással. Jellemzően itt is csak az első lépést kívánják nagy robajjal megtenni, mint kezdő sakkozó. Hová megyünk ha ott is megsértődünk? Pest megye talán tárt karokkal vár minket? Ráckeresztúri lakosok már Martonvásár felől közelítik meg városunkat ha vonaton utaznak és nem az ercsi vasútállomást választják. Már nekik sem felelünk meg!  Embereljük meg magunkat és főleg gondolkodjunk el sorsunkon. Nem szabad hagyni, hogy az egyre fogyó régi vágású képviselők, kik talán a következő választás után végleg eltávoznak, utoljára még helyrehozhatatlan döntésbe sodorják Ercsit.     Maradjunk sárban arany és ne akarjunk aranyban sár lenni.         Kárász Tamás

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. október 18.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.10.19. 05:58
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ       Orbán Viktor Bukarestben   A gazdasági válság nem kezelhető azokkal az eszközökkel, amelyek előidézték azt, ezért bátorság kell újító gazdaságpolitikák bevezetéséhez. Valóban több Európára van szükség, de hagyni kell a tagállamokat, hogy maguk válasszák meg a válságkezelő gazdaságpolitikák helyes, az adott országban legalkalmasabb elegyét. Európa ma a kelleténél elitistább, bürokratább és technokratább, ezért az Európai Néppártnak valódi néppártként kell az elszegényedett és a középosztálybeli emberek felé fordulnia. A technokrata megközelítés kudarcát jelzi a szélsőséges pártok népszerűségének növekedése. A jobbközép erőknek valódi néppártokként kell politizálniuk, több erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy a válságtól sújtott emberekben megerősítsék a hitet, a demokrácia az egyetlen megoldás az ő személyes problémáikra is. Egy időben kell a gazdasági versenyképességet növelni és a társadalmi stabilitást biztosítani - ezt a feladatot nem lehet technokratákra bízni, ennek megvalósításához politikai menedzsment szükséges. Nem elég jó döntéseket hozni: fel kell készítenünk közösségeinket arra, hogy Európa sosem lesz már olyan, mint amilyen a válság előtt volt. A néppártiak politikai ellenfelei, a szocialisták, mindig elbukták a történelem nagy változásait, és visszafele próbálják forgatni a történelem kerekét. Ha nem sikerült volna legyőzni őket, ma is létezne a Szovjetunió, Németország megosztott lenne, és nem létezne az egyesült Európa. Világossá kell tenni, hogy csak az Európai Néppárt tud helyes válaszokat adni a történelmi kihívásokra. Nagyon közel a megállapodás az IMF-fel, illetve az Európai Unióval, de Magyarországnak nincs szüksége hitelre, csak egy elővigyázatossági hitelkeretre. Nézeteltérés van Magyarország és az Európai Unió között a költségvetést illetően, de a büdzsé helyzete kezelhető. A bankadó fenntartása nem lesz negatív hatással a magyar gazdaságra, mivel a hitelezők már eleve tartózkodnak a hitelfolyósítástól. A bankok már rég nem hiteleznek.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. október 13.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.10.16. 06:06
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor beszéde Cegléden, a Magosz ifjúgazda-tagozatának kongresszusán   Az új földtörvény teljes egészében véget vet a külföldiek földvásárlásának, visszaszerzi a zsebszerződéssel kilopott földet, megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól is, és korlátozza a nagybirtokot. Ha nem hátrálunk meg, ha nem hagy el az erőnk, 2013-ban olyan változások történnek a magyar mezőgazdaságban, amelyekre 50-100 éve nem volt példa. A parlament előtt lévő új földtörvényre modern agráriumot teremt majd, a szocialista mezőgazdaság szocializmust túlélt híveinek kora ugyanis lejárt. A külföldiek termőföldszerzése az új földtörvénnyel be van fejezve, nincs, nem lesz. A kabinet ugyanazokat a mechanizmusokat alkalmazza majd, mint Franciaország és Ausztria. Aki a nyugati határszélről jött, az menjen át az osztrák területre, és próbálkozzon meg ott a termőföldvásárlással; egy négyzetmétert nem tud majd venni. A földtörvény céljai között van a zsebszerződéssel kilopott földek visszaszerzése is, ugyanis bár újakra nincs lehetőség, de a régi zsebszerződéseket is ellenőrzés alá vesszük, és megszüntetjük őket. A jogszabály harmadik fontos eleme, hogy megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól; továbbá korlátozzuk és visszametsszük a nagybirtokot, a birtokarányok módosításának célja pedig a középbirtokosság megerősítése. Megfontoljuk azt a magoszos javaslatot, hogy a földtörvény legyen kétharmados jogszabály, de győzelemre készülünk, úgyhogy a vészforgatókönyveknek még nem jött el az ideje. Szorgalmazzuk, hogy folytatódjon az állami földbérletek megújítása. Zavarórepülések mindig voltak, mindig lesznek. Ahol hús van, légy is van. Nem sétagaloppról, hanem folyamatos küzdelemről van szó, de arra biztattuk Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy vegyen el még több földet a hosszú távú gazdálkodási szerződésekből, és adja oda újaknak. Például Csongrád megyében ma 45-ször, Győr-Moson-Sopronban pedig 20-szor annyi a földhasználó, mint 2012 előtt volt. Ne engedjük, hogy a médiabotrányok meg balhék eltereljék a figyelmünket a lényegről. Üdvözöltük az agrárkamara újjáalakítását, az érdekképviselet ideiglenes vezetőjét, Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselőt pedig arra kértük, nagyarányú változásokat hajtson végre. Minél nagyobb a változás, annál nagyobb a bónusz. A keleti nyitás politikája az agráriumot is érinti, két év alatt 70 százalékkal nőtt az élelmiszer-ipari export Oroszországba. Ez a keleti nyitás, el kell adni, amit megtermelünk. Megtettük az előkészületeket az agrárbank létrehozására, de mindaddig nem lehet megnyitni, amíg nem tudni, milyen hiteltermékeket érdemes kínálnia a gazdáknak. Döntött a kormány az öntözési hivatal létrehozásáról, mert új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági vízgazdálkodást. A vita már csak azon van, hogy a közmunkáért felelős Belügyminisztérium vagy a vidékfejlesztési tárca legyen az építtető, az infrastruktúra rendbe hozója. A fontos az, hogy lesz elérhető, olcsó, öntözésre használható víz, mégpedig sokkal nagyobb területeken, mint ahogy eddig volt. A vidéki Magyarország, a földből élők, az állattartók Magyarország életerős részéhez tartoznak, nemzetfenntartók. 2013-ban ki kell bontakoztatni a fiatal gazdáknak szóló programot, s egyúttal sürgetjük a generációváltást a magyar agráriumban. A kabinet szövetséget ajánl a fiatal gazdáknak, akiknek el kell foglalniuk a magyar vidéket, mert csak így lehet jövőjük. Néhány hónap múlva kijelenthető lesz: megszűnt Magyarország egyoldalú energiafüggősége. A következő másfél-két év fontos feladatai közé tartozik - a mezőgazdaság jövőjének biztosítása mellett - az átlagjövedelem alatti fizetéssel rendelkezők életszínvonalának emelése, valamint a magyar jövedelmekhez képest kifizethetetlen rezsiköltségek csökkentése, ezek ugyanis felemésztik a keveset keresők havi bevételének nagy részét. Utóbbival kapcsolatban nagy vitára számítunk.   Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője

Orbán Viktor az MR1 Kossuth 180 perc című műsorában	Forrás: fidesz.hu	2012.10.13. 08:15

NAPI KOMMUNIKÁCIÓ 2012. október 12.	Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda	2012.10.13. 08:07
NAPI KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Viktor a Magyar Rádióban   A 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot.   Nincs igaza Brüsszelnek, de nem tudunk mit tenni: ha nem akarjuk, hogy forráselvonás történjen, akkor most a költségvetésen igazítani kell egyet.   A magyar kabinet megteszi, amit Brüsszel vár, de mivel a kormány szerint jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, ki fog derülni, hogy jónéhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben, amikor annak végén majd látszik, mégis jól teljesítettünk.   Példaként említhetjük a pedagógusbérek emelésének tervezett elhalasztását 2014 januárjára: küzdünk azért, és látunk is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.   A jegybanki tranzakciós illeték visszavonását, az unió azt követelte, ezért ezt visszavontuk. Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értünk velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől.   Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól, az ügyben pedig a valutaalap tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények. Az IMF egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját a mellkasunknak, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt - hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak -, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások.   A korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország nem ilyet, hanem egy jó megállapodást akar kötni a valutaalappal. Továbbra is tartja magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlunk majd hozzá.   Tovább…

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk